Az év kifejezése állítólag az "aputest", ami elvileg arra vonatkozik, hogy ötszázalék testzsír és 40 felett is lehet sportos valaki. Ennek elég találó analógiája a Peugeot 308 GT. Egy 205 lóerős, nem túlgyúrt kompakt, amelynek viszont egyáltalán nem kell szégyenkeznie, ha valakivel ki kell állni meccselni.
Van vélhetően az az üzletileg is kimutatható réteg – főleg tőlünk nyugatabbra -, akik nem vágynak a GTI-s, R-es, AMG-s, M-es, RS-es autók teljesítménycsúcsaira, csak arra, hogy néhány évet letagadhassanak saját maguknak is a korukból, amikor az autójukba ülnek.
Az úgynevezett kompakt élményautók tökéletesen szolgálják ki ezt az igényt, ráadásul kívülről nem sok minden árulkodik, arról, hogy egy sima kompakttal van dolgunk. A valódi „hothach-kategória”, ami manapság egyre inkább 300 lóerő környékére tolódik teljesítményben, már más világ. A Peugeot-nál is a 308 GTI már 270 lóerős, míg a nálunk járt GT változat inkább egy alfaja ennek a világnak. Szerencsére egy ilyen, alig elvadított szériamodell is komoly élményeket tud adni.
A kiindulási pont a Peugeot 308-as, ami tavaly az év autója lett. A turpisság ott van a GT-esetében, hogy itt még a visszafogott látványelemek többsége is csak díszlet. Ott vannak mindjárt a feltűnő kipufogóvégek, amelyek valójában csak díszítések, szó sincs duplakivezetésű csonkokról, valójában a GT is a leghétköznapibb módon a baloldal aljára eregeti a füstöt. A futómű egy centis ültetése sem feltűnő, sokkalta inkább a 18-colos kerekek, amelyekre még így, télvíz idején is csak a 225/40-es méretű gumik mennek fel. És pszichológiai fegyver a négy helyen elhelyezett GT felirat , a kis vörös vonással.
A kabinban a 308-asnál behozott koncepció – a csupasz középkonzol, nagy 9-colos érintőképernyővel – természetesen megmaradt. Igaz, a döntés, hogy ilyenre állt át a Peugeot, még mindig véleményes. Az biztos, hogy a nyomógombok nélküli központi kijelző sima felületére mindig rá kell pillantani, hogy éppen mit is szeretnénk. Szokni, kell.
Akárcsak a kis kormányt, hiszen a műszerfal adatait fölötte átnézve kell olvasni. Egyedi ötlet, nem vitás, és még a sport modell miatt sem fogják felrúgni a koncepciót, mégis úgy érezni, hogy pontosabban lehetne vezetni a kocsit nagyobb, de leginkább jobb szögben álló/állítható kormánnyal. A finoman sportos belső, a kárpit vörös varrásai a bőrős üléseken és az ajtóbetéteken ugyancsak jelentősen hozzájárulnak a sportos hangulathoz. Az ülés különben inkább kényelmes, mint sportos, viszont annak első osztályú: masszázzsal, hűtéssel, fűtéssel. A hátsó hely megfelelő egy felnőttnek, ha viszont kisebb gyerekek vannak, akiknek gyerekülés kell, akkor már szűkös a hely.
De ha valaki egy Peugeot 308 GT mellett dönt, mégis csak az a legfontosabb, hogy az rendesen megy. A váltó melletti sport gomb megnyomására a műszerfali órák vörösre váltanak, és a fordulatszám-mérő is megteszi szokásos önellenőrzését, figyelem: a szokásoktól eltérően jobbról-balra. A motorhang-szintetizátor programot vált, morgós sportkipufogóssá válik minden. Sőt, a műszerfali kijelzőn megjelennek a tudományosan sportos vezetőket kiszolgáló információk, az adott pillanatban leadott teljesítmény, nyomaték és a turbó feltöltésének értéke. És hogy ne csak humbug legyen az egész, a kormányérzet is keményebbre vált, a gázpedál-elektronika pedig agresszívebben pörgeti a fordulatszámot. Nem kétséges, ilyen körítés mellett már sokkal izgalmasabb nekivágni egy kis betyárkodásnak.
A 308 GT ráadásul - az előbb felsorolt show-elemek mellett - kifejezetten kellemes partner dinamikailag is. Az 1.6 literes THP-turbomotor, amely már annyi változatában megmutatta magát, most is elismerésre méltóan teljesít. Ez a motor dolgozik többek között a második generációs MINI Cooper S-ben, az 1-es BMW-kben, a konszerntárs Citroen DS3 Racing-jében, de a korábbi Peugeot RCZ-ben is - mindegyikben apróbb vagy nagyobb eltérésekkel 200 lóerő környéki teljesítménnyel. A 308 GT esetében ez 204 lóerőt jelent, 285 Nm-es nyomatékcsúccsal, amely adatoknál több - így, viszonylag jól hangszerelve - nem is kell a korábban körülírt, jellemzően negyvenes éveiben járó célcsoportnak.
Ez a motorcsalád ma is meg tudja mutatni, hogy nem véletlenül volt jó pár éven át a világ legjobbjának választott erőforrása a maga kategóriájában, azaz az 1.4-1.8 literes benzinesek közt. A turbósított, közvetlen-befecskendezéses és változó szelepvezérlésű négyhengeres, sportosra hangolva, élénken mozgatja az 1200 kilós Peugeot 308 GT-t. A hatfokozatú manuális váltót, jókora gombbal a tetején, dobálni is kell, mert a rugalmassága igazán az 1750-es értéknél jön elő. A teljesítményt 2500-as fordulat felett érezni rendesen, és nagyjából 5000-es fordulat fölött már bőven váltani kellett.
A hivatalos adatokat – legalábbis gyorsulást tekintve - zokszó nélkül teljesíti, a 0-100 km/h-s gyorsulás 7,6 másodperc alatt biztosan megvan, és dinamikában is 6 másodperckörüli időtartam elég a 80-120-as ugráshoz. Kétszáz lóerő nagyjából az a határ is, amikor még külön, speciális differenciálmű-megoldások nélkül úgy mozog az autó, hogy ne sok bizonytalankodást okozzon vezetőjének. Már megrántja kicsit a kormányt hirtelen gyorsításkor, de csak annyira, hogy az erejét mutogassa, zavarba viszont nem hoz. A futóműve kemény és butácska kicsit, mégis talán a peres gumik okolhatók inkább azért, hogy a keresztbordás utakon erősen felüt. A kanyarokban is ki lehet kicsit hozni a nyugalmából a GT-t, amelynek "el-el könnyül a hátulja". A csomagnak talán ez a leggyengébb része, köszönhetően a teljesen egyszerű hossz-lengőkaros felfüggesztésnek.
És végül a fogyasztás: hiába van jó hatással a teljesítményre a kettős mechanizmusú turbómotor, itt ez már nem annyira üdvös. A több mint tíz liter száz kilométeren, egyértelműen sok manapság.
Mindent összevetve, a 308 GT-ben benne van az a harmónia, amiért hosszú távon is használható autó. Megvan a napi használatot jól segítő kulcsnélküli nyitás-zárás-indítás, LED-fényszorók, első-hátsó parkolóradarokkal. Ezért az alapból is magas felszereltségért 7,5 millió forintot kell fizetni – esetünkben az extrákkal növelt ár már jóval 8 millió forint feletti -, ami erős összevetésre ösztönözheti a célcsoportját a klasszikus konkurencia, a Volkswagen Golf GTI, vagy az új Renault Megane GT, és még inkább a KIA Cee’d GT csoporttal szemben. Mindenesetre, ha most nem is jön össze egy ilyen, amennyiben ez az autó még 6-8 év múlva is "egyben van", akkor remek választás lesz a kis izgalomra vágyó autósok körében. Vélhetően, addigra elenyésző felára lesz egyébként is, egy jobban felszerelt, de csak „sima” 308-assal szemben.
Még több autós tesztért lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.