Egyre több tanulóvezető bukik meg a jogosítvány megszerzése során – derült ki a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) adataiból, amelyet a Vezess.hu oldal kért ki. 2023-ban a KRESZ-vizsgán a vizsgázók 44%-a nem tudott átmenni, míg a forgalmi vizsgán még magasabb, 54%-os volt a bukási arány. Ez azt jelenti, hogy a tanulók közel fele nem szerzi meg elsőre a jogosítványt, ami jelentős költségekkel is járhat. Az átlagosan 345 800 forintos B-kategóriás vezetői engedély megszerzése akár 500 ezer forint fölé is emelkedhet, ha többször bukik valaki.

Az elmúlt években mindkét vizsga esetében romlottak az eredmények: a KRESZ vizsgán 2020-ban és 2021-ben 41% volt a bukási arány, míg a forgalmi vizsgán ugyanezekben az években 50%.

A legfőbb bukási okok KRESZ-vizsgán:

1. Továbbhaladás szabályai útszűkületben
2. Kiegészítő táblával ellátott behajtási tilalmat jelző táblára vonatkozó szabályok
3. Forgalomirányító fényjelző készülék megközelítésére vonatkozó szabályok
4. Járműszerelvénnyel való behajtásra vonatkozó szabályok
5. Kötelező elsősegélynyújtó felszerelésre vonatkozó szabályok
6. Figyelmeztető jelzést adó berendezés használatára vonatkozó szabályok
7. Továbbhaladásra vonatkozó szabályok forgalomirányító fényjelző készülékkel ellátott útkereszteződésben
8. Járművezetés közben a járművezetőnél tartandó okmányok
9. Villamospályára vezetett forgalmi sáv használatával összefüggő szabályok
10. A pótkerékre és a hozzá tartozó szerszámkészletre vonatkozó szabályok

Ezekre tehát érdemes kiemelt figyelmet fordítania annak, aki KRESZ-vizsgára készül, mert az 55 kérdés összesen 75 pontot ér, a különböző pontértékű kérdésekből pedig csak 10 pontot lehet elhullajtani, hogy még sikeresnek minősüljön a vizsga.

Ezek pedig a leggyakoribb bukási okok a B-kategóriás forgalmi vizsgán:

1. Balesetveszélyes manőver miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia
2. Elsőbbségadási kötelezettségének nem tesz eleget
3. Irányjelzést vagy a körültekintést elmulasztja
4. Közlekedési szabályt sért
5. A besorolást, sávváltoztatást szabálytalanul, figyelmetlenül hajtja végre
6. Nem a közúti jelzéseknek megfelelően közlekedik
7. Nem ismeri fel a közlekedési helyzetet
8. Egyenrangú útkereszteződésbe úgy hajt be, hogy elsőbbségadási kötelezettségének nem tudna eleget tenni
9. Gyorshajtást, relatív gyorshajtást követ el
10. A menetirány szerinti bal oldalt indokolatlanul vagy szabálytalanul veszi igénybe

A magas bukási arányok mögött számos tényező áll: a generációs különbségek, a megváltozott közlekedési szokások és a gyakorlati tapasztalat hiánya mind hozzájárulnak a sikertelenséghez. Vrancsik Viktor szakoktató szerint a fiatalok keveset közlekednek önállóan, és a közlekedési helyzetek felismeréséhez szükséges készségek sok esetben hiányoznak. Az iskolai oktatásban bekövetkezett változások, például az online KRESZ-tanfolyamok elterjedése sem javította a vizsgák sikerességi arányát, és az alapok sokszor hiányosak maradnak, ami miatt az oktatóknak a gyakorlati órák során is sok időt kell fordítaniuk az elmélet ismétlésére.