Az ellenzék közjogi munkacsoportjának vezetője azt mondta, hogy a kormányváltás után a fideszes képviselőkkel is keresnék a megegyezést.
Hiába értenek vele egyet sokan, bemondásra nem lehet eltávolítani Polt Péter legfőbb ügyészt vagy az alkotmánybírókat – mondja a hvg360-nak Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője. Márki-Zay Péter eltökéltnek tűnik, ám ebben Majtényi nem bátorságot lát, hanem önbizalomhiányt. Elmondta azt is, mivel kezdhetne az új Országgyűlés.
Feles többséggel is hozzányúlna az Alaptörvényhez és a sarkalatos törvényekhez Márki-Zay Péter, a részleteken egy jogászcsapat dolgozik. Balázs Zoltán filozófus, a Corvinus Egyetem tanára azt mondja, veszélyes és illuzórikus a kizárólagos hatalomgyakorlásra hivatkozva kétharmados törvényeket semmissé nyilvánítani. A sok sarkalatos törvény Orbán Viktor mozgásterét is szűkíti majd, ha a következő választást kisebb többséggel nyeri meg. Ez viszont jelentős alkupozíciót jelent majd az ellenzék számára. Interjú.
Az úgynevezett „áprilisi törvényeket” Fleck Zoltán jogász-szociológus vezetésével dolgozzák ki, de a programot a pártoknak kell jóváhagyniuk.
A hatalom propagandistái cinikus módon, a jogállamiság védelmezőinek szerepébe bújva támadják azt, aki nyilvánosan gondolkodik azon, hogy egy esetleges ellenzéki győzelmet követően a jogállam jogállami módszerekkel helyreállítható-e, avagy más megoldást kell találni. Az ELTE tanárának, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet munkatársának véleménycikke.
Összehasonlítható-e egy pedofil képeket gyűjtögető cselekménye egy közlekedési szabálysértőével? Pénzbüntetésnél lehet-e azt mondani, hogy X összeget ér egy elkövetés? És miért annyit? Hogy lehet a málna ilyen drága, ha a répa csak ennyi? Sokan piaci szemlélettel ítélkeznek az ítéletekről, de a büntetőjog összetettebb dolog. Ezt világítja meg ebben az írásban Fleck Zoltán jogszociológus, az ELTE tanára.
„Ez nem Alkotmánybíróság” – mondta a jogszociológus a hvg.hu heti podcastjában. Fleck Zoltánnal Handó Tündéről és a magyar igazságszolgáltatás állapotáról beszélgettünk.
A posztról távozó Trócsányi László nem értett egyet azzal, hogy képviselőkkel nyújtatnak be törvényjavaslatokat, de sokat nem tett ez ellen. Ezzel a kihívással utódja, Varga Judit is szembesül.
Komoly ellentét feszül az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal között, ráadásul ellenséges hatalomnak könnyű bedarálni a bírói hatalmat, állítja Fleck Zoltán egyetemi tanár.
Arra találták ki a jogállamot, hogy a jog uralmát kelljen elviselnünk, és ne az önkényre hajlamos, szubjektív emberi tényezőnek legyünk kitéve. Különben az olyan jogi kreténséget is képes lesz befogadni az igazságszolgáltatás szervezete, mint a volt miniszterelnök terrorcselekményére vonatkozó feljelentés.
Fleck Zoltán szerint elképzelhető, hogy az ügyészség vádat emel Biszku Béla ellen a kommunizmus bűneinek tagadása miatt, a szólásszabadság érdekében azonban reméli, ha így lesz, a bíróság felmenti az egykori belügyminisztert. A jogszociológus elmondta: pótcselekvésnek tartja az 1956 utáni megtorlások egyik irányítójának nyilatkozata miatt indított eljárást.
A közbeszéd része lett a teljesen nyílt rasszista beszéd, de ennek előnye is van. Többek közt ez hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet az anBlokk közéleti-tudományos folyóirat negyedik, a cigánykérdéssel foglalkozó, Cigányozás címmel megjelent számának megjelenése apropóján tartottak hétfő este a budapesti Kossuth Klubban. Lehetetlen volt nem észrevenni, hogy a vita során a „roma” szónál sokkal többször hangzott el a „cigány” – nem véletlenül.