Külső uniós határvédelmet, ugyanakkor békés multilaterális együttműködéseket szeretne az Európai Bizottság külügyi főképviselői posztjának várományosa, Kaja Kallas.
Az EU balti politikusokat nevez ki az Oroszországgal foglalkozó posztokra, a költőként és fizikusként indult litván Andrius Kubilius védelmi felelős régóta sürgeti a távolodást Moszkvától.
Második ciklusára készülhet az EU-csúcs döntése nyomán az Európai Bizottság elnökeként Ursula von der Leyen, mellette két újonc került a brüsszeli hatalmi központ élére. Igaz, António Costa volt portugál kormányfő és észt kollégája, Kaja Kallas is tapasztalt európai politikusnak számít.
Elvittek több világító bóját a két ország határát képező Narva folyóról. Az észt miniszterelnök szerint Oroszország "félelmet és nyugtalanságot akar kelteni azzal a céllal, hogy bizonytalanságot szítson országaink társadalmában".
A Die Welt tudósítója szerint a nyugat-balkáni térség egyre távolabb kerül a nyugati integrációtól. Két amerikai szakértő szerint egy új stratégia megmentheti Ukrajnát. Az európai zöldek és a tüntető gazdák összefeszüléséről ír a Süddeutsche Zeitung. A Project Syndicate szerzője szerint a szélsőjobb és szélsőbal egyaránt veszélyt jelent Németország számára. A Wall Street Journal és a Guardian az izraeli helyzetről ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Továbbra is téma a nemzetközi sajtóban a pekingi Orbán–Putyin-találkozó. Ahogyan az is, hogy a magyar miniszterelnök utolsó EU-s mentsvára lehet Robert Fico, akinek soha nem kísérte akkora figyelem a nemzetközi szereplését, mint most. A New York Times a leállított szlovák fegyverszállításokról ír. Az Euractiv Katarina Barleyt, az Európai Parlament szociáldemokrata alelnökét idézi, akinek megvan a véleménye az Európai Bizottság és a magyar kormány lehetséges alkujáról. Az egyik legbefolyásosabb francia értelmiségi, a lengyel–zsidó származású Alain Finkelkraut az izraeli konfliktusról beszél a Der Standardban.