Egy életem, egy halálom - de kié legyen a végső szó?

Míg Gulyás Gergely miniszter egy szerencsétlen megfogalmazással jobbulást kívánt a halálos beteg Karsai Dániel alkotmányjogásznak, addig Orbán Viktor empatikusabban fogalmazott az év végi nemzetközi sajtótájékoztatóján:

vele vagyunk, együttérzünk vele, sok erőt kívánunk, ha megengedi, még imádkozunk is érte.

Az aktív eutanáziát vagy az asszisztált öngyilkosságot viszont továbbra sem akarja engedni a kormány, és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságától azt kérte, utasítsák el a méltóságteljes halálhoz való jogáért küzdő Karsai Dániel beadványát.

De miről is szól a Karsai kontra magyar állam ügy? Ezt fejtette ki írásában Kis János filozófus még a november végi per előtt, a HVG-ben.

Kis János: Karsai kontra magyar állam

A Karsai kontra Magyar Állam per végső soron arról a kérdésről szól: rákényszerítheti-e az állam a polgárait, hogy az övékétől különböző hit, világnézet, életfelfogás parancsainak vessék alá magukat. Kis János filozófus esszéje.

Tóth Gábor Attila egyetemi oktató, alkotmányjogász, bioetikus akkor azt mondta, a jogelvek alapján a felnőtt, döntésképes embernek joga van életvégi döntéseket hozni és eutanáziát kérni.

Elmagyarázta a fogalmak közti különbséget, beszélt a különböző gyakorlatokról, és kifejtette, miért nagyon rossz a hazai rendszer.

Tóth Gábor Attila jogász: Az eutanáziával kapcsolatban a mostani szabályozás a legveszélyesebb

A gyakorlatban elkerülhetetlenül létezik itthon az eutanázia, de a jogon kívüli szürkezónában, az orvosokra hagyva minden felelősséget - mondta a hvg360-nak Tóth Gábor Attila egyetemi oktató, alkotmányjogász, bioetikus. Ha lenne szándék a változtatásra, lehetne tanulni az úttörők kezdeti hibáiból. De hogyan lehet jól szabályozni a kérdést? Miért fontos a beteg önrendelkezési joga?

A HVG eutanáziáról szóló november végi vitasorozatában Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiuma akkori elnöke azt mondta, „a jelenlegi napi gyakorlatban sokszor olyan súlyos etikai döntések születnek az egészségügyi személyzet részéről, ami nincs kellőképpen szabályozva, ellenőrizve és akár a visszaélés vagy a hibázási lehetőség kódolva van. Pedig igenis vannak jó gyakorlatok is, melyek feltérképezése és elterjesztése is fontos feladatunk lenne.”

Hegedűs Zsolt, a MOK Etikai Kollégiumának elnöke: Egy orvos sem kényszeríthető aktív eutanáziára

Mit jelent méltóságban meghalni, és mit ér egy élet, amikor az egyén számára az már csak elviselhetetlen, gyógyíthatatlan szenvedés? Ezt kérdeztük hívőktől és nem hívőktől, a test és a lélek szakembereitől, orvostól, jogásztól, szépírótól. Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiuma elnökének gondolatait olvashatják.

De mit élnek meg az életük végén lévő betegek? Erről Csikós Ágnes palliatív szakorvos, a Magyar Hospice Palliatív Egyesület tisztségviselője beszélt a HVG-nek.

Csikós Ágnes orvos: Fontos őszintén beszélni arról, ha a betegség gyógyíthatatlan

A betegek többsége élni akar egy súlyos betegséggel is, de számukra fontosabb az életminőség, mint az élettartam - mondta a hvg360-nak Csikós Ágnes palliatív szakorvos, a Magyar Hospice Palliatív Egyesület tisztségviselője. Megfelelő fájdalomcsillapítással sok szenvedéstől megkímélhető a beteg, és ha nagyobb arányban tudnák a szenvedést enyhíteni, azzal csökkennének az eutanáziára vonatkozó igények is.

Beer Miklós nyugalmazott püspök ebben a vitában arról beszélt, sem egyházi, sem emberi törvényektől nem várhatjuk el, hogy az aktív eutanáziát engedélyezze, azaz lehetőséget adjon egy embernek, hogy elvegye egy másik életét. Azt is elmagyarázza, miért gondolja így.

Beer Miklós: A halál jogilag nem értelmezhető

Számos esetben érzi úgy az ember, hogy nem akar tovább élni egy betegséggel, vagy traumával, de ha később így is megtalálja az élet értelmét, visszagondolva örül, hogy nem tette meg a végzetes lépést - mondta a HVG-nek Beer Miklós, a Váci Egyházmegye nyugalmazott püspöke. Beer Miklóst Karsai Dániel strasbourgi pere előtt kérdeztük az eutanáziáról.

Csányi Vilmos etológus ezzel teljesen ellentétes állásponton van. Azt mondta, "ha az egyén szuverenitását elfogadjuk, az államnak biztosítania kell, hogy a polgárai a szükségtelen fájdalomtól mentesen, a megrokkanva életben maradás veszélye nélkül fejezhessék be életüket."

Csányi Vilmos: Az élet nem kötelesség

Abszolút támogatom az életvégi döntés egyéni szabadságát, és nem hiszem, hogy az emberek önrendelkezését az állam javára kellene korlátozni - mondta a HVG-nek Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus, biokémikus, etológus. Karsai Dániel strasbourgi pere előtt kérdeztük.

Visky András író egészen személyes történeteket hozott az interjúba: beszélt Lídia nővérének illetve az édesapjának a haláláról, és elmondta, nem szeretné magát "mesterségesen lélegeztetett növényként" a gyerekeire hagyni, ugyanakkor ebben a kérdésben nem dönthet egyedül.

Az egész témáról nagyon sokat kell beszélgetni, kerülve a fekete-fehér válaszokat. A sokszor hallott egyházi érvekre azt mondja,

Krisztus szenvedése a kereszten azért nem minta, mert egyedi, megismételhetetlen.

Visky András: Az én halálom nem csak az én halálom

Ragaszkodnunk kellene ahhoz, hogy folyamatosan napirenden maradjon az eutanáziáról folyó beszélgetés - mondta Visky András író, egyetemi tanár, Visky Ferenc református lelkipásztor fia. Hívőként nem hajlandó dogmatikus módon viszonyulni a kérdéshez, és elmondja azt is, miért nem tekinthető mintának Krisztus szenvedése a kereszten.

Tompa Andrea író arról beszélt, amikor az eutanázia kérdésében mérlegeli az álláspontját, nem saját magára gondol, mert

"lehet, hogy nem önmagam szenvedése fáj a legjobban, hanem a hozzám tartozó embereké, és az ahhoz köthető tehetetlenségem,

ami azt súgja, hogy van morális jogunk ahhoz, hogy ne szenvedésben, fájdalomban és tehetetlenségben kelljen léteznünk."

Tompa Andrea: Bennem egy feltételes igen van az eutanáziával kapcsolatban

Van morális jogunk ahhoz, hogy ne szenvedésben, fájdalomban és tehetetlenségben kelljen léteznünk - mondta a hvg360-nak adott interjúban Tompa Andrea író, akit Karsai Dániel strasbourgi pere előtt kérdeztünk. Beszélt arról, hogy mitől feltételes az igenje, meddig háríthatnak az emberek és mit gondol arról, hogy Gulyás Gergely jobbulást kívánt Karsainak.

Karsai ügyét azért is tartja nagyon megrázónak, mert megértette, hogy a betegsége nem jár fájdalommal, értelmileg belátóképes marad, de a teste irányíthatatlanná válik. Tehát nem arról van szó, hogy a fájdalmát kell csillapítani, mert azt nem fog érezni, viszont egy idő után maximum pislogással tud majd kommunikálni. Döbbenetes.

Szerintem a betegség működését is meg kell értenünk ahhoz, hogy gondolkodni tudjunk arról, miért annyira fontos ennek a beszélgetésnek az elindítása

- mondta az író.

A bíróság jövő év elején dönt Karsai Dániel beadványáról, itthon pedig népszavazást kezdeményeztek az ügyben.