A köztársasági elnök apjának, Sulyok László ügyvédnek zsidó pályatársai és a kiskunfélegyházi száműzetés
Sulyok Tamás, a 2024. március 5-én hivatalába lépett új köztársasági elnök szinte minden interjújában önként említi meg apai örökségét. Nem az apák–fiúk ─ mi több, kutatásom során az anyák–lányok ─ neki fel nem róható felmenői felelősségének átörökítése a célom: a köztársasági elnököt, a volt alkotmánybírót úgy kell megítéljük, hogy hivatalában érzelmileg befolyásolt helyzetben is képes lesz-e felelősen dönteni. Eszes Beáta független kutató, a Jad Vasem Archívum Magyarországi Kutatócsoportja tagjának írása.
Karsai László, kutatócsoportunk vezetője itt, a hvg360 hasábjain tette közzé, hogy az új államelnök rosszul tudja vagy hazudott apja halálra ítélése ügyében, így kutatást végeztem annak érdekében, hogy kizárható legyen, hogy nem egy névazonos ügyvéd ügyészségi anyagát találta-e meg. Az ellenőrzések elvezettek a család kiskunfélegyházi, igen befolyásos anyai ágához, amely lényegesen más színben tünteti fel a fehérvári „halálra ítélt” ügyvéd apja bujkálási történetét. Egyúttal a köztársasági elnök által egy lényegesen másként elmesélt apai történetre is rábukkantam.
Az elnök apja és a népbíróság: Sulyok Tamás rosszul tudja, vagy hazudik
Székesfehérváron dr. Sulyok László néven egy ügyvéd volt 1945 előtt, s egy ilyen nevű ügyvéd ellen indult nyomozás a német megszállást dicsőítő, a magyar nemzetiszocialista mozgalom mellett mozgósító cikkéért a háború után. Magyarország új államfőjének, Sulyok Tamásnak apját dr. Sulyok Lászlónak hívták, aki fehérvári ügyvéd volt és bujkált 1945 után.
Bárki szembesülhet meghökkentő adatokkal, ha kutakodik felmenői múltjában: kevesek maradtak gerinces emberek a népirtás, majd pártállam éveiben. Így én Sulyok Tamás államelnöki szerepéből indulok ki: elődjétől, a lemondani kényszerült Novák Katalintól vette át hivatalát, aki napjaink kiemelt bűntettét, a bicskei gyermekotthon pedofilvádas ügyét nem volt képes képzett jogász létére a helyén értékelni, Novák elnöki kegyelmet adott súlyos bűntett elkövetőjének.
Novák Katalin hagyatéka: a köztársasági elnök és a büntetőügyek
Sulyok Tamás még az Alkotmánybíróság (Ab) elnökeként többször ítélkezett büntetőügyekben is: az Ab hatásköre 2012 óta a törvényhozás utólagos normakontroll szerepe mellett jelentős hatáskörrel bővült. Az európai mércéhez képest botrányosan hosszú, a nyomozati szakasszal együtt átlag négy-öt éves magyar büntetőeljárások jogerős ítéletei is megnyithatók, ha az indítványozó a bírói mérlegelésben Alaptörvény-ellenességet feltételez.
A szakma által az évszázad bűntettének nevezett, ún. „lúgos orvos” elleni büntetőeljárás a bűntett után öt és fél év után zárult jogerős ítélettel, majd Bene Krisztián jogerősen tizenegy évre elítélt egykori gyermekorvos, kórházigazgató beadta Ab-keresetét, az ellene lefolytatott teljes eljárást vitatta. Az alkotmánybírói testület egyenlő számú pró és kontra szavazatai miatt Sulyok Tamás Ab-elnök szavazata lett a mérleg nyelve az ügyben: a bűntett után hét évvel, egy jogerős ítéletet követően, a lúggal leöntött áldozatot nem is értesítve erről, 2020 februárjában újra megnyílt az ügy: az Ab visszadobta a Kúriának felülvizsgálatra a büntetőügyet. A harmadfokon eljáró Kúria végül helybenhagyta újra a jogerős ítéletet 2021-ben. A büntetőjogban nem járatos, az eljárás sajátos jellegéből a bizonyítottságot nem mérlegelő Ab három évvel tolta ki a 2018-ban már meghozott jogerős büntetőítéletet.
Váltakozó emlékezet, súlyosbodó sérelmek