Ki kaphat cégautót Magyarországon?
Magyarország legnagyobb árbevételű cégei tulajdonképpen három csoportba sorolhatók aszerint, 2009-ben hogyan változtattak flottakezelési szokásaikon. Az egyik csoport a közszolgálati és állami tulajdonú cégek, ezek általában a legtöbb takarékoskodási eszközt bevetik: csökkentik a cégautók számát, módosítják a hitelszerződéseket, korlátozzák a magánhasználatot. A magáncégek esetében viszont leginkább attól függ, váltanak-e, s hogyan, hogy zömmel munkaautókat üzemeltetnek-e, vagy sem – olvasható a HVG Cégautó 2010 kiadványban.
A közszolgálati, állami tulajdonú szférában a MÁV 2009-ben – az egyébként éppen esedékes flottacsere kapcsán – több mint megfelezte, a korábbi 525-ről 252-re csökkentette személyautói számát. Ennek során – akár munkaszerződés-módosítással is – sok alkalmazottól megvonták a cégautó-használati jogot, egy-egy munkaautóra pedig több kolléga jut, akik munkaütem szerint osztják be a jármű használatát. 2010-ben a cég nehéz anyagi helyzete miatt – bár erről érdeklődésünkre részleteket nem közölt a MÁV kommunikációs igazgatósága – az autószám újabb lefaragása és a használati jogosultságok további szűkítése várható.
Használat-visszafogás
Takarékoskodik a Magyar Posta is: az autóparkjukra a Porsche Lízinggel kötött bérleti szerződés lejáratát egy évvel, 2010. december 31-éig meghosszabbították, a 200 darab személyautó futásteljesítmény-cserehatárát 150 ezer kilométerről 200 ezerre emelték. Tomecskó Tamás, a Posta sajtókapcsolatokért felelős munkatársa a cégautó különszámnak nem árult el részleteket a magánhasználat korlátozásáról (és az eddigi használattal járó költségekről), csak a méreteket érzékeltette azzal, hogy az „milliós nagyságrendű üzemanyagköltség-megtakarítást eredményezett”. Használati reformokat is bevezettek, mint például az „iránytaxit”: a megyeszékhelyekről a fővárosba és vissza eddig egyénileg autózók most szervezetten, egy autóval teszik meg az utat, ha sokan vannak, mikrobusszal.
Hasonlóan járt el a Mol is: 10 százalékkal csökkentették az autóparkot, a megmaradt több mint ezer jármű – 60 százalékuk haszonjármű – futamidejét egy évvel, ötről hatra növelték, a cserehatárt pedig 150 ezer kilométerről 225 ezerre emelték.
Magánhasználat-szűkítés
Az E.on Hungária 2200 jármű fölött diszponál, itt az autók 70 százaléka haszonjármű – például Toyota Hiace, Ford Transit, Ford Ranger, Toyota Hilux –, de a 670 személyautó többsége is munkakocsi (főleg Opel Astra és Corsa, Ford Fiesta és Focus). Magánhasználatot igen kevés, mintegy két tucat járműre engedélyeznek, és 2009-ben több ponton szűkítették is az autóhasználati jogosultságokat: csak a vezetők használhatják magáncélra is a cégautókat, és csak a csúcsvezetők dönthetnek szabadon a saját használatra kapott cégautó típusáról. Az ilyenformán most már elsősorban munkavégzésre tartott autók összes üzemanyagköltsége 2009-ben a folyamatos benzinár-emelkedés ellenére is ugyanannyi volt, mint 2008-ban.
Kategóriacsere
A Vodafone 2009-ben indított komplex költségmegtakarítási programja a céges autóflottát is érintette: beszerzéseket halasztottak el, csökkentették az autóhasználatra jogosultak körét, ezáltal az autók számát is. Megváltoztatták az egyes munkakörökhöz tartozó autókategóriákat is: a korábban középkategóriás autót használónak alsó-középkategóriással kell beérnie. Egy ilyen kategóriaugrás akár százezer forintos havi megtakarítást is eredményezhet autónként.
A Magyar Telekom visszafogottabb volt, tulajdonképpen csak „finomított” az autóhasználaton. A vezető beosztásúak például a magánhasználatra engedélyezett autóikba 2008-ban még a cég költségére tankolhattak a szabadságuk alatt akár külföldön is, most ez utóbbit már saját zsebből kell fedezniük, minden más azonban maradt a régiben.
A nagy gyógyszeripari cégek általában azért nem változtattak az autóflottájukon, illetve az autóhasználati szabályokon, mert kocsijaik zöme az ügynöki típusú értékesítési tevékenységet szolgáló munkaautó. A Metro sem szigorított a magánhasználaton, ők viszont elmondásuk szerint azért nem, mert azt munkavállalói juttatásként kezelik. A Robert Bosch sem módosított nagyvonalú gépkocsi-magánhasználati gyakorlatán: náluk továbbra sem csak az autó magánhasználatára jogosult munkatárs vezetheti a cégautót, hanem a vele egy háztartásban élő családtagja is.
A nagy cégek túlnyomó többsége továbbra is flottakezelőkre bízza a járműpark beszerzését és fenntartását, a kicsi és könnyen áttekinthető flottával rendelkezők pedig kitartanak a saját tulajdonú és üzemeltetésű flotta mellett.
Munkaautónak a cégek általában egyre inkább kisebb fogyasztású járműveket választanak, s a munkaautóként funkcionáló személyautók között folytatódott a francia márkák háttérbe szorulása, illetve a Ford megerősödése. A személyautói körben a munkaautók 2,5–5 millió forint értékű, kis- és alsó-középkategóriás járművek. A középvezetők alsó-közép- és középkategóriás, 4–9 millió forint értékű kocsikat használhatnak. A felsővezetői autók általában 8–14 millió forintot érnek (ennél drágábbat csak topmenedzserek választhatnak), rendszerint középkategóriás prémium márkák, illetve nagy egyterűek, terepjárók, a márkák közül a VW, az Audi és a Volvo a favorit.
Elmaradt üzemanyagváltás
Bár a cégek általánosnak mondható törekvése, hogy kevesebb üzemanyagot fogyasztó, így a környezetet is jobban kímélő autókat tartsanak, erre inkább a gazdaságosabb üzemeltetés lehetősége ösztönzi őket, semmint a környezettudatosság. Az sem túlzottan: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a cégautók között is minimális az alternatív hajtóanyaggal üzemelők aránya. A megkérdezett flottakezelő cégeknél sem más a helyzet: a drámai benzin- és dízelárak ellenére sem kerül szóba például a mintegy 40 százalékkal olcsóbb futást lehetővé tevő gázüzemanyag.
A ritka kivételek egyike e téren a Shell, amely LPG-vel (folyékony földgázzal) üzemeltetett autókra írt ki tendert, vagy a Robert Bosch, amely részecskeszűrős dízelautókat szerez be, mint mondták, „tisztán környezettudatosságból, mert kimutatható hasznunk nem származik belőle”.