Meghalt az ember, aki felakasztotta Adolf Eichmannt
A 86 évesen elhunyt Shalom Nagarnak évekig rémálmai voltak.
A 86 évesen elhunyt Shalom Nagarnak évekig rémálmai voltak.
A Szolnok-Strasshof-Szolnok című kötet az SZTE ÁJTK Politológiai Tanszék – Szegedi Magyar–Izraeli Baráti Társaság gondozásában jelent meg. A szerzők, Frojimovics Kinga és Molnár Judit előző könyve a Strasshofba hurcolt szegedi zsidóság történetét mutatta be.
A tárgyalás magyarországi politikai- és sajtóösszefüggéseivel a Múltunk folyóirat legutóbbi száma foglalkozik.
A „végső megoldás” lebonyolításának részleteit tárgyalták meg Berlin Wannsee városrésze tóparti villájában 80 éve az SS és a náci kormány képviselői. Az évfordulóra filmet készített a ZDF német közszolgálati televízió.
A XX. század legfontosabb tárgyalása, amely nagyobb vihart kavart a nürnbergi pernél, nem csak a holokausztról alkotott képünket alakította át. Adolf Eichmann SS-tiszt jeruzsálemi pere a televíziózás történetében is mérföldkő lett. Az Eichmann Show című, csütörtökön a mozikba került film a pert a világ számára közvetítő stáb történetére koncentrál, ahol ugyanolyan dráma zajlott, mint a tárgyalóteremben.
Az izraeli archívumok eddig titokban tartották, az ítélet végrehajtásának évfordulóján azonban egy blogbejegyzésben nyilvánosságra hozták az akkori kormány döntését, amely szerint Adolf Eichmann náci háborús bűnöst kivégzése előtt meglátogathatta a felesége Izraelben.
A Simon Wiesenthal Központ bejelentette, hogy Alois Brunner SS-kapitányt, Adolf Eichmann helyettesét már négy éve eltemették Szíriában. Az egyik legkeresettebb náci 98 évesen halt meg Damaszkuszban, ahol az ötvenes évek óta élt Dr. Georg Fischer álnéven, és Háfez Asszad néhai, majd fia, Bassár el-Aszad mostani elnök vendégszeretetét élvezte.
A német szövetségi hírszerzés (BND) a kilencvenes években megsemmisítette az egykori náci háborús bűnös, az osztrák származású Alois Brunner aktáit - írta internetes kiadásában csütörtökön a Spiegel.
A Horthy-mítoszt leleplező írásomra számos reflexió érkezett, rengeteg gyalázkodó komment, kevés ellenérv. Ez utóbbiak leginkább azt hangsúlyozták, hogy ő volt az, aki leállította a deportálásokat, illetve megmentette a budapesti zsidóságot. Ezekkel az állításokkal illenék óvatosabban bánni, mert ezek is részei a Horthy-mítosznak.
A vita valójában arról szól, hogy a német megszállással eleve megpecsételődött-e a magyarországi zsidóság sorsa, vagy az akkori magyar vezetésnek lett volna-e lehetősége megmenteni a vidéki zsidóság jelentős részét? Varga osztja ez utóbbi álláspontot::a magyar közigazgatásban sokan lelkesen közreműködtek a vidék minél gyorsabb és teljesebb zsidótlanításában.
Karsai László alábbi cikkében vitatja Ungváry Krisztiánnak azt az állítását, hogy a németeknek 1944-ben fontosak lettek volna a munkába állítható magyar zsidók. Zsidótlanítani akarták Magyarországot, függetlenül katonai érdekeiktől, és ehhez minden segítséget megkaptak a Horthy-Sztójay kormánytól, állítja a neves történész.
Máig kísért a rejtély: miképpen tudták 1944. május 15-től július elejéig, néhány hét leforgása alatt összeszedni, gettókba gyűjteni, bevagonírozni és a haláltáborokba szállítani a vidéken élő, félmilliós lélekszámú magyar zsidóságot? Kit terhel a fő felelősség? A német megszállókat? A Sztójay-kormányt és -adminisztrációt, amiért még a németeknél is lelkesebben küldték a halálba honfitársaikat? Karsai László és Ungváry Krisztián eltérően látják az akkori eseményeket.