Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nem sikerült messzemenő parkolási reformokat végrehajtani Budapest belső kerületeiben, a helyieknek kedvező lépések nem valósultak meg, vagy csak gyerekcipőben járnak. A töretlen ambícióknak az autózó tömeg nem is, de a mikromobilitás, magyarul a közbringa és közroller nyertese lehet: immáron rendezetten térhetnek vissza az e-rollerek a belvárosba, és a Bubi jövője is a hiperlokális megoldásokban rejlik.
Budapest belső kerületei 2021 elején kezdtek közös tervezésbe a főváros vezetésével, hogy orvosolják a súlyosbodó parkolási problémákat: a belváros egyes részein több parkolóengedélyt adnak ki, mint ahány parkolóhely található az utcákon, miközben a mikromobilitási eszközök; közbringák és közrollerek sem tudnak ajtótól ajtóig szolgáltatásokat nyújtani. A kialakult helyzetről és a kezelési kísérletről itt írtunk bővebben.
A főváros iránymutatásával megszülető kezdeményezés első célja végül az lett, hogy az V., VI., VII. és XIII. kerületek (illetve utóbbinak újlipótvárosi része) a parkolóhelyek 30 százalékát felszabadítják az éjszakai órákra, ezeket pedig csak a helyi parkolási kártyával rendelkező lakosok vehetik igénybe. A tervek részeként pedig minden kerületnek kötelessége úgynevezett mikromobilitási pontokat kialakítania, azaz olyan zónákat kijelölni, ahol célirányosan letehetők a közösségi közlekedési eszközök.
A konkrét tervek végigfutása azonban időigényes folyamat: egyelőre csak a VI. és VII. kerületnek sikerült elindítania a maga parkolási reformját, Terézvárosban augusztus óta jelölik ki a kizárólagos zónákat, októberben pedig a türelmi időszak is véget ért, azóta büntethetik is a szabálytalanul itt várakozókat.
A történet viszont papíron sokkal jobban hangzik, mint a valóságban: az érintett kerületek a mikromobilitási pontok kialakításával is lassan haladnak, Erzsébetvárosban még az éjjeli parkolási rendszer sem indult el, más pályázó városrészek terveit pedig lassan egy éve vizsgálja a fővárosi közútkezelő. Megnéztük, hogy negyed évvel a program beindítása után milyen változást sikerült – ha egyáltalán sikerült – elérniük a kerületeknek, és milyen jövője van a parkolásnak a városközpont legzsúfoltabb részein.
Felemás sikerek
„Jövőre már teljes Terézváros a cél” – mondta a hvg.hu-nak Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere a nyáron elindított parkolási programtervről. Terézváros 6708 parkolóhelyéból eddig 405-öt tettek kizárólag a helyi lakosoknak elérhetővé a 18 és 7 óra közötti időszakban, október óta pedig kerékbilinccsel bünteti a szabálytalanul parkolókat a közterületfenntartó. Eddig 182 autóst bírságoltak meg.
Ezzel összefüggő projekt, hogy az önkormányzat parkolóhelyeket vásárol a helyi teremgarázsokban, és ezeket 50-60 százalékos árengedménnyel a lakók használatára bocsátja, feltéve, ha azok cserébe visszaadják az utcai parkolókártyájukat. Terézváros 130 helyet vett, ebből nagyjából 40-50-et adtak ki a meghirdetés utáni első hónapban. Az egyelőre alacsony kihasználtság ellenére a polgármester bízik abban, hogy ez a parkolási problémák megoldásának a kulcsa: Soproni szerint az autóknak bécsi mintára az utcákról parkolóházakba kellene eltűnniük, és reméli, hogy amikor jövő februárban meg kell újítani az utcai parkolóbérleteket, többen elgondolkodnak a havi 15-20 ezer forintért védett helyet kínáló alternatíván. A kerületben kevesebb mint 7000 parkolóhelyre egyébként 8400 ingyenes utcai parkolókártyát igényeltek a lakók idén, bár Soproni állítja, ezt a számot azok lökik a maximum fölé, akik nem Terézvárosban élnek életvitelszerűen, de az itteni lakcímüket megtartják a parkolási előnyök miatt.
A parkolással összefüggő mikromobilitási lépésekre viszont még várni kell. Terézvárosban 79 közösségi közlekedési csomópontot terveznek kialakítani, a biciklitámaszokkal is megerősített pontok kijelölése azonban még nem kezdődött el. Soproni szerint egyébként nagy potenciál rejlik bennük, miután a Mol Bubi tervei között szerepel, hogy a kerékpárokat idővel ne csak az állomásokon, hanem a mikromobilitási pontokon is le lehessen tenni. Hozzáteszi: a kerületnek jelenleg csak a Főváros által fenntartott részein (Andrássy út, Bajcsy-Zsilinszky út) lehet letenni a Lime és más közrollereket is, de a mikromobilitási pontok kialakításával ezek is visszatérhetnének a városrészbe, immár rendezetten, és nem az utcán széthagyva.
Terézváros ugyan mérsékelt sikereket tudott elérni, az erzsébetvárosiak viszont ennyinek sem örülhetnek, hiába kapott zöld utat a parkolási reform a VII. kerületben is. Niedermüller Péter polgármester a hvg.hu-nak elmondta, hogy a lakóknak 18 és 7 óra között fenntartott parkolóhelyek kialakítása változatlanul „folyamatban van”, a rendszer januárban élesedik egyelőre csak Belső-Erzsébetvárosban, annak ellenére is, hogy a céldátum október eleje lett volna novemberig tartó türelmi idővel. Niedermüller elmondása szerint a projekt csúszását a BKK-val és a Budapest Közút Zrt.-vel „egyeztetési nehézségek” okozták.
Az egyeztetések azért is vettek igénybe hosszabb időt, mert Belső-Erzsébetvárosban 2020 nyarától forgalomcsillapítási próbaprojektbe kezdtek. Niedermüller lapunknak azt mondta, „összetett feladatról volt szó”, mert a főváros a parkolás átszabásához feltételül szabta a mikromobilitási pontok létrehozását is. Vagyis: a kerületnek a forgalomcsillapítást, a kizárólagos lakossági parkolóhelyeket, valamint az e-rollereknek és a bicikliknek szánt mikromoblilitási pontokat is össze kell hangolnia. A VII. kerületben jelenleg kb. 7263 parkolóhely van, ebből tehát nagyjából 2200-2300 helyet kaphatnának meg a lakók.
Niedermüller szerint legkorábban januárban tudják elindítani az új parkolási rendszert. A kijelölt helyekhez szükséges figyelmeztető táblák már elkészültek, de azt még nem tudni, hogy pontosan melyik parkolóhelyeket adják át ilyen jellegű használatra.
Problémát okoz, hogy bár volt erről szóló elképzelés is, a kerületnek nem sikerült megállapodniuk parkolóházakkal arról, hogy a helyi lakók ott ingyen tárolhassák autóikat. Niedermüller szerint erről a parkolóházak üzemeltetői „hallani sem akarnak”, ők csupán kedvezményeket biztosítanának a lakóknak.
A projekt a főváros által kért mikromobilitási pontok terén legalább felemásan, de halad: Niedermüller azt mondta, hogy egyelőre csak Belső-Erzsébetvárosban alakítottak ki ilyeneket, eddig 34-et, azonban egyelőre nem állnak rendelkezésre ezeken sem bicikli-, sem rollertárolók.
Ha januárban elindul az új parkolási rendszer, akkor sem fogják azonnal kerékbilinccsel büntetni a tilosban parkolókat. A polgármester azt mondja, „komoly kommunikációs kampánnyal” készülnek a lakosság edukálására, hogy a kerületi lakosok és a betérők is tisztában legyenek a szabályozással, és lesz – egy eddig még meg nem határozott idejű – türelmi időszak is. Niedermüller hat hétre szeretné ezt elnyújtani, de vannak a városházán olyan hangok is, amelyek szerint csak egy hónap kellene.
A Belváros Karácsonyékra mutogat
Az ötödik kerületben sem kell attól tartani, hogy a közeljövőben megoldódna a parkolási kérdés: a Belváros fideszes vezetése lapunknak eljuttatott közleményében azt írja, hogy „a főváros jogi és szakmai megalapozottság nélkül kötelezi kerületünket olyan, jogszabályban nem definiált mikromobilitási pontok kialakítására, melyek a jelenleg még szabályozatlan, megosztó szolgáltatás körében megjelent alternatív közlekedési eszközök parkolását biztosítják”.
A kerület azt állítja, hogy a főváros nem veszi figyelembe a már meglévő biciklitárolóikat, valamint azt, hogy a Belvárosban lévő történelmi utcák egy részében amúgy sem lehet kerékpározni. A közleményben azonban hangsúlyozták, hogy „minden tőlük telhetőt” megtesznek a kizárólagos parkolóhelyekért, ugyanakkor remélik, hogy „a főváros a továbbiakban félreteszi a politikai szempontokat és végre szakmai szempontokat figyelembe véve kiadja a beadott tervekre vonatkozóan régvárt engedélyt”.
A XIII. kerület amíg a fővárosi közútkezelőre vár, legalább a Lime-problémát megoldotta
A parkolási reformok bevezetése nem csak a kerületeken múlik: a XIII. kerület például év elején nyújtotta be a VI.-VII. kerülethez hasonló terveit, de a budapesti közútkezelő még mindig nem hagyta őket jóvá, mondja Puchner Gábor alpolgármester.
Az MSZP-s vezetésű kerületnek a belvároshoz legközelebb eső, újlipótvárosi részén kell súlyos parkolási problémákkal megküzdenie: Puchner szerint csak Újlipótvárosban 6200 utcai parkolóhely van, ami azt jelenti, hogy ha kitartanak a Fővárossal megbeszélt 30 százalék mellett, az közel 1900 felszabadítását jelenti az éjjeli órákra.
Amíg azonban ennek megvalósítása nagyobb feladat, a komplex közlekedési megoldáskeresés más területein sokat lépett előre a kerület Puchner szerint. A XIII. kerületben elsők között, már évekkel ezelőtt bevezették a „matricáért garázs” programot, azaz hasonlóan Terézvároshoz, ha a lakosok visszaadják az ingyenes parkolásra jogosító kártyájukat, védett garázsban parkolhatnak az autóikkal. A WestEnd és a Lehel csarnok garázsaiban 50, illetve 25 autónak tart fenn helyet az önkormányzat, a belső kerületekkel ellentétben viszont nem kell még csökkentett árat sem fizetni értük. „Ha pedig igény lenne többre, meg lehetne oldani, hogy további parkolóhelyeket foglaljunk” – teszi hozzá Puchner.
Újlipótváros egyébként a parkolási programokkal összefüggő mikromobilitás terén is sokat lépett előre: a XIII. kerületben délről észak fele haladnak a rollermegállók kialakításával, így az újlipótvárosi részen már több mint száz, de az azzal határos angyalföldi részen is már húsz mikromobilitási pontot festettek fel. A kerület ráadásul megállapodott a Lime rollerek üzemeltetőjével: visszatérhettek a járművek, de a széthagyott eszközök problémáját sikerült megoldani azzal, hogy már csak a mikromobilitási pontokon engedi az alkalmazás lezárni az utazásokat. Ahogy Puchner fogalmaz,
szinte minden utcasarkon van egy mikromobilitási pont, gyakorlatilag háztól házig lehet rollerezni a kerületben.
Egy oldalra kerültek a szolgáltatók a kerületekkel
Azzal, hogy a főváros szorgalmazta a mikromobilitási pontok kialakítását, akarva-akaratlanul is egy oldalra állította a szolgáltatókat a kerületekkel, véget vetve a kezdetben viharos viszonynak a városrészek és többek közt a Lime rollercég között.
Varga Denise, a Lime operációs vezetője szerint lassan három éve dolgoznak azon, hogy a kerületekkel együtt tudjanak működni, ennek pedig mintapéldája lett Újlipótváros. A XIII. kerület déli részén a Lime az önkormányzattal egyeztetve mikromobilitási pontokat alakított ki, eddig 114 helyszínt jelöltek ki itt, és további 80-at terveznek felfesteni az északabbi részeken. Varga szerint ennek meg is lett az eredménye: míg a koronavírus-járvány kezdetétől nem lehetett a kerületben parkolni a rollerekkel, szeptember óta kibővült a működési zóna, amellyel megnőtt az elérhető felhasználói kör is a városrészben, és ebben szerepet játszhat Újlipótváros fiatal lakossága, fiatalos hangulata is.
A VI. és VII. kerületben már bonyolultabb a helyzet: Terézváros elsők között tiltotta meg a rollerek parkolását területükön, és Erzsébetvárosban is szoros együttműködés kellett az önkormányzattal ahhoz, hogy mostanra legalább virtuális mikromobilitási pontok, tehát az appon kijelölt parkolók legyenek. A Lime egyébként a készülő helyeket úgy használhatja majd, hogy az önkormányzatoknak közterület használati díjat fizet.
Varga szerint a cél az, hogy Budapest egész területén legyenek mikromobilitási pontok, a rollereket pedig csak itt lehessen letenni, azt viszont nem tudja megjósolni, hogy ez mikorra valósulhat meg. Ehhez létre kell jöjjön egy jól kidolgozott keretrendszer a Főváros és a BKK vezetésével, és csak ezután lehet átdolgozni a Lime-appot a mikromobilitási pontok köré – mondja.
Mikromobilitással kapcsolatos kérdésekkel kerestük a Mol Bubit üzemeltető BKK-t, azonban a cikk megjelenéséig nem küldték el válaszaikat. A cikket ezekkel később frissítjük.
