A Magyar Diabetes Társaság egyetért azzal, hogy a jövőben csak olyan cukorbetegek analóg inzulinos kezelését támogatják, akiknek az állapotán az valóban javít, és együttműködnek ennek érdekében az orvossal. Winkler Gábor elnök cáfolta, hogy mérnék majd, mennyit esznek a betegek, és jól átgondoltnak nevezte a szombati Magyar Közlönyben megjelent rendelkezést.
A szombaton közzétett miniszteri rendelet szerint a jövőben a cukorbetegeknek és a prosztatarákban szenvedő betegeknek gyakrabban kell orvosi felülvizsgálatra járniuk, gyógyszereik támogatását pedig a terápia eredményessége alapján határozzák majd meg.
Az egészségügyi államtitkárságtól azt közölték: a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásáról szóló rendeletet pontosították. Ez biztosítja, hogy az inzulinkezelésre szoruló betegek "a terápiás fokozatosság elve" alapján jussanak hozzá az úgynevezett analóg inzulinkezeléshez. Azt ugyanis egy évet követően július 1-jétől csak akkor lehet kiemelt támogatással rendelni, ha az orvos terápiás javaslatának betartása mellett a betegek elérik "a szakmai szabályok és a nemzetközi irányelvek alapján megkívánt szénhidrátanyagcsere-célértékeket". Ez alól kivételt jelenthetnek a 18 éven aluliak, illetve azok a súlyosabb állapotú betegek, akiknél gyakori a vércukorszint csökkenése miatti rosszullét - tették hozzá.
A hétfői Népszabadság azt írta: félmillió magyar cukorbeteget akar megregulázni a kormány. Júliustól negyedévente állítólag egy olyan vérteszttel ellenőrzik a cukorbetegek szénhidrátfogyasztását, amely hét-tíz hét átlagában "emlékszik", hogy az illető mennyi cukrot fogyasztott. Aki egy éven belül két rossz eredményt produkál ezen az ellenőrzésen, az nem kaphatja a korszerűbb analóg inzulint, ehelyett visszaállíthatják a humán inzulinkezelésre – olvasható a cikkben.
A diabétesz társaság elnöke egyetért
Az analóg inzulinos kezelést olyan betegeken alkalmazzák, akiknél a kívánt vércukorszint, illetve anyagcsereértékek más kezeléssel nem biztosíthatók. Az analóg inzulinok jóval többe kerülnek az úgynevezett humáninzulinnál. Ezért azoknál, akiknél egy jól felépített kezeléssel, helyes életmóddal, beleértve az étkezést és a fizikai aktivitást is, nem lehet elérni egy elfogadható anyagcsere-állapotot, indokolatlan a drága kezelés – mondta a Magyar Diabetes Társaság elnöke.
Egy cukorbeteg helyesen felépített kezelése tartalmazza azt, naponta az mennyi szénhidrátot fogyasszon és milyen elosztásban. Vannak viszont, akik ezt nem követik, mert nem képesek a rendszeres életvitelre, és akkor esznek, illetve adják be maguknak az inzulint, amikor ahhoz "kedvük van" – magyarázta Winkler Gábor.
Vannak ugyanakkor "betegfüggetlen" szempontok is, például egy fertőző betegség, amelytől az anyagcsere átmenetileg rosszabbá válhat. A jogalkotó ezt az eshetőséget is figyelembe vette, mert a kezelés támogatásának feltételei között féléves időintervallumra vonatkozóan két vizsgálati értéket határozott meg - tette hozzá.
Ezen felül az orvos arra is felhívta a figyelmet, hogy a cukorbetegeknél "elvárás a rendszeres vércukor-önellenőzés". Így ha valaki azt veszi észre, hogy vércukorértékei konzekvensen eltérnek a kezelési céltól, fel kell keresnie kezelőorvosát, hogy tisztázzák, mi lehet ennek az oka.
Winkler Gábor nem tudta megmondani, hány cukorbeteg van most ilyen analóg inzulinos kezelésen, azt viszont határozottan cáfolta, hogy a rendelet értelmében a jövőben azt mérik majd, mennyit esznek a cukorbetegek. Azt nem lehet mérni ugyanis, csak az anyagcsereértékeket - tette hozzá.
A diabétesz társaság elnöke szerint alapvetően egy jól átgondolt rendelkezés született, amelyet civil és szakmai szervezetekkel történt egyeztetés előzött meg.