Nem felel meg a CEU-törvénynek a CEU, írja a Magyar Idők, mert nincs mesterképzése a Bard College-on. Kovács Zoltán kormányszóvivő is azt állítja, a CEU megállapodása az amerikai egyetemmel nem ad választ a törvénybeli kritériumokra. A lap vádjait a CEU rektorhelyettese mellett a CEU és a Bard College is tagadja: a lap állításait teljes ferdítésnek és kitalációnak minősíti.
A kormánypárti lap azt próbálta bizonygatni, hogy az egyetem nem végez valódi tevékenységet Amerikában, de New York Állam Oktatási Hivatala ezt nem így gondolja.
Az intézmény nem támogatja a halogatást, inkább sürgeti a kormányt, hogy írja alá a Magyarország és New York állam közötti megállapodást.
Megvan a CEU amerikai lába, kampusza, így most már a kormány térfelén a labda: aláírni New Yorkkal az egyezményt.
A kormánynak most már csak azon főhet a feje: hogyan adja el a nyilvánosság felé, hogy mekkora engedményeket tett a főellenség, Soros György egyetemének.
– Azon kevesek közé tartozol a hazai szcénában, akik a professzionális kurátorképzést külföldön végezték. Egyenes út vezetett az ELTE Művészettörténet Tanszékéről a New York-i Bard College-ba? – Nem, korántsem. A művészettörténet szak befejezését közel tíz évig húztam. Ennek többek közt az volt az oka, hogy már az egyetem első éveiben dolgozni kezdtem. Elsőként a Kieselbach Galériában, itt háttéranyagokat szerkesztettem az aukciókhoz. Majd 2001 elején jelentkeztem a Trafó Galériába asszisztensnek Bencsik Barnabás mellé. Néhány hónap múlva rám bízták a galéria vezetését. Ez már teljes munkakör volt, és bár még ekkor is egyetemre jártam, teljes erőbedobással a Trafóra koncentráltam.