A Volkswagennek jelen pillanatban nincs más kabriója, mint egy vászontetős SUV. Nehéz eldönteni, hogy briliáns vagy bolond ötlet-e ez, de működik.
A Volkswagennek 70 éve lényegében mindig volt valamilyen nyitott tetejű modellje. A Bogárból, a Golfból egyértelműen kultuszautók voltak ezek, a kupékabrió Volkswagen Eos azonban már határeset. Mindenesetre a német gyártó úgy döntött, egy teljesen új receptet próbál ki: tőlük szokatlan szertelenséggel egy kabrió SUV megalkotásában láttak fantáziát és lecsapták a kompakt méretű T-Roc szabadidő-autójuk tetejét. Igaz, volt a piacon hasonló autó (a Range Rover Evoque Convertible ), de annak sikerességét jól mutatja, hogy szép csendben, alig három évnyi jelenlét után idénre el is tűnt a színről.
Itt van viszont most a T-Roc Cabriolet, a vászontetős szabadidőautó. Az igazat megvallva, az ötlet és a kivitelezés sem fog tetszeni mindenkinek, de a munkát, ha már bevállalták, tisztességesen elvégezték a németek. Kétajtós lett a karosszéria, nyújtottak a tengelytávon és elég alaposan merevítettek a járműstruktúrán.
Összességében nem lett feltűnő, nyitott tetős behemótnak sem mondható, pedig ettől látatlanban tartottunk. De tulajdonképpen azt is nehéz megszokni, hogy míg egy kabrióra sportos kocsiként gondolunk, ez bizony nem az. Nagyon nem az.
A kabrió változat 40 milliméterrel nagyobb tengelytávú, mint a normál Volkswagen T-Roc , viszont így is szigorúan négyüléses. A hátsó sor a két utasnak kényelmes, és könnyen be is lehet szállni hátra - függetlenül attól, hogy a tető épp fent vagy lent van. A poggyászok már többet veszítenek a kialakításon, a csomagtartó alaptérfogata nyitott tetőnél 284 liter, ami lényegesen kevesebb, mint a kiinduló T-Roc 392 literje.
A teljesen elektromos tető akár 30 km/h-s sebességig, kilenc másodperc alatt behajtogatja magát a csomagtartóba. A kabriós élmény 90 km/h-ig zavartalan, utána már megjelennek a szélrohamok az utastérben. Csukott tetővel azonnal feltűnő, hogy itt-ott hallani a tetőelemek mocorgását.
Ami nagyon furcsa, az a kemény műanyagokból felépített beltér a szürke szövettel. Lehetne rá magyarázat akár, hogy jobban viselik a természet szeszélyeit (például az esőt) a sprőd anyagok, de valójában csak eléggé elütnek az egyébként magasabbra pozícionált koncepciótól. Talán ezek a részletek a leginkább kifogásolhatóak, vagy a tesztautó sofőr előtti monokróm kijelzője, ami egy fapados Fabiában még elmegy, de itt eléggé lelohaszthatja a célközönséget. A középkonzol már rendben van - érintőképernyő 10 colos méretben, Apple CarPlay/Android Autoval.
Kabrióban mára végképp nincs dízelmotor, itt is a VW konszern aduászával, a 1.5 literes TSI, 150 lóerős egységgel érkezett az autó. A motornak kicsit több munkája van persze a némileg nehezebb kabrióval, de valójában nagyon jól megy, és hét liter körül fogyaszt százon - sportmódba húzott váltó ide vagy oda. A T-Roc futóműve és a vázszerkezete egészen merev, kellemes meglepetést okozott, tempósat is lehet vele autózni mindenféle autó- és önkínzó érzet nélkül.
A keménytetős, normál T-Roc valamivel 8 millió forint felett indul, a kabrió ára alapból 10,5 millió a nálunk járt Style felszereltség esetében. A T-Roc Cabriolet hasonló árú, mint egy Mini kabrió, de olcsóbb, mint például egy BMW 218i Cabrio. Persze egyik modell sem a praktikumról szól, így azután bárki meg fogja tudni magyarázni magának a választását. Ugyanis kabriózni ezzel is ugyan olyan remek dolog.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.