Ideiglenes kikötő épül a gázai segélyezéshez: a második világháborúban volt példa valami hasonlóra
Egyszer már megfordították egy háború kimenetelét az úszó kikötővel az amerikaiak és szövetségeseik, de kétséges, hogy ez most is megtörténhet.
Egyszer már megfordították egy háború kimenetelét az úszó kikötővel az amerikaiak és szövetségeseik, de kétséges, hogy ez most is megtörténhet.
A nyugati hatalmak – élükön Anglia – hiszékenysége, érdektelensége, rossz helyzetértékelése és a hatalmas vérveszteséggel lezárult első világháború után egy újabb elkerülésének a vágya mind ahhoz vezetett, hogy Hitler minden határt átlépjen – átvitt értelemben és a valóságban is.
Az ókorra nyúlik vissza a koronavírus-járvány alatt újra felfedezett erkély eredete. Számos funkciója mellett egykor a balkon volt a vezeték nélküli összeköttetés a magánszféra és a külvilág között.
Napokig csak üres képek voltak láthatók a Google keresőjében a korábbi brit miniszterelnökről, Sir Winston Churchillről. A cég szerint az esetnek nincs köze a világ több pontján is zajló antirasszista tüntetésekhez.
Elragadtatva nyilatkozott a szép szőke bombázó szexuális képességeiről Winston Churchill, aki Párizsban a Ritz hotelben töltött néhány kellemes éjszakát Doris-szal.
Az amerikai alkoholtilalom idején New Yorkban járt a politikus, de egy dokumentum szerint megoldotta, hogy hozzájusson a napi „betevőhöz”.
A második világháború ideje alatt minden kétséget kizáróan két férfi, Nobby Clarke és Stuart Macrae használta fel a legtöbb gumióvszert és ánizsmagos cukorkát. Ez volt ugyanis az egyik pusztító találmányuk, a mágnes bomba időzítő szerkezete.
A nácik ellen harcoló szövetségesek – az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió – számára 70 évvel ezelőtt, a jaltai konferencia idején még a háború volt a fontos. Csak a következő csúcstalálkozó, Potsdam pecsételte meg régiónk sorsát, s vezetett például németek és magyarok tömeges áttelepítéséhez.
A normandiai partraszállást akarta gyakorolni a brit hadsereg, ezért 1943-ban kiüríttetett egy falut Dél-Angliában. Az intézkedést a helybeliek természetesen elfogadták, ám a háború végén kiderült: nem térhetnek vissza. Hosszas vita kezdődött, a brit kormány lényegében azóta sem engedett.
A brit világbirodalom, illetve az angolszász tengeri hatalmak szempontjából kulcsfontosságú Egyiptom és a Szuezi-csatorna sorsa napra pontosan hetven évvel ezelőtt is az angol politika fókuszában állt, pedig Hitler ekkor még javában Londont bombázta, és Rommel is csak pár nap múlva érkezett Észak-Afrikába.
A vártnál kétszer magasabb áron, 2125 fontért – mintegy 700 ezer forintért – kelt el Winston Churchill Havanna szivarja a Christie's árverésén Londonban.