Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A hidrogén technológia nemcsak a közúti autók, hanem a versenyautók frontján is szépen lassan tör előre. Vázoljuk milyen formában.
A MissionH24 a 92. Le Mans-i 24 órás autóversenyt használta fel arra, hogy leleplezze legújabb hidrogénes versenyautóját, a lokálisan zéró emissziós H24EVO-t, mellyel a helyszínen testközelből sikerült megismerkednünk.
A lényegében teljesen hangtalan suhanásra képes egyszemélyes kocsi két tankjába percek alatt 7,8 kilogramm 700 bar nyomású hidrogén tankolható, amiből a 408 lóerős teljesítményű üzemanyagcella fordított vízbontás elvén elektromos áramot és vizet állít elő.
Az elektromos energia tárolásához nincs szükség nagy és nehéz akkumulátorra. A mindössze 4 kWh kapacitású, 400 kW kimenetű kompakt pufferaksira épülő rendszer hátul található villanymotorja 884 lóerős teljesítményt ad le, ami jelentősen meghaladja a tavaly ősszel debütált előző prototípus 476 lóerejét.
Nem mellesleg a fejlesztések során a tömeget sikerült a korábbi 1480-ról 1300 kilogrammra csökkenteni, miközben a rendszer energiasűrűsége 50 százalékkal nőtt. A monocoque-ot a német Adass fejleszti és gyártja, a gumibeszállító a Michelin.
A H24EVO lehet az első olyan hidrogénes versenyautó, melyre az FIA is áldását adja, és amelynek menetteljesítménye és körideje nagyjából a hagyományos belsőégésű motoros GT3-as versenyautók szintjén mozoghat.
A 2 perces tankolást követően 30 percig versenytempóban használható H24EVO első komolyabb tesztjére várhatóan a jövő év elején kerülhet sor, az első versenyen pedig a tervek szerint 2026-ban állnak majd rajtvonalhoz vele.
A hidrogént a TotalEnergies biztosítja, csakúgy, mint a Le Mans hivatalos üzemanyagát, a 100 százalékban megújuló forrásból származó Excellium Racing 100-at. Utóbbi a borkészítés melléktermékéből, törkölyből és borseprőből készül, és segítségével 65 százalékkal sikerült csökkenteni a CO2-kibocsátást.
A motorban és a váltóban használt olajról több beszállító gondoskodik. A Penske Motorsport és a Hertz Jota Porschéiban, illetve a Toyota és a Cadillac Hypercarjaiban például az idén 50. születésnapját ünneplő Mobil1 kenőanyagai biztosítják nemcsak a lehető legnagyobb teljesítményt, hanem egyben a fokozott megbízhatóságot is.
Hidrogénes versenyautó fronton már 2018 óta folynak különböző fejlesztések, a közelmúltban a Toyota és az Alpine is előrukkolt ilyen autóval, melyek közös vonása, hogy nem üzemanyagcellában, hanem belsőégésű motorban hasznosítják a nagynyomású hidrogént.
Várakozások szerint 2027-re véglegesíthetik azt a szabályrendszert, melynek köszönhetően 2028-ban már Le Mans-ban is rajtvonalhoz állhat az első hidrogénautó, amit 2029-ben 2-3 további hasonló kocsi követhet.
A Toyota közúti kocsijai közül a már a második generációnál járó Mirai üzemanyagcellás elektromos hajtású, de a japán gyártó hidrogénes belsőégésű motort szerelt a kis méregzsák GR Yarisba, illetve a nemrégiben általunk alaposan letesztelt legendás pickupba, a Hiluxba is.
Személyautó fronton továbbá többek közt a részben Toyota technológiát használó BMW, illetve a Honda és a Hyundai is komoly fantáziát lát az üzemanyagcellás hajtásban, melynek egyik hátulütője, hogy nagyon kevés helyen lehet hidrogént tankolni.
