Állj mellénk! Legyél pártoló tag!

#Horthy-kor

hvg360 Lenthár Balázs

A magyarok Mózese és az államkasszával megszökő politikus – interjú Hermann Róbert történésszel a Kossuth-kép változásairól

Az idén 130 éve meghalt Kossuth Lajos sokáig nemzeti konszenzus által övezett pozitív megítélése mintha valamelyest megkopott volna az elmúlt évtizedek folyamán. Persze a kritikus vélemények mindig is megvoltak, már az 1848-as szabadságharc idején is, ám ezek sokáig nem tudták megrengetni a népszerűségét. Ebben a trendben a változás első, óvatos jeleit az 1960-as évektől lehet megfigyelni, és éppannyira voltak társadalmi, mint politikai okai. A Kossuth-kép változásairól Hermann Róberttel, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettesével, egyetemi tanárral beszélgettünk.

Itthon MTI

Visszaküldte kitüntetését a holokausztkutató

Nyílt levélben kérte neve eltávolítását a Holokauszt Emlékközpont Téka és Információs Központjáról Randolph L. Braham holokausztkutató vasárnap, valamint jelezte, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is visszaküldi.

Plázs Szegő Iván Miklós

Az Aranycsapat neppere és „tekintetes elvtársak”

Nehéz volt követni a 20. századi magyar történelem állandó fordulatait, ezért még az ötvenes-hatvanas években is előfordult a hivatalos beadványokon a „Méltóságos Elvtárs!” vagy a „Tekintetes Elvtárs” címzés. Valuch Tibor Magyar hétköznapok című, pár hete megjelent könyvéből az is kiderül, hogy a politikai és az életmódbeli fordulópontok nem estek egybe Magyarországon.

Tudomány Kiss Ádám

"Sej haj, nagy a baj, Imrédy se gaj"

A kocsmai zsidózásból EP-képviselőségig jutó politikus-szittyapóló bizniszmen Szegedi Csanád zsidó származásának kiderülése nem az első ilyen eset a magyar történelemben. Imrédy Béla miniszterelnök, a Horthy-korszak első két zsidótörvényének szerzője azért bukott meg, mert kiderült, hogy neki sem teljesen "árja" a vére.

Tech Szegő Iván Miklós

Megérteni a megérthetetlent: az új Horthy-életrajz

Tudta-e, hogy a földosztást két évtizeden át hevesen ellenző Horthy Miklós 1943-ban az ország termőterületének 60 százalékát szétosztotta volna? Tudta-e, hogy haditetteinek jelentőségét eltúlozták a kortársai és az utókor is? A rendszerváltás óta szaktörténész nem írt Horthy-életrajzot. Most erre vállalkozott egy fiatal kutató, aki igyekszik néhány félreértelmezésre is felhívni a figyelmet.

Tech hvg.hu

„Az újságírás a legbiztosabb pálya, ha időben abbahagyják”

A magyar újságírók mindig megosztottak voltak, de nem annyira, mint amennyire ma gondolnánk. A Budapesti Újságírók Egyesülete 115 évvel ezelőtt alakult meg, és a szervezet későbbi sorsa is mutatja, hogy – bár voltak kivételek -, ha nagyon kellett, 1945 előtt össze tudtak fogni a „nagyképű” pesti zsurnaliszták a „lenézett” vidékiekkel, és még a világnézeti különbségeken is túl tudták tenni magukat, amikor a katolikus hírlapírókkal működtek együtt.

Tech Szegő Iván Miklós

Erdély sokadik elvesztése, vérzivatar az átokföldjén

Kisajátítások, kihallgatás közben agyonvert politikai foglyok, besúgóhálózat, polgári lakásokba beköltöztetett kényszerbérlők, sorban állás cipőért, vallási felekezetek üldözése, hézagmentes tömegpropaganda – most nem az '50-es évek kommunista Magyarországát idézzük fel, hanem Észak-Erdély 1940-es visszacsatolására emlékezünk egy új könyv kapcsán.

Tech Szegő Iván Miklós

A gumiparagrafusoktól a "zsidók bástyájáig"

A Horthy-rendszer sajtója nem volt szabad, de a negyedszázados tekintélyuralmi rendszer hullámzó volt a tekintélyuralmi, diktatórikus és a demokratikusabb stílusú sajtóirányítás szempontjából. Az azonban mindvégig alapelv volt: a sajtóra állandóan nyomást kell gyakorolni, mert ennek direkt politikai haszna van.