Párhuzamos valóságot teremtett az olvasóknak a cenzúravezérelt magyar sajtó. Most azt idézzük fel, ahogyan 80 éve, a D-nap idején írtak a „felmorzsoló”, „hősiesen helytálló” és „dinamitmeteort” is bevető németekről, valamint a „csaknem megsemmisülő” szövetségesekről.
Az újlipótvárosi hentesüzlet közel egy évszázadnyi működés után zárt be májusban, a helyén hamburgerező nyílhat.
A mai Magyarországon ünnepelt írónak számító Wass Albert mindig is büszke volt a háború alatti teljesítményére, ám a bizonyítékok alapján inkább volt irodista, mint frontkatona, ezért is dönthetett úgy, hogy kissé kiszínezi a múltját.
Nem mindennapi kiállítás nyílt az egyik New Orleans-i múzeumban: mesterséges intelligencia segít abban, hogy a látogatók virtuális beszélgetéseket folytathassanak második világháborús veteránokkal.
Nagy vehemenciával fogott a magyar állam az ország 80 évvel ezelőtti német megszállása nyomán a zsidóság vagyontalanításához. A dolog mikéntjéhez a németek adták a megoldási patenteket, a végképp erkölcstelen akció azonban egészen az egyes polgár szintjéig züllesztette a társadalmat. Az alábbi cikk először a HVG 2004. szeptember 25-i számában jelent meg. Részletesen bemutatja a zsidók kirablását 1944-ben, amikor, mint most kiderült, Sulyok Tamás köztársasági elnök apja zsidóktól elvett lakást és „zsidóbútorokat” kérvényezett a Nemzeti Szocialista Pártnak Székesfehérváron.
A kérvény nem sokkal azelőtt született, hogy a helyi újságban Sulyok aláírásával megjelent a Zászlóbontás című cikk. Ez az a cikk, amelyről aztán már a kommunizmusban azt vallották tanúk, hogy nem is Sulyok írta, csak ezzel akarták rávenni, hogy lépjen be a pártba.
Bayer Zsolt nagyapja, Gyimes Károly történetének ürügyén megnézzük, hogy miért úszhatták meg a felelősségre vonást a hozzá hasonló kisnyilasok, illetve, hogy miként is működött a háborús bűnösök fölött ítélkezni hivatott népbíróságok rendszere. A szerző történész is.
A 2000-es évek elejéig titkos volt annak a számítógéptípusnak a létezése, melynek első példányát 1944-ben állította üzembe Nagy-Britannia. A háttérben azonban nagy hatása lehetett annak a tíz darabnak, melyek mindegyike azon dolgozott, hogy a szakemberek feltörhessék az ellenség titkosított kommunikációját.
A legfájóbb a magyar támogatási rendszerben, hogy sem a jó, sem a rossz filmeknek nincs következményük az alkotókra nézve – mondja Tóth Barnabás rendező, akinek Mesterjátszma című filmjét a napokban mutatják be a mozik.
A Kassán szolgálatot teljesítő Bodnár Gyula az ő „Marikájának” írta a szép sorokat.
Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten azt mutatjuk be, hogyan tudott győzni az erkölcs a történelem legsötétebb korszakában is.
„A halott katona már nem ellenség” a felújítást végző temetkező szerint.