Sulyok Tamás továbbra is azt állítja, apja filoszemita ember volt
Az újonnan megválasztott államfő nem szeretné olyan értelmetlen vitákkal terhelni a közéletet, mint hogy hazudott-e apja múltjáról.
Az újonnan megválasztott államfő nem szeretné olyan értelmetlen vitákkal terhelni a közéletet, mint hogy hazudott-e apja múltjáról.
Emellett az is kiderült, hogy a mai napon lemondott Ab-elnöki posztjáról.
Sulyok Tamás, a 2024. március 5-én hivatalába lépett új köztársasági elnök szinte minden interjújában önként említi meg apai örökségét. Nem az apák–fiúk ─ mi több, kutatásom során az anyák–lányok ─ neki fel nem róható felmenői felelősségének átörökítése a célom: a köztársasági elnököt, a volt alkotmánybírót úgy kell megítéljük, hogy hivatalában érzelmileg befolyásolt helyzetben is képes lesz-e felelősen dönteni. Eszes Beáta független kutató, a Jad Vasem Archívum Magyarországi Kutatócsoportja tagjának írása.
A történész szerint az államfő édesapjának semmi félnivalója nem lehetett a pártállami rendszertől, ezt bizonyítja, hogy nem maradtak fenn adatok arról, hogy az állambiztonság megfigyelés alatt tartotta volna dr. Sulyok Lászlót, mint az a nyilas vagy nemzetiszocialista múlttal rendelkezők esetében gyakori volt, illetve az is tény, hogy sem Sulyok László, sem a gyermekei pártállam alatti karrierjét nem hátráltatták az 1944-ben történtek.
A hvg360-on megjelent, az új államfő apjának múltját leleplező írásra reagált Gyurcsány Ferenc a Facebookon.
Székesfehérváron dr. Sulyok László néven egy ügyvéd volt 1945 előtt, s egy ilyen nevű ügyvéd ellen indult nyomozás a német megszállást dicsőítő, a magyar nemzetiszocialista mozgalom mellett mozgósító cikkéért a háború után. Magyarország új államfőjének, Sulyok Tamásnak apját dr. Sulyok Lászlónak hívták, aki fehérvári ügyvéd volt és bujkált 1945 után. Mit mondott erről eddig az elnök, és mi lehet az igazság? Karsai László történész írása.
Ezt reagálta egy történész arra, hogy Gyurcsány nemrég lenácizta a magyar miniszterelnököt.
Az ördög a részletekben lakozik – derül ki (ismét) Karsai László történész, a Mozgó Világ legutóbbi, 2021/1 számában megjelent elemző tanulmányából, amely azt a bevett közvélekedést cáfolja, hogy a 1941-es XV. törvény módosítása szolgai másolata lenne a hitleri Németország 1935-ös „fajvédelmi” törvényének.
Újabb példa arra, hogy van-e értelme korlátozni a szólásszabadságot: a bíróság szerint nem lehet neonácinak nevezni a Jobbikot.
A Fővárosi Törvényszék – egyelőre nem jogerős ítéletében – elmarasztalta Karsai Lászlót, amiért egy tévéműsorban neonácinak nevezte a Jobbikot - számol be a Népszabadság szombati száma. Karsai meglepőnek tartja az ítéletet, és fellebbezni fog.
Nagy mérkőzésre számíthat a Jobbik abban a perben, melyet a párt indított egy nemzetközileg is jegyzett holokauszt-szakértővel szemben, aki egy nyilatkozatában tavaly lenácizta őket. Karsai László tudományos kutatásokkal akarja igazolni, hogy a Jobbik náci jegyeket mutat, viszont jogászok szerint ezt nem a tárgyalóteremben, hanem a szakma fórumain kellene megvitatni. Ráadásul az ítélkezési gyakorlat hektikus, eddig rendszerint a „nácizókat” marasztalták el.
A romaemancipáció egy generáció alatt végbemehet, ha mindenki, így a politika, az érintettek és a helyi közösségek megteszik a magukét ennek érdekében - mondta Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány külügyminisztere, jelenlegi oslói nagykövet a Roma Club Alapítvány első nyilvános konzultációján Budapesten szerdán. Jeszenszky bocsánatot kért, a jegyzetében szereplő, saját bevallása szerint a Wikipediáról is gyűjtött állítások tudományos megalapozottságát pedig a rendezvényen több kutató is cáfolta.