Ezen a napon, november 10-én halt meg 1938-ban a világi Törökország megalapítója, Mustafa Kemal Atatürk. Bár azóta már közel kilencven év telt el, a katonából lett politikus emléke a mai napig meghatározza az általa Törökország fővárosává tett Ankara életét.
A szaúdiak nem járultak hozzá, hogy a köztársaság megalapítójának az arcképe is a török játékosok mezén szerepeljen.
Győzhet-e a török ellenzéki összefogás közös jelöltje, az unalmasnak tartott, veterán Kemal Kilicdaroglu a húsz éve hatalmon lévő, ravasz Tayyip Erdogannal szemben? Lehet, hogy a kurdok voksai döntenek.
Évszázadokon át a világ legnagyobb bazilikája volt a Bizánci Birodalom ékessége, a Hagia Szophia. Az oszmán-török hódítók által mecsetté alakított kegyhelyet Kemal Atatürk múzeummá nyilvánította. Az „Isteni Bölcsesség” most ismét mecsetté változik.
Saját kezükbe vették sorsuk irányítását a törökök 1920-ban, és több év háborúskodás, diplomáciai ügyeskedés, kíméletlen etnikai tisztogatás nyomán végül megerősödve jöttek ki az első világháború egyik veszteseként rájuk mért megalázó békediktátumból. Elérték még azt is, hogy visszakapják a nagyhatalmak által elcsatolt területeik egy részét.
A török elnök szerint a török nemzet évek óta azután sóvárog, hogy az isztambuli Hagia Szophia dzsámi legyen. Ez egyben a muzulmán világ elvárása is.
Az orosz törvényhozás alsóházának külügyi bizottságát vezető Alekszej Puskov Twitter üzenetben erősítette meg, hogy vitatott döntései ellenére Erdogan Törökország törvényes vezetője. A politikus azt írta, a legitimitás a legerősebb fegyver az összeesküvés ellen.
Görögök és örmények tiltakozása mellett avatták fel Kispesten Kemal Atatürk nagy vihart kavart szobrát a róla elnevezett parkban. Gajda Péter polgármester döntése nyomán egyelőre marad a szobor és az Atatürk park név, de a közgyűlés kedden még máshogy dönthet.
A magyar külkapcsolatokért felelős országos vezetők után a helyi erőkről is kiderült, hogy nem a szakértelmükért és körültekintő érzékenységükért szeretjük őket (már ha).
Abszurd jogi helyzet állt elő Kispesten az önkormányzat döntése nyomán: a Kemal Atatürkről elnevezni kívánt térrel kapcsolatban immár két érvényes határozat is létezik: az egyik szerint maradna az Atatürk név, a másik arról szólna, hívják Pendiknek a teret.
Kínos helyzetbe kerülhet a kispesti önkormányzat a Kemal Atatürk tér és emlékmű miatt, amit a héten avatnak fel. Bár a szobor már elkészült és az avatóünnepségre meghívták az isztambuli testvérkerület képviselőit, az átnevezést eredetileg javasló fideszes képviselő állítólag felülvizsgálná a korábbi döntést.
Kényes helyzet alakult ki Kispesten azt követően, hogy a Fidesz kerületi frakciójának támogatásával jóváhagyták az egyik tér Kemal Atatürk volt török államférfiról való elnevezését – írta az Index. A kispesti örmény önkormányzat tiltakozott a török köztársaság etnikai tisztogatásokkal vádolt első elnökének ünneplése miatt, ráadásul a török nagykövetnek sem tetszett, hogy kihagyták a tervezésből.