A szakszervezet 25 százalékos béremelést követel. Az illetékes miniszter Lázár János, aki szerint a béremelési igény jogos, de túlzó, és vitatja a sztrájk jogszerűségét is.
Bár a menetrendi kijelzőkön semmi nem utal rá, a forgalom kisebbnek tűnik a szokásosnál, QR-kódos plakátok is hirdetik, hogy sztrájk van a Volánbusznál, és a hangosbemondóban is rendre elhangzik, hogy épp melyik járat nem indul. Nem hiányoznak a csalódott utasok, és bizony nem véletlenül maradt koszos némelyik busz sem. Kis körkép a Volán-sztrájkról.
Elégedett a sztrájkkal Dobi István, a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) elnöke. A szakszervezet közösségi oldalán Dobi azt írta, hogy bejön, amire számítottak, mert egyre többen csatlakoznak a munkabeszüntetéshez.
Gonoszkodó viccek, hiába várt telefonok, letagadott aláírások kísérték a magyar pártállami elnökök pályáját. A központ által kijelölt közjogi méltóságok általában nem felemelkednek, hanem hozzászürkülnek a funkciójukhoz.
Révész Sándor könyvsorozatának újabb darabja arról az emblematikus magyar közszereplőről szól, akit 1945 után, néhány év alatt rongyemberré, fajsúlytalan senkivé darált a nagypolitika.
Amikor a Fidesz fejbólintójánosa a törvénytelen törvényeket szentesítő aláírásaival módszeresen kiírja magát a történelemből, korántsem csupán plagizáló „álamfő”-elődje példáját követi, hanem igen jellegzetes rendszerváltás előtti hagyományt éltet tovább.
Kádár János és Dobi István kiérdemelte az akasztófát. Saját megítélésük alapján. A sarkalatos bűn, amely mindkettőjük szerint önmagában is akasztófát ért Nagy Imre esetében, a Varsói Szerződésből való kilépés volt. Ebben a bűnben mindketten osztoztak Nagy Imrével. Ezt Kádár maga is elismerte - Moszkvában.
Az autóbuszosok még rendelkeznek egyéb nyomásgyakorló eszközökkel arra az esetre, ha a július 4-ei egyeztetés nem járna sikerrel és nem kapnának engedélyt a július 7-ei sztrájk megtartására.
Hatvan éve zajlott a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja. Dobi István kormányfő akkori operaházi ünnepi beszédéből kiderült, hogy Horthy vasfüggönyt húzott Magyarország és a Szovjetunió közé. A szovjet delegátus viszont a magyar szellemi élet átépítését (peresztrojkáját?) hangsúlyozta, már-már követelőzve. Talán ennek igyekezett megfelelni Karinthy Ferenc író, amikor Kelet-Berlint dicsérte, és éhesen lézengő nyugat-berlini munkanélküliekről számolt be egy másik rendezvényen.