Nagy szélben egy 140 km/h-s tempóval haladó autóra akár olyan erők is hathatnak, mintha 240-nel menne.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetést adott hétfőre a viharos szelek miatt. A legerősebb széllökések sok helyen elérhetik a 70-90 km/h-t, az Észak-Dunántúlon a 80-100 km/h-t. A rendőrség összegyűjtött néhány fontos tanácsot a közlekedők számára, mire kell különösen figyelni ilyen időben.
106 km/órás széllel érkezett meg a Ciara ciklon - jobb, ha ön is felkészül
A katasztrófavédelem arra figyelmeztet, hogy fákat csavarhat ki az érkező vihar, érdemes zárt helyen átvészelni az ítéletidőt.
Alapszabályként írják, hogy minél nagyobb egy jármű oldalfelülete és minél magasabb a súlypontja, annál érzékenyebb az oldalról érkező szélnyomásra. Ebből kikövetkeztethető, hogy a magas építésű autók kényesebbek az oldalszélre.
Különösen igaz ez a nagy oldalfelületű furgonokra, teherautókra és buszokra. Ezekbe mint a vitorlába kap bele a szél, különösen a könnyű építésű, de magas ponyvás felépítmények vannak kitéve ennek a veszélynek, főleg, ha rakomány nélkül, terheletlenül járják az utat.
Azok a pótkocsik és utánfutók, amelyeknél a hordozóváz, futómű és a felépítmény súlya terheli csak a tengelyt, még könnyebbek, mint a motorral, vezetőfülkével, erőátvitellel terhelt vontatók.
Erős szélben az ilyen könnyen boruló járművek közelében haladó személyautósoknak sokkal jobban kell figyelniük, előzéskor. Kikerüléskor nem csak arra, hogy a széltől a másik jármű elhagyhatja a nyomvonalat, de arra is, hogy mellé érve az előzést-, elhaladást végző autó hirtelen szélárnyékba kerül, ami miatt letérhet az addigi irányról: és a szélárnyékból kikerülve ez ismételten megtörténhet.
A szélárnyék jelenségre nem csak nagyméretű járműveket előzve, kikerülve kell felkészülniük az autósoknak. Tereptárgyak mellett elhaladva, ezek lehetnek nagyméretű épületek, felüljárók lábazata, vagy akár egy dombhát, szintén szélárnyékba kerülhet a jármű, tehát a mozgása, viselkedése hirtelen megváltozik.
Nagy szélben a nagysebességű autózásnak is hatványozott nehézségei lehetnek. Menet közben az autók karosszériájára felhajtóerő hat, amely a haladási sebességgel növekszik (hasonlóan, mint a repülőgépszárnyakra, csak természetesen nem olyan intenzíven). A felhajtóerő növekedésével csökken a tapadás. Ha egy autó 100 km/óra sebességgel 50 km/óra sebességű szembeszelet kap, akkor a légerők úgy hatnak rá, mintha 150 km/h sebességgel haladna.
Könnyű kiszámolni, hogy például a 100-120 km/óra sebességű szélben milyen erők hatnak egy, az autópályán a megengedett legnagyobb sebességgel haladó autóra – akár mintha 250 km/óra sebességgel haladna.
A szél emelőereje különösen jól érvényesül például szembeszélben felüljáróról lefelé nagyobb sebességgel haladva, a kormányzás könnyű lesz, kicsit olyan, mintha felúszna az autó. Szerencsétlen esetben a sofőr elvesztheti az uralmát a kocsi fölött, sőt az autópályáinkon megengedett maximális sebességet viharosan szeles időben jelentősen túllépve a szél a kocsi alá kapva fel is boríthatja a járművet.
Erős szélben mindenképpen érdemes lassabban menni, amellyel az autó mozgása érezhetően nyugodtabb lesz. Ez helyzettől függ, a sofőrnek kell éreznie, mit engedhet meg magának és az autójának a biztonságos haladásért – tanácsolja az OBB anyaga. Lassabban haladva több idő jut egyébként is minden, váratlan, esetleg szintén a nagy szél miatt elénk sodort akadály észlelése után a cselekvésre, fékezésre vagy kikerülő manőverre.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.