Kutatócsoport indul a világ egyik legnagyobb jéghegye, az A68a tanulmányozására. Víz alatti robotműszereket és mintavevő eszközöket fognak használni, hogy megvizsgálják hogyan befolyásolja környezetét a jégtömeg.
A világ egyik legnagyobb jéghegyéhez, az Antarktiszról 2017-ben leszakadt A68 jégtömbhöz indul tudományos expedíció a héten.
Repülőszőnyeghez hasonló, tökéletesen négyszögletes jéghegyre bukkant a NASA antarktiszi kutatócsoportja. A felfedezés a még sokat látott szakembereket is meglepte. Nagyban is mutatjuk.
Tizenhárom hónapnyi veszteglés után a Larsen-C selfjégről leszakadt hatalmas jéghegy déli vége jelentősen elmozdult, a parttal eddig párhuzamos tömb most nagyjából derékszögnyit fordult el. Szakértők szerint a déli félteke közelgő nyara is segítheti az előrelátható északi irányú sodródást.
Egy évvel azután, hogy leszakadt a Nyugat-Antarktisz Larsen-C parti jégmezejéről egy gigantikus jéghegy, alig mozdult el a helyéről.
Vissza kellett fordulnia az Antarktiszról leszakadt hatalmas jégself kutatására indult hajónak, mert a tengert borító, helyenként öt méter vastag jégrétegen képtelen volt átjutni - jelentette be pénteken a Brit Antarktiszi Kutatócsoport (BAS).
Az első két fotó csak ízelítő volt, mostantól a NASA tudósai rendszeresen állnak elő új képekkel az Antarktiszról, a globális felmelegedés miatt ugyanis már minden folyamatot “élőben” kell követniük.
Vitatják, hogy a globális felmelegedés eredménye vagy sem, de az biztos, hogy idén nyáron tudományos szenzáció volt, hogy az Antarktiszról levált egy 1 billió (!) tonnás jégdarab. A NASA képeket és élménybeszámolót közölt a Larsen C jégtömbről, amely láthatóan útra kelt.
A HVG e heti cikke szerint jobban kell tartanunk az antarktiszi szárazföldön felhalmozódott hó és jég elolvadásától.
Egy 190 méter vastag, az eddigi harmadik legnagyobbnak vélt jéghegy szakadt le az Antarktiszról. A legrosszabb forgatókönyv szerint a folyamat összességében akár 10 centiméterrel is emelheti a tengerszintet, de ez inkább csak elméleti rémálom.