Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Április elejétől nem árt óvatosan közlekedni a fixen telepített új traffipaxok környékén, a rendszer ugyanis élesedik. A VÉDA elvileg csökkentheti a balesetek számát, de könnyen lehet, hogy néhány hónap múlva már nem lesz olyan hatékony. Elmondjuk, miért. Spoiler: a tudatos, felkészült, megfelelően tájékozott sofőrök vannak a legnagyobb biztonságban.
Az utóbbi hónapokban az autósokat még az üzemanyagár-változásnál is jobban foglalkoztatta a kérdés, vajon mikortól kezdi meg éles működését az a 365, fix telepítésű kamera – és a hozzájuk tartozó lézerszkennerek –, amelyek az ország 134 pontján hivatottak kiszűrni a szabálytalankodó autósokat. A rendőrség hétfő délután végül megadta a választ: a KRESZ-t megszegők április 5-én reggel 8 órától számíthatnak arra, hogy ha vétkeznek, később megkapják majd a büntetésről szóló csekket.
A 14,5 milliárd forintnyi európai uniós pénzből felállított rendszert 2015 decemberében mutatta be az Országos Rendőr-főkapitányság, és bár az azóta eltelt több mint 3 hónapban már működtek a kamerák, a tesztidőszaknak köszönhetően büntetést még egyetlen esetben sem róttak ki. Szerencsére. A VÉDA segítségével ugyanis legalább fél tucat közlekedési és közigazgatási jogszabálysértést szűrhetnek ki, egyetlen felvétellel pedig akár három-négyféle bírságot is kiszabhatnak. De hogyan működik mindez?
Hatékony – egy ideig
Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint a rendszer elsődleges célja, hogy az eddigieknél jóval kevesebb baleset történjen az utakon. A statisztikai adatok szerint 2015-ben 16 241 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt Magyarország közútjain, ami csaknem 2,5 százalékos növekedés az előző évihez képest. A rendőrség a VÉDA segítségével nemcsak megállítani, hanem megfordítani szeretné ezt a tendenciát.
Az biztos, hogy az eddig nem túl KRESZ-barát módon vezető sofőrök joggal aggódhatnak az élesítés miatt. Az oszlopokra szerelt kamerák az első és a hátsó rendszámot is képesek leolvasni, a lézerszkenner 3D-s modellt készít az autóról, a radar pedig a jármű sebességét is méri. Mindezekkel az adatokkal a VÉDA képes kiszűrni, ha az autós átlépi a záróvonalat, gyorsabban hajt a megengedettnél, átmegy a piros jelzésen vagy épp olyan irányba hajt tovább, amerre a közúti jelzések szerint ezt nem tehetné meg.
A rendszer kiszűri a forgalommal szemben autózó járműveket is, sőt információi alapján utólag még azt is el lehet dönteni, hogy a rögzített autónak volt-e érvényes kötelező biztosítása vagy műszaki vizsgája. A Totalcar információi szerint azonban a lopott autókat csak bizonyos esetekben tudják majd vele kiszűrni, de ha egy autón lopott rendszám látható, azt azonnal kiszúrja a rendszer. A rendőrség decemberi bemutatóján az is kiderült, később a biztonsági öv használatát, valamint a vezetés közbeni mobilozást is észreveszi majd. Érdekes kérdés ugyanakkor, hogy mit lát a gép abban az esetben, ha a sofőr a bal karjával az ajtóra támaszkodva támasztja a fejét.
Kérdés persze, érdemes-e egy ilyen Halálcsillag-szerű totális ellenőrző rendszert kiépíteni? Szaszala László, a Magyar Autóklub észak-alföldi regionális elnöke éppen a napokban válaszolt a Szabolcs Online-nak a rendszerrel kapcsolatos kérdéseire. A szakértő szerint a fix telepítésű kamera hátránya, hogy megszokják az emberek, és a környékén szabályszerűen közlekednek. Hozzátette: azt is érthetetlennek tartja, hogy a médiában miért teszik közzé a traffipaxok listáját. Úgy vélte, a közlekedők legyenek tudatában annak, hogy a szabályok értük vannak, azok megszegőit pedig ki kell szűrni, hiszen szabályosan közlekedő embertársaik épségét és életét veszélyeztetik.
Meglátjuk, mennyit ér
A fix traffipaxok hatékonyságát egy korábbi cikkben a hvg.hu is megpróbálta kideríteni. Akkor a rendőrség szűkszavúan válaszolt megkeresésünkre, hogy az általa 2013-ban ismertetett térképen, az M1-es autópályán és környékén feltüntetett tizenegy, fixen telepített sebességellenőrző-állomás közül melyik kamera rögzíti a legtöbb gyorshajtást?
A válaszból annyi derült ki, hogy a rendőrség ténylegesen csak négy fixen telepített járműsebesség-mérő berendezést üzemeltet. Ezek 2013-ban összesen 14 133 esetben rögzítettek magyar rendszámmal elkövetett jogsértéseket – írta akkor röviden az ORFK kommunikációs szolgálata. Vagyis az adatok igazolni látszanak az Autóklub szakértőjének véleményét, az emberek megtanulják a fix traffipaxokat, és a környékükön vigyáznak.
Szembetűnő volt a fogalomhoz képest az esetszámok kifejezetten alacsony száma. A négy helyszínen – az M1-M7 fővárosból kivezető részén, Tatabánya előtt, Bicskénél, valamint az M0-son – készített éves szinten összesen 14 133 fotó száma eltörpül a sztráda akárcsak napi forgalmához képest. Ugyanis csak az M1-M7-es kivezetőjénél jellemzően napi 100 ezer jármű közlekedik oda-vissza.
Könnyen észre lehet venni
A rendőrség korábban térképen jelölve, részletesen közzétette azt a 134 helyszínt, ahol a 365 fix traffipaxot felszerelték. Bár azok, akik az adott városban vagy környékén élnek, valószínűleg már pontosan tudják, hol kell gyorsítani/lassítani, és hol kell szabályosan közlekedni, hogy ne legyen büntetés a dologból – egyébként pedig a válasz természetesen az, hogy mindenhol.
Azoknak azonban, akik a saját településüktől messzebb is autóznának, sokat segíthet például a Waze nevű alkalmazás, a közösségi alapon működő navigációs appban ugyanis már több helyen is látható, hol vannak telepített traffipaxok vagy rendőrök mozgó sebességmérőkkel, így jó előre fel lehet erre készülni, és senkit nem fog meglepetés érni sehol.
Ha ez hasznos volt, hasonlókért lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
