A Popular Science magazin által megkérdezett autóipari szakemberek szerint annak ellenére, hogy a nagy cégek jelentős pénzeket ölnek a hibrid-, biodízel-, elektromos- és hidrogénmotorok fejlesztésébe, 2050-ig szinte biztos, hogy a benzin és a gázolaj marad a domináns üzemanyag.

„Jelenleg nincsen tökéletes megoldás, nincsen olyan „ezüstgolyó”, amely egyszere megoldaná az összes, a benzin és dízelmotorok által okozott problémát” – jelentette ki Joshua Cunningham, a közlekedés fenntarthatóságáért és az energiaellátási kérdésekért rendezett Sustainable Transportation Energy Pathways nevű projekt igazgatója. „2050-ig persze a többi technológia is fejlődni fog, azonban egyelőre nem tudjuk, melyik mekkora szeletet tud kihasítani a piacból, mint ahogy azt sem, milyen ütemű lesz a fejlődésük.”

Az alábbiakban részletezzük az egyes alternatív meghajtási formák előnyeit és hátrányait, valamint felmérjük, milyen esélyük van a benzines autók elleni harcban, amelyek az előrejelzések szerint - csak az amerikai piacot nézve - megőrzik legalább 35 százalékos részesedésüket az egyéb technológiákkal szemben.

Egy korszerű HDi-dízelmotor röntgenrajza: már most elérhető alternatíva © Citroën

Dízel
Előny: hatékony, már most is elérhető alternatíva
Hátrány: ez is csak kőolajból készül

A korábban koszos, hangos dízelmotorok újra reneszánszukat élhetik, ahogy egyre jobban elterjed az alacsony kéntartalmú gázolaj, s ahogy az egyre korszerűbb motorokkal szerelt autókban egyre hatékonyabb szűrő és kipufogórendszerek kerülnek. A Mercedes még az idén piacra kerülő lévő úgynevezett Bluetec modelljeiben például egy újratölthető karbamid-tartály kap helyet, amelynek segítségével a szmog egyik jelentős alkotóelemének számító nitrogén-oxidokat ártalmatlan nitrogénre és oxigénre bontja szét. A Volkswagen, az Audi és a Chrysler már meg is tette az első lépéseket ezen technológia adaptálása felé. A Honda 2009-re fejleszt ki egy hasonló katalizátort, amelyhez azonban nincs szüksége a karbamid-betétre sem.

Környezeti előnyök
A tisztább dízelek másik nagy pozitívuma, hogy jellemzően 20-40 százalékkal nagyobb távokat tudnak megtenni egy tankkal többet, mint a benzines autók. Emellett szén-dioxid kibocsátásuk is egharmaddal kevesebb.

Gazdaságosság
Bár a dízelmotorral szerelt autók jellemzően drágábbak, a tulajdonosok két-három év alatt „ledolgozzák” a különbséget a tankolások során. A Bluetec motorral szerelt Mercedes E320 hatótávolsága például 40 százalékkal nagyobb, mint a V6-os benzines motorral ellátott változatnak.

Kilátások
A tiszta, hatékony dízelmotorokra igencsak megnőhet a kereslet, amit az alacsony kéntartalmú gázolaj elterjedése is elősegít. A következő évtizedben a Popular Science szakértőinek becslése szerint mintegy 20 százalékát hódíthatja meg a piacnak ez a technológia.

Mobil biodízel-kút az USÁ-ban: korlátozott a piaca © AP

Biodízel
Előnyök: tiszta, magas hatásfokú
Hátrányok: korlátozott piac és ellátottság

A szabályozást tekintve helyenként még tisztázatlan sorsú biodízel a fentiek ismeretében széles körben elterjedhet, azonban sokan máris kongatják a vészharangot.

Mivel a biodízelt sok esetben szójából, vagy más terményből sajtolnák, attól tartanak, hogy élelmiszeripari válságot, esetleg akár éhínséget is előidézhet a termények üzemanyaggyártás miatt megemelkedő ára, illetve az is félelmeket vált ki, hogy a mezőgazdaságban jelentős változások állhatnak be, ha elszaporodik az ilyen irányú termesztés. A B20 néven is emlegetett, 20-80 arányú biodízel-dízel keverék különösebb módosítások nélkül alkalmas a dízelmotorok meghajtására, bár egyes autógyárak a garancia megvonásával fenyegetik a tulajdonosokat. Emellett a hidegebb éghajlaton vezetők számára sem feltétlenül ideális megoldás, ugyanis a biodízel alacsony hőmérsékleten megdermed.

Környezeti előnyök
A biodízel használat egyharmadnyival kevesebb üvegházhatást okozó gázzal terheli a légkört, mint a benzin. A University of Minnesota felmérése szerint a biodízel emellett jóval hatékonyabb energiaforrás, mint például az etanol, ugyanis 93 százalékkal több energiát termel, mint amennyi az előállításához szükséges, míg utóbbinál ez az arány csak 25 százalék.

Gazdaságosság
A B20 keverék csupán 2 százalékkal kevesebb energiát hordoz, mint a normális dízel, s ezért 20-40 százalékkal hatékonyabb, mint a benzin.

Kilátások
A termelés egyelőre elenyésző a benzinfelhasználáshoz képest. Tavaly az Egyesült Államokban csupán 852 millió liternyi biodízelt termeltek ki, ez körülbelül az USA egy napi benzinfelhasználással egyenlő. Egyelőre még a töltőállomások is csupán kis számban várják a fogyasztókat, s a világszerte való elterjedésre is várni kell még. A biodízel Európában lehet kifejezetten erős, ahol a világtermelés 90 százalékát állítják elő. 2027-ig mindössze 4 százalékos piacnyerés várható.

A BMW hidrogénnel hajtott limuzinja: sok fejlesztésre van még szükség © BMW

Hidrogén
Előny: zéró emisszió
Hátrány: hatalmas befektetés szükséges a fejlesztésekhez

A hidrogén-üzemanyagcellás autók egy elektrokémiai folyamat során a hidrogénből és oxigénből termelnek áramot, a folyamat végtermékeként hő és víz keletkezik. Számos autógyár dolgozik gőzerővel az üzemanyagcellás motorokon, ezek közül a legbiztatóbbnak a Honda FCX nevű modellje tűnik, amely már több mint 430 kilométeres hatótávolságot, divatos külsőt és megfelelő motorteljesítményt ígér. A Ford, a BMW, a GM-konszern és a Chrysler is teszteli saját hidrogénes autóit, a BMW például a 7-es modellből készített egy kísérleti verziót, amelynek V12-es motorja folyékony hidrogént, vagy benzint használ.

Környezeti hatások
A hidrogénnel hajtott motor minden környezevédő álma, sem szén-dioxidot, sem egyéb káros végterméket nem bocsát ki a működése során. Azonban csak akkor lehet teljesen zöld megoldásként tekinteni rá, ha az üzemanyagcellákhoz használt hidrogént megújuló energiaforrások segítségével állítják elő.

Gazdaságosság
A földgázból kivont hidrogént kilogrammoként 3-4 dollárért lehet előállítani, ez a mennyiség pedig körülbelül 4 liter benzinnek megfelelő energiát hordoz. A hidrogén-meghajtású autók hatótávolsága mintegy kétszerese a benzinesekének, így valóban gazdaságos alternatívát jelentenének, ehhez azonban ki kell épülnie a megfelelő ellátóhálózatnak, az autóiparnak pedig még súlyos milliárdokat kell a fejlesztésekbe invesztálnia. Ez valószínűleg eleinte érződni fog az árakon is.

Kilátások
Bár a hidrogénes autókat előszeretettel mutogatják a különböző autós rendezvényeken, még egyelőre távolinak tűnik a sorozatgyártás. A technológiával szemben szkeptikus szakértők úgy vélik, mire kifejlesztik a megfelelő motorokat a többi alternatíva jóval kifinomultabban működik majd, s így hevesebb piaci versenyben kell majd megfelelnie a hidrogén-meghajtású motoroknak. Ez meglátszik az előrejelzéseken is, húsz év múlva ugyanis csupán mintegy 2 százalékos piaci részesedéssel számolhatunk.

Bioetanolos kisautó: nem a leghatékonyabb © VW

Etanol
Előny: megújuló erőforrás
Hátrány: energia-intenzív előállítás

A kukoricaalapú etanol felhasználása ugyan több sebből vérzik, mivel az előállításához a biodízelnél már említett mezőgazdasági termények nagyüzemi termesztésére van szükség, ez pedig áremelkedést és terményhiányt eredményezhet, mégis érdemes a technológiát közelebbről megvizsgálni, ugyanis egyes módszerekkel szerves ipari hulladékok is betölthetik a kukorica-keményítő szerepét.

Környezeti hatások
Az etanol 10-15 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázzal terheli meg a légkört mint a benzin, ez pedig nem a leghatékonyabb a többi alternatívához képest. Előny viszont, hogy a hulladékok feldolgozásával csökkenthető az ipari károsanyag-kibocsátás. Hátrány a kukorica felhasználsa kapcsán jelentkező ár-probléma is.

Gazdaságosság
A jelenleg futó benzinüzemű autókat kis ráfordítással át lehet alakítani, hogy képesek legyenek az E85 néven is ismert 85-15 százalékos keverési arányú etanol-benzin-mix befogadására. Hátrány, hogy egyharmadnyival kisebb hatótávolságot tesz lehetővé mint a benzin, s az alapanyag is drága.

Kilátások
A kukorica-alapú etanoltermelés nem feltétlenül gazdaságos választás, a biohulladék feldolgozása jelenthetne alternatívát, azonban az alkohollal üzemeltetett motor még így sem a leghatékonyabb megoldás. Két évtized múlva a piac mintegy hat százaléka használhatja majd a technológiát.

Gáztöltő-kút: több kéne belőle © hvg.hu

Földgáz
Előnyök: tiszta, hatalmas készletekkel
Hátrányok: ritkás ellátórendszer, nem megújuló

A földgáz a legtisztábban égő fosszilis tüzelőanyag, s 30 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki égése során, mint a kőolaj, s megfelelő teljesítményt produkál. A Honda Civic GX jelzésű modellje például közel 400 kilométert tud megtenni egy 1,8 literes, 113 lóerős motor segítségével, 30 liter földgáz felhasználásával. Azonban gondot okozhat, hogy igen kevés helyen lehet csupán megtankolni, így sok esetben belső használatú céges flották meghajtására használják.

Környezeti hatások
A gázhajtású Hondát az egyik legtisztább belső égésű motorral felszerelt autónak választották, s óriási előnye, hogy még a hibrideknél takarékosabban üzemel. Összehasonlításképpen évente csupán 0,1 hordó kőolajat használ fel, azt is motorolaj formájában, míg a Civic hibrid változata 6,9, a benzines verzió pedig 10,4 hordót „eszik”.

Gazdaságosság
Egy gázüzemű autóval nagyjából ugyanannyit lehet megtenni, mint egy benzinessel, igaz, az eleve így gyártott kocsik többe kerülnek. Problémákat okozhat azonban az ellátórendszer hiánya, amely nem biztos, hogy kifizetődővé teszi ezt a különbséget.

Kilátások
Bár tisztább alternatíva, de problémát jelenthet, hogy, fosszilis tüzelőanyagként véges készleteket rejt csak a bolygó. A fenti hiányosságokkal együtt ez hosszútávon nem biztos, hogy jó választássá teszi a földgázt. A becslések szerint húsz év múlva a piac csupán 3 százaléka tankol majd efféle üzemanyagot autójába.

A Prius az egyik legsikeresebb hibridautó © Toyota

Elektromosság
Előnyök: tiszta, nagy hatótáv
Hátrány: nem kellően erős motorok, az áramnak is megújuló energiaforrásból kell származnia

A hibridautók kombinálják az elektromotorokat a belső égésű meghajtással, s már egyre elérhetőbb áron kaphatóak ezek az „öszvérek”. A 100 százalékig elektromos működésű autóhoz – mint például a Tesla Roadster – már nehézkesebb hozzájutni, főként az akkumulátor-technológia fejletlensége miatt. A középutat egy idén bemutatott újdonság jelentheti, a 2010 környékén sorozatgyártásba kerülő Chevy Volt nevű modellben például egy háromhengeres, egyliteres benzinmotor is dolgozik, amely azonban folyamatosan tölti újra az autót mozgató 160 lóerős elektromotort.

Környezeti hatások
Még abban az esetben is, ha a fent említett Chevy Volt számára egy széntüzelésű erőmű állítaná elő az elektromosságot, feleannyi káros gáz kerülne a levegőbe, mint egy benzinüzemű autó működése során. Emellett a Toyot Prius nevű hibridje több mint másfélszer akkora távolságot tud megtenni, mint belső égésű társai. Mindemellett üdvözlendő volna, ha az ilyen járművek meghajtására is megújuló energiaforrások szolgáltatnák a „naftát”.

Gazdaságosság
Az elektromos autók fenntartása kedvezőbb, mint a benzines változatoké, azonban az alapmodellek ára egyelőre igencsak borsos. A technológia akkor terjedhet el igazán, ha kifejlesztik azokat az olcsó, hatékony motorokat, amelyek már elérhető szintre szorítják le a gyártási költségeket.

Kilátások
Az hatékonyabb, tömegtermelésre alkalmas hibridekhez erősebb, kisebb és olcsóbb lítium-ion akkumulátorokra van szükség, hogy széles körben elterjedhessenek. Ez még legalább 2-4 évet vesz igénybe, addig azonban a konvencionális hibridek az alternatív meghajtású motorok piacán elsőségre tehetnek szert. A technika fejlődésével két évtizeden belül akár 30 százalékos piaci részesedés sem elképzelhetetlen.