Miközben várják a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának döntését, Karsai Dániel öccse népszavazást kezdeményezett az eutanáziával kapcsolatban, mert a kormány hajthatatlan. A HVG-n november végén vitasorozat indult, amelyben jogászok, orvosok mellett Beer Miklós nyugalmazott püspök, Csányi Vilmos etológus, illetve Visky András és Tompa Andrea írók mondták el véleményüket.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten Karsai Dániel ügyét vizsgálja Kis János filozófus szemmel, és Geert Wilders koalíciós partnert keres.
A Karsai kontra Magyar Állam per végső soron arról a kérdésről szól: rákényszerítheti-e az állam a polgárait, hogy az övékétől különböző hit, világnézet, életfelfogás parancsainak vessék alá magukat. Kis János filozófus esszéje.
Kis Jánost a bátorsága tette filozófussá és politikussá, vállalni akarta a kihívást az eszével is, meg a mindennapjaival is. Egyszerű okból: az erkölcsi integritás boldogságszükséglete volt bármelyik korszakában. Vélemény.
Gyűlölöm, megvetem Orbán rendszerét, de ennek ellenére kénytelen vagyok elismerni, hogy jogszerűen jött létre és működik, írja szerzőnk. Vélemény.
A negyedik köztársaságnak csak azután lesz végleges alkotmánya, hogy a Fidesz sorozatos vereségek után szétmállik – írja Kis János. Hogy ez a pillanat ne vesszen a messzi jövőbe, az szerinte az ellenzék önmérsékletén múlik.
Hogyan és mikor lehet semmissé tenni az önkényuralom alaptörvényét? Kis János filozófus szerint a kibontakozó jogi vita valójában politikai kérdést takar. Egy új rendszerváltás eséllyel kecsegtető menete szerinte az, hogy a várhatóan szűk többséggel megnyert választás után a demokratikus kormány a jelenlegi keretek közt kezdi el a rendszer visszabontását, így szerezve elsöprő támogatást az Orbánnal és híveivel szembeni szakítópróbához.
A filozófus-politikus Kis János minap megjelent terjedelmes életútinterjújában sokszor említi Csoóri Sándort, akinek 1990-ben botrányt kavaró írását elítéli, de a költő-politikus korábbi, pozitívnak tartott közéleti szerepét utólagosan nem értékeli át.
Az SZDSZ első elnöke a rendszerváltás idején kategorikusan kijelentette, hogy nem lesz profi politikus, de még sokáig a párt befolyásos személyisége maradt. A HVG 1989 augusztusában készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Két anakronizmus vagy valami más? Csizmadia Ervin fontosnak tartotta elővenni Kis János 2013-ban írt történelmi tablóját a Fideszről és az MSZP-ről.
A post-truth korában a politológia nagy kérdése, hogy demokráciák-e még azok a rendszerek, amelyeket az elmúlt évtizedekben demokráciákként könyveltünk el. Ha igen, átmentek-e valamilyen változáson, ha nem, miért nem – illetve akkor milyen berendezkedésű az adott ország. Igaz ez a fogalmi útelágazódás Magyarországra is, különösen a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Ugyanis Orbán maga sem liberális demokráciaként határozza meg rendszerét. De az akkor micsoda?