Bácsi Róbert

Az emberi szem, sokkal előbb észreveszi a mozgó pontokat, ha fényesek, mint ha nem lennének kivilágítva. A bekapcsolt világítás egyértelműen jelzi a jármű haladási irányát, sőt annak a sebessége is pontosabban felbecsülhető. A helyzetjelzőt (parkolófényt), csak álló helyzetben használjuk, annak menet közbeni használata nem elégséges és olykor megtévesztő is lehet. Néha nagyon zavaró, ha indokolatlanul használnak ködlámpát a szembejövő autósok. Talán még ennél is rosszabb a hátsó ködlámpa, azaz zárófény használata a jó látási viszonyok között. 

Bácsi Róbert

Figyeljünk oda arra is, főleg az őszi-téli időszakban, hogy a benzinkútnál ne csak a szélvédőt tisztítsuk le, hanem az első és hátsó lámpákat, valamint a ködlámpát is. Azoknál az autóknál ahol van lámpamosó berendezés, ellenőrizzék tartályának töltöttségi szintjét. A lámpák működésének ellenőrzését elvileg minden indulás előtt el kell végezni. Nagyon kevesen teszik meg, hogy indulás előtt körbejárják az autót. De legalább 2-3 naponta muszáj. Sötétben a nem, vagy rosszul kivilágított autó nagyon sok veszélyt hordoz magában a többi autó számára. Ha a bal első lámpa nem működik, a szembejövő azt hiheti, hogy egy motoros közeledik az út szélén. Ha valaki ebben a hitben kerülő manőverbe, vagy előzésbe kezd, nem kell külön elmagyarázni, hogy ez milyen következményekkel jár. Ha nem működik az irányjelző, a forgalomban résztvevő többi autós nem, vagy csak későn látja a vezető szándékait. A fék, vagy a tolatólámpa működésképtelenségével tovább romlik a helyzet, hiszen a jármű nem „közli” egyértelműen haladási irányát, vagy fékezésnél a hirtelen sebesség változását. 

A láthatóságon túl arról is gondoskodnunk kell, hogy nekünk is megfelelő rálátásunk legyen a minket körül vevő helyzetre. Az őszi időszak beköszöntével fokozott hangsúlyt kapnak például az ablaktörlő lapátok. Az autósok többsége nem fordít rájuk túl sok gondot, pedig, ha jobban belegondolunk, az időjárástól függően, bizonyos körülmények között elengedhetetlenek a biztonságos közlekedéshez. Segítségükkel biztosítható a szabad kilátás, a koszos szélvédőn keresztül. Viszonylag kevés gondozást igényelnek a nyári időszakban, télen viszont annál nagyobb odafigyelést. Az ablaktörlőt nem lehet jégkaparóként használni. A szélvédőhöz fagyott lapátokat nem szabad elindítani, mert leszakad róluk a gumi törlőfelülete. Ha erre az egyszerű dologra nem figyelünk oda, már az első alkalommal oly mértékben károsíthatjuk a lapátokat, hogy onnantól kezdve már csak maszatolnak, és nem törölnek. Ez a tény nappali fényviszonyok mellett is zavaró és bosszantó, de az éj beálltával a helyzet „kilátástalanná” válik. Amennyiben odafigyelünk ezekre a dolgokra, érdemes befektetnie egy jobb minőségű törlőlapátba, - ha cserére kerül a sor -, mely hosszabb ideig biztosít megfelelő kilátást. 

Bácsi Róbert

Legalább ekkora jelentősége van az ablakmosó folyadéknak is. Tévedés azt hinni, hogy erre a célra a sima víz is megfelel, az nem képes tökéletesen eltávolítani azokat a szennyeződéseket, melyek a szélvédőre tapadnak (por, bogármaradványok, sárfelverődés, stb.). Mindig az évszaknak megfelelő folyadékot tegyünk a tartályba. A nyári folyadék olyan szert tartalmaz, amely könnyebben eltávolítja a szélvédőn szétkenődött rovarokat, míg a téli folyadék legfontosabb tulajdonsága a fagyállóság. Nehogy összekeverjék a motorba való fagyálló folyadékkal, mely a szélvédőre kerülve zsíros filmrétegel vonja be azt, és nem törölhető le nyom nélkül. A folyadékkal a maximális fagyállóságra kell törekedni, így nem igen érhet minket meglepetés. A téli időszakban fokozottan igaz az, hogy ablakmosó folyadék nélkül ne induljunk útra. Érdemes minden tankolásnál vagy még gyakrabban ellenőrizni, sőt az sem árthat, ha ilyen szélsőséges időjárási körülmények között tartunk egyet tartalékban az autónk csomagtartójában.

Stevie A. E. Kala