Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Sokan hajlamosak sajátosan értelmezni a közúti közlekedés szabályait, amelynek egyik jellemző példája, amikor valakit a megengedettnél gyorsabban haladó jármű akar megelőzni.
A D.A.S. jogvédelmi biztosító pont egy ilyen eseten keresztül mutatta be, hogyan is áll ez a joghelyzet. Az alapszituáció jelen esetben, hogy „majd elsőbbséget adok, ha ő betartja a sebességhatárt!” „Nem húzódok le, hiszen csak 130-cal lehet menni, hát most majd megtanulja, hogy tartsa be!”.
A legfontosabb szabály az, hogy az elsőbbségadásra kötelezett az elsőbbséggel rendelkező sebességétől függetlenül köteles elsőbbséget adni. Nem hivatkozhatunk tehát arra, hogy a másik fél gyorshajtott. Sem jogunk, sem feladatunk a másik fél szabálysértésének helyszíni retorziója.
A védett úton haladó jármű sebességtúllépésének csak kivételesen lehet relevanciája, mégpedig akkor, ha az elsőbbségi helyzetben közlekedő járműnek az észlelhetőségére hátrányosan érvényesülő körülmény van, vagy a sebességtúllépés megtévesztésre alkalmas. Rögtön tegyük hozzá, hogy a megtévesztő jelleg az eset körülményeitől függ, de megközelítőleg kétszeres sebességtúllépést jelent. Aki tehát lakott területen belül 100 km/h sebességgel száguld, már nem csak gyorshajtást követ el, de a neki elsőbbséget nem biztosító járművel szemben is felel, hiszen ilyen sebességgel nem kellett számolnia.
A KRESZ pontosan szabályozza, hogy milyen közlekedési szituációban kell elsőbbséget adni. Az elsőbbség továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben, ami a jogszabály definíciója szerint azt jelenti, hogy az elsőbbségadásra kötelezett az elsőbbséggel rendelkezőt a haladási irányának vagy a sebességének a hirtelen megváltoztatására nem kényszerítheti. Ez hétköznapi nyelvre lefordítva annyit tesz, hogy aki elsőbbségadási helyzetben van, az köteles biztosítani a körülményeket ahhoz, hogy ennek eleget is tudjon tenni. Így például megfelelő sebességgel megközelíteni a kereszteződést vagy éppen a zebrát.
A gyalogátkelő sajátos világa
A zebrán a gyalogos számára kell biztosítani az áthaladást, ami kerékpárral is csak tolva szabályos. A Kúria egyik meglepő döntésében éppen erre hivatkozva mentette fel annak a gépkocsinak a vezetőjét, aki zebrán gázolt halálra egy azon áthajtó kerékpárost. A kerékpárosnak ugyanis nincs elsőbbsége a zebrán.
Azóta született egy másik fontos kúriai döntés is, ami egy gyorshajtó járművezetőt mentett fel a közlekedési baleset okozásának vétsége alól. Az eset során ugyanis a gyorshajtó védett úton közlekedett. Első és másodfokon a baleset okozása miatti felelősségét a neki elsőbbséget nem adó járművezetőével együtt megállapították.
A Kúria azonban a gyorshajtót felmentette, mondván, a balesethez az elsőbbségre köteles figyelmetlensége vezetett. Hasonlóan kell vizsgálni a járdán kerékpározók és az útjukat keresztező járművek ütközését. A járdán ugyanis csak meghatározott feltételek mellett lehet kerékpározni, és a KRESZ szerint maximum 10 km/h sebességgel. Ennek kétszerese pedig már mindenképpen megtévesztőnek fog minősülni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
