A gazdasági válság tömör vasrudat hajított a gőzerővel dübörgő autógyárak gépezetének küllői közé, s a fejlett autóipart fenntartó országok kormányainak komoly pénzekkel kellett közbelépnie, hogy a csőd széléről - ha csak időlegesen is - visszarántson olyan óriáscégeket is, mint az amerikai General Motors, vagy a német Opel. Ez valamelyest visszavetette az autógyártás fejlődését, ugyanakkor lehetőséget kínált arra, hogy az iparágban előtérbe kerüljenek az olcsó, gazdaságos és környezetbarát járművek. Mindez, kombinálva az állami szintű támogatásokkal, reménykeltő lehet a környezetet féltő világpolgárok szempontjából.

Egyesült Államok

Barack Obama elnökké választásával megnyílt az út a zöld technológiák előtt. Az USA 44. elnöke már kampánykörútja során is kiállt a klímaváltozás és a globális felmelegedés elleni küzdelem mellett, valamint zászlajára tűzte a külföldi kőolajfüggőség enyhítését is. Az idén jóváhagyott 787 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagja 2,4 milliárd dolláros összeget irányoz elő az elektromos autók fejlesztésére, s az elnök kifejtette abbéli szándékát, hogy az Egyesült Államok világelsővé váljon a megújuló energiaforrások felhasználásának terén.

Az ABC ausztrál hírügynökség értesülései szerint Obama nemcsak a környezet védelmének zálogát látja a zöld technológiák, ezen belül is a környezetbarát járművek fejlesztésében, hanem a gazdasági válság hatékony ellenszerét is.

Elektromos töltőállomás bemutatója a kaliforniai Portlandben - fontolva haladnak © AP

„Szemlélhetjük tétlenül, hogy a holnap munkahelyei határainkon túl szülessenek meg, vagy létrehozhatjuk őket Amerikában, s ezzel a hosszantartó jólét alapjait fektethetjük le” - fogalmazott az USA első embere. Obama szándékai szerint a támogató csomag dollárjaiból új generációs akkumulátor-technológiát, illetve az elektromos autókhoz szükséges alkatrészeket fejlesztenének, ezáltal több tízezer amerikai számára teremtenének munkahelyet és a már említett olajfüggőséget is enyhítenék. Az amerikai elnök célul tűzte ki, hogy 2015-re egymillió környezetbarát jármű rója az USA útjait.

A tervezet egyben 7500 dolláros adókedvezményt irányoz elő azok számára, akik hálózatról tölthető hibridautót vásárolnak. Obama kifejezte reményét, hogy országa rövidesen világelsővé válhat a zöld technológiák terén, s figyelmeztetett, hogy az olajbizniszben érdekelt Bush-kormányzat tevékenysége miatt alaposan lemaradtak a nemzetközi versenyben.

„Németország a világ vezető napenergia-termelője” – fejtette ki Barack Obama. „Spanyolország energiaszükségletének csaknem 30 százalékát fedezi a szél erejének kihasználsával, míg mi kevesebb mint 1 százalékot. Japán pedig azokat az akkumulátorokat gyártja, amelyek amerikai hibridautókba kerülnek.”

Az amerikai Energiaügyi Minisztérium által kezelt támogató csomagból 1,5 milliárd dollár azokat a gyártókat segíti majd, amelyek magas hatékonyságú akkumulátorokat fejlesztenek, további 500 millióval az alkatrészgyártókat segítené a kormányzat, 400 millióval pedig a hibridek értékelési rendszerét, valamint a működésükhöz szükséges infrastuktúra alapjainak - töltőállomások, szervizek, szerelők képzése - kiépítését támogatják majd.

Az USA egyes államaiban emellett különféle vásárlási és adókedvezményeket kínálnak a zöld autók vásárlóinak, akik emellett olcsóbban, vagy akár teljesen ingyen parkolhatnak a zsúfolt belvárosokban, parkolóházakban. Bizonyos nagyvárosokban pedig a környezetbarát járművek sofőrjei egyedül is használhatják a több utast szállító kocsik számára fenntartott, úgynevezett car pool sávokat is.

A környezetvédelemben élenjáró Kalifornia kormányzója, Arnold Schwarzenegger emellett már 2003-as beiktatása után ígéretet tett egy úgynevezett hidrogén-autópálya (lásd keretes írásunkat) kiépítésére. Ez a terv nem konkrét útszakaszra vonatkozik, hanem 2010-re minden kaliforniainak egyszerű hozzáférést ígér a hidrogén-töltőállomásokhoz. Ez körülbelül 150-200 hidrogénkutat jelent, az állam nagyobb autópályáin, mintegy 20 mérföldenként.

Hidrogén-autópályák

A hydrogen highway valójában a hidrogénüzemű autókat kiszolgáló töltőállomás-rendszert és az ezekhez kapcsolódó infrastuktúrát jelenti. William Clay Ford Jr., az autógyár-alapító Henry Ford ükunokája úgy fogalmazott, hogy az infrastuktúra hiánya az egyik olyan tényező, amely napjainkban visszafogja az üzemanyagcellás járművek elterjedését. A világ több országában is különböző programok indultak el annak érdekében, hogy a megfelelő hátteret kifejlesszék és kiépítsék a hidrogénüzemű autók kiszolgálására. Kanada Az USA északi szomszédja a 2010-es vancouveri téli olimpiai játékok idejére szeretné elérni, hogy hidrogén-autópályával kösse össze a nyugati parti nagyvárost és a sporteseményeknek helyet adó Whistler síparadicsomot. Ennek értelmében hét töltőállomást hoznának létre a téli olimpia kezdetéig. Japán A szigetország hidrogénautópálya-programja részét képezi az úgynevezett hidrogén-üzemanyagcella-projektnek, melynek célja a környezetbarát üzemű járművek költséghatékony gyártása, s az ehhez szükséges kutatás-fejlesztési programok sikerre vitele. Japánban jelenleg 12 hidrogén-töltőállomás üzemel az ország 11 nagyvárosában. Skandinávia A skandináv országok külön érdekvédelmi szövetséget hoztak létre a hidrogén-infrastruktúra kiépítésére. A Skandináv Hidrogén-autópálya Partneri Szövetség (Scandinavian Hydrogen Highway Partnership - SHHP) a három jelenlegi hálózatot, a HyNort, a Hydrogen Linket és a HyFuture-t kapcsolja össze. A HyNor a hét állomásból álló norvég hálózat, amely a fővárost és Stavangert összekötő autópálya mentén található. Jelenleg építés alatt áll, a tervek szerint 2009 végére fejeződnek be a munkálatok. A HyFuture - amelyet Hydrogen Sweden névvel illetnek - Svédország nyugati régióját népesítené be hidrogén-töltőállomásokkal. A Hydrogen Link hálózat pedig egy 15 állomást felölelő szervezet, amely a már említett skandináv országok és Németország együttműködését szolgálja.

A Vision 2010 nevű terv egyelőre rögös úton halad, ugyanis tíz hónappal az évtized vége előtt csupán 24 hidrogén töltőállomás üzemel Kaliforniában, ezek többsége is Los Angeles környékén.

Gerhard Achtelik, a program igazgatója egy interjúban maga is elismerte, hogy a 150-es célszámot nem fogják tudni teljesíteni 2010-re. Ennek oka nagyrészt az, hogy az egykori testépítő-filmsztárból politikussá avanzsált Schwarzenegger túlságosan lelkes volt, s ezért olyan célszámokat határozott meg, amelyeket nem lehet betartani, különösen úgy, hogy még a gazdasági válság is visszaveti a fejlesztéseket.

„Optimista becslés volt, de nagyon értékes tanulságokat szűrhettünk le belőle” - fejti ki Achtelik. A kezdeményezés ugyanakkor nem elvetendő, az USA mellett ugyanis számos ország, köztük Norvégia és Japán is saját hidrogén-autópálya programokat indított. A legfőbb tanulság az, hogy a zöld technológián alapuló autózás elterjedéséhez előbb arra - a tyúk és a tojás problémáját felelevenítő - kérdésre kell választ találni, hogy mi jön előbb: a zöld autók, vagy a hozzájuk szükséges infrastruktúra.

Schwarzenegger kormányzó egy hidrogén-töltőállomásnál - optimista becslések © AP

Schwarzenegger nincs egyedül a kezdeményezésével, tavaly novemberben ugyanis bejelentették, hogy egymilliárd dolláros befektetéssel építenek töltőállomásokat elektromos autók számára a San Francisco-i öblöt övező autópályákon, ezáltal jelentősen megnövelve a villanyautók számát az utakon.

A terv mögé felsorakoztak Gavin Newsom San Francisco-i, Ron Dellums oaklandi és Chuck Reed San Jose-i polgármesterek, hangsúlyozva, hogy 2012-re szeretnék, ha a benzinkutak mellett az otthonokba, irodákba, parkolóházakba és kormányzati épületekbe is kerülhetnének töltőállomások, töltőegységek.

A Palo Alto-i székhelyű Better Place nevű vállalat szintén érdekelt a kezdeményezésben, ám emellett azt is vállalták, hogy olyan, automatizált létesítményeket is felépítenek, ahol robotok segítségével gyorsan és tisztán lehet majd javítani, cserélni a járművek akkumulátorait. Létre szeretnének hozni egy „betétdíjas” rendszert is, amelynek lényege, hogy a rendszer tagjai nagyobb távokat tehetnek meg elektromos autóikkal, ugyanis feltöltés helyett csupán kicserélik a jármű energiacelláit egy újra a megfelelő töltőállomásokon, majd tovább folytatják az útjukat. 

Európa

Az öreg kontinensen a változás csendesen mozgolódó szelét szintén a válság viharai pörgették fel. A francia és a német autóipar krízise folytán a kormányok igyekeztek segítő kezet nyújtani a munkahelyeket és profitot jelentő óriáscégeknek. A megtorpanó autóvásárlásokat pedig a napjainkban divatos hívószóként használt roncsprémiummal igyekeztek - inkább több, mint kevesebb sikerrel - meglódítani.

Az Európai Befektetési Bank (EBF) is megtette a magáét, igazgatótanácsa ugyanis 866 millió eurós hitelcsomagot hagyott jóvá, amelynek célja az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású autók fejlesztésének és gyártásának támogatása.

Az EBF közleménye szerint ezzel tavaly december óta immár összesen 3,6 milliárd eurónyi hitelt folyósítottak az európai autó- és haszongépjármű-gyártók számára, s az igazgatótanács májusban és júniusban további csomagokról dönt majd, amelyek még szélesebb kör számára teszik elérhetővé a hiteleket. Ez utóbbiak közé tartoznak például az alkatrészgyártók is, a teljes folyósított hitelösszeg pedig ezzel elérheti a hétmilliárd eurót.

A támogatás jelentős része - 63 százaléka - az EBF környezetbarát járművek fejlesztése érdekében létrehozott intézményén, a European Clean Transport Facility-n (ECTF) keresztül áramlik majd az érintettekhez. Az ECTF része az EBF szélesebb körű Európai Gazdasági Segélycsomagjának, amelynek célja, hogy kutatás-fejlesztés és innováció révén csökkentse az emissziós szinteket, s takarékosabb, hatékonyabb autókat és egyéb közlekedési eszközöket hozzon létre. Az EBF emellett más kontinensekre irányuló támogatásokat is folyósít, főként Ázsia és Latin-Amerika országaiba.

A segélycsomag tartalmaz többek között egy 400 millió eurós tételt a Nissan európai érdekeltségeinek támogatására; célja, hogy üzemanyag-felhasználás szempontjából hatékonyabb járművek készülhessenek a japán gyártó nagy-britanniai és spanyolországi üzemeiben. Emellett 366 millió euróval támogatják a Jaguar Land Rovert az emissziószintek csökkentése érdekében. A kontinensen kívüli kiemelt érdekeltségek közé tartozik a Volkswagen egyik indiai gyára is, ahol kisméretű, környezetbarát járművek gyártására rendezkedtek be, amelyek 2010-től jelenhetnek meg az ázsiai ország nagyobb városainak utcáin. Az EBF emellett további hiteleket folyósított a BMW és a Renault részére, továbbá a Volvo haszonjárműveket gyártó részlege, a Volvo Trucks számára is.

Az Európai Bizottság (EB) egyik, 2006-ban elfogadott javaslata szerint 2016-ig az autók regisztrációs adóját felváltaná az éves uniós útadó, amely a gépkocsi szennyezési szintje szerint változna, és így ösztönözné a „tiszta” autók vásárlását. Emellett azért sem elhanyagolható a kezdeményezés, mivel a 25 tagállamban a regisztrációs adók szintje nullától 180 százalékig terjed. Az Európai Parlament által támogatott javaslat eltörölné a regisztrációs adót, és így nem a vásárlás, hanem a használat helyszíne szerint kellene adózni. Megszűnne a dupla adóztatás is: csak a helyi tagállam éves útadóját kell majd fizetni.
 
A gyártók számára az új rendszer hatékonyabb gazdálkodást enged meg, hiszen nem kell tovább figyelembe venniük a különböző nemzeti adórendszerek miatt eltérő technikai szabványokat (például más-más környezetvédelmi szempontokat). Egy ilyen egységes piac megkönnyíti a terjesztést, és alacsonyabb árakhoz vezethet - olvasható a Miniszterelnöki Hivatal Európai Uniós hírlevelében.

Az elektromos autóknak csak akkor van értelmük, ha növekszik a megújuló energia előállításának mértéke © AP

Az EB emellett saját kutatási alapítványt is létrehozott 2004-ben, amelynek célja a hidrogén technológia továbbfejlesztése volt. A Hydrogen and Fuel Cell Technology Platform 2005 márciusában bemutatott stratégiai kutatási menetrendje 2015-re teszi a hidrogén alapú autók kereskedelmi bevezetését, de sokan reálisabb dátumnak tartják a 2020-at.

A bírálók ugyanakkor azt mondják, hogy a hidrogén csupán energiahordozó és nem energiaforrás, tiszta energiához csak akkor juthatunk, ha megújuló energiaforrásokat veszünk igénybe. Mivel a hidrogénüzem működtetéséhez elektromos áramra van szükség, tömeges használatához környezetszennyező, szén- vagy atomalapú erőműveket is igénybe kell venni.

Németország mutatja a példát

A Németországban is bevezetett roncsprémimum az úgynevezett konjunktúracsomag második része, a német kormány szándéka a régi autók állományának csökkentése, illetve ezzel párhuzamosan a környezetbarát új autók értékesítésének a növelése - írta idén januárban az automenedzser.hu. A 2500 euró (725 ezer forint) összegű bezúzásért járó egyszeri prémiumot az kaphatja meg, aki 2009. január 14. és 2009. december 31. között új vagy egy éves használt autót vásárol, ami legalább az Euro4 normának megfelel és ezzel párhuzamosan egy olyan öreg autót bezúzat vagy kivonat a forgalomból, ami 2000. január 14. előtt került forgalomba és legalább egy évig az üzembentartó nevén volt.

A németek a támogatással csaknem egy időben azt is bemutatták, hogy nemcsak a zöld autókat kiszolgáló infrastruktúra kiépítésre gondolnak, de arra is, hogy mindezt a környezet védelmét szem előtt tartva tegyék. Az Evergreen Solar nevű amerikai céggel együttműködve idén áprilisban állítottak üzembe egy speciális benzinkutat Frankfurtban, ahol az elektromos járművek vezetői is „tankolhatnak”. Az összesen hat töltőállomást üzemeltető létesítményben az elektromos taxik, robogók, sőt, akár a Segway nevű kétkerekű városi járművek is feltölthetőek.

Az Evergreen Solar töltőállomása - modellként szolgálhat az iparág számára © evergreensolar.com

Az Evergreen Solar technológiája ráadásul egy pillanatig sem terheli a környezetet, az „üzemanyagot” ugyanis a tetőn elhelyezett napelempanelek szolgáltatják, amelyek napos időben 21 kWh teljesítménnyel üzemelnek. A becslések szerint a fejlesztésnek köszönhetően egy elektromos robogóval körülbelül 115 000 kilométert lehet majd megtenni.

„A 65 000 eurós (19,2 millió forint) befektetéssel épült Evergreen Solar töltőállomás a fejlesztők tervei szerint modellként szolgál majd az iparág számára, a környezetbarát közlekedés népszerűsítésének érdekében” - fogalmazott Peter Rusch, a vállalat marketingigazgatója a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben. „Igyekszünk elérni, hogy az általunk gyártott napcellák a lehető legtöbb energiát termeljék meg úgy, hogy közben a lehető legkevésbé terhelik a környezetünket.”

Ausztrália, Japán

A távol-keleti szigetország egyik jelentős autógyára, a Suzuki, amelynek exportja jelentős részben Ausztráliába irányul, felszólította Kevin Rudd ausztrál miniszterelnök kormányát, hogy kötelezze el magát a zöld autók mellett. Az autógyár ausztrál vezetője, Tony Devers szerint lényeges lenne, hogy a kabinet minden szintjén olyan kezdeményezésket indítsanak, amelyek értelmében az ausztrálok olcsóbban juthatnának hatékonyabb, tisztább járművekhez.

„Figyelembe véve, hogy a világ többi részén milyen lépéseket tesznek, felfoghatatlan, hogy Ausztráliában szinte semmiféle intézkedést vagy direktívát nem határoztak még meg ezen a téren” - méltatlankodott Devers. „Ausztráliában jelenleg az a helyzet, hogy kizárólag azok profitálhatnak a környezetbarát autók vásárlásából, akik megengedhetik maguknak, hogy 60-75 ezer dollárt költsenek el erre a célra.” Összehasonlításként: egy 5-ös BMW jelenleg 76-81 ezer dollár körüli összeget kóstál a szigetországban.

„Érdemes körülnézni, hogy miként kezelik ezt a témát az olyan országokban, mint például Franciaország, Belgium, vagy Olaszország” - folytatta Devers. „Európában komoly kedvezmények járnak az olyan autók tulajdonosainak, akik 130 grammnál kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki kilométerenként. Jó lenne, ha az ausztrál kormány ezt a célértéket felhasználva elismerné a zöld autók előnyeit.”