2001 szeptemberében az EU úgynevezett Fehér Könyvében komoly célt tűzött ki: 2010-ig felére kívánja csökkenteni a közlekedési balesetek halálos áldozatainak számát. „Mentsünk meg 25 ezer életet“ – hangzik az Európai Charta közlekedésbiztonsági mottója, amely az EU 2004-ben bejelentett célkitűzésen alapul.

A közlekedésbiztonságot célzó számos intézkedés eredményekkel jár: továbbra is csökkenő tendencia tapasztalható a halálos áldozattal járó közlekedési balesetek számánál. 2005-re 41 ezerre csökkent az Európai Unió statisztikája, az egyidejűleg növekvő közúti forgalom ellenére. A 2010-re kitűzött cél, bár nagy erőfeszítéseket követel, de jelenleg úgy tűnik, elérhető. Ennek egyik feltétele a rendelkezésre álló valamennyi biztonsági berendezéssel felszerelt teherautók használata.

A közlekedés általános körülményei tovább bonyolódnak: az EU a 2000 és 2030 közötti időszakra az áruszállítás átlagosan 1,9 százalékos évenkénti növekedésével kalkulál. Ez az időszak végére kereken 75 százalékkal megnövekedett teherforgalmat jelent.

© daimlerchrysler

A növekedés jelentős részben a közúti teherforgalomban fog megmutatkozni. Az ágazat részesedése tavaly az EU-n belüli áruszállításban elérte a 70 százalékot, 2030-ra a közúti fuvarozás részesedése a szállítási teljesítményekben akár 77 százalék is lehet. A növekedés gyors, meghaladja még a személyszállítás ütemét is. 2005. éves jelentésében az ACEA (az Autógyártók Európai Egyesülete) egyúttal azt is megállapította, hogy a közúti forgalom általános emelkedése nem jelentette egyúttal a veszélyek azonos növekedését: „Az elmúlt 30 évben, miközben a közúti forgalom megháromszorozódott, a halálos közúti balesetek áldozatainak száma felére csökkent.“

Az egyesület jelentése arról is beszámol, hogy az európai közlekedési balesetek minden nyolcadik áldozatának halálában középkategóriájú illetve nagyteherautók részesedése játszott közre. Az ACEA azon megállapítása ellenére, hogy 1992 és 2004 között egynegyedével csökkent a teherautós balesetekkel összefüggésbe hozható közúti halálesetek száma, elengedhetetlen további közlekedésbiztonságot fokozó intézkedések kidolgozása. Ehhez érdemes betekinteni a baleseti vizsgálatok anyagaiba is: mindenekelőtt a teherautók nagy súlya és méretei miatt a teherautókat érintő halálos balesetek áldozatainak 90 százalékát a teherautón kívül éri a végzetes sérülés.

A ráfutásos baleset a legtipikusabb a távolsági közlekedésben

© daimlerchrysler

Független statisztikai szakemberek kiszűrték és meghatározták a tipikus teherautós baleset fajtáit. Ezek a tehergépkocsik méreteire, súlyára, továbbá alkalmazásuk, munkavégzésük jellegzetes körülményeire vezethetők vissza. Településen belül és rövidtávú forgalomban leggyakoribbak a kereszteződésekben, valamint lekanyarodáskor bekövetkező balesetek. Mindkettőben szerepet játszanak többek között a kedvezőtlen látási körülmények. Az előzőekhez csatlakoznak még az ütközéses balesetek. Távolsági forgalomban tipikusnak a ráfutásos balesetek mondhatók, tehát az azonos irányba haladó járművel történő ütközés (ráfutás az előtte haladó teherautóra), továbbá a pályaelhagyás.

A korszerű asszisztens- és biztonsági rendszerek jelentős szerepet kapnak az ismertetett balesetfajták megelőzésében. A jármű rendszerei maguk avatkoznak közbe, amikor az ember súlyos balesettel fenyegető hibát vét. A cél a baleset elkerülése, illetve következményeinek enyhítése. Mindehhez korszerű szenzortechnika alkalmazása szükséges, amelynek segítségével a jármű berendezései képesek a környezet jelzéseinek „megértésére”. Számítógépek értékelik az adatokat, szolgáltatnak információt vagy adnak figyelmeztető jelzést, illetve szükség esetén közvetlenül beavatkoznak.

A teherautók részesedésével bekövetkező balesetek okait és módjait vizsgálva a 2004-ben regisztrált németországi statisztika a következőképpen alakult: 40 ezer 174 személyi sérüléssel járó teherautós balesetből 16 ezer 475 (41 százalék) haladás közben történt. Ahogy arra a körülmények alapján számítani lehet, ez az arány autópályán 5438 esettel 65 százalék, a 8355 személyi sérüléssel járó balesetnél még magasabb.

Tovább bontva a számadatokat: 8355 személyi sérüléssel járó balesetből 4320-at, tehát 51,7 százalékot tesz ki az álló vagy haladó kocsisorra ráfutásos balesetek aránya. Csak az esetek töredékénél okozta a teherkocsi vezetője a balesetet. A második helyen áll 1609 esettel (19,3 százalék) a pályaelhagyás, a harmadik helyet pedig 1519 esettel (18,2 százalék) az azonos irányban haladó járművel történő ütközés foglalja el, például a sávváltáskor bekövetkező baleseti események.

2004-ben a németországi autópályákon bekövetkező, halálos sérüléssel járó teherautós balesetek okok szerinti részletes vizsgálata még tanulságosabb: 246-an (54,7 százalék) haltak meg ráfutásos, 93-an (20,7 százalék) pályaelhagyásos baleset következtében, 23-23 áldozatot (egyenként 5,1 százalék) követelt az azonos irányban haladó járművel oldalról történő ütközés, illetve a gyalogosgázolás.

A Német Szövetségi Statisztikai Hivatal 2004-es adatai szerint a németországi halálos közlekedési balesetek áldozatainak csupán 4 százalékát adják az összes teherautó-kategória járműveiben utazók közül kikerült elhunytak. Az EU adatai azonos időszakra hasonló arányokat mutatnak, például Spanyolország (3,7 százalék), Ausztria (2,8 százalék), Franciaország (1,6 százalék), Nagy-Britannia (1,8 százalék), Svédország (1,2 százalék).

Feltehetőleg a teherautók nagy méretei hatnak nyomasztóan és fenyegetően a közlekedés egyes résztvevőire. Az is elképzelhető, hogy ezt a teherautókat érintő balesetek elborzasztó képei okozzák – a teherautók biztonsági imázsa negatív. Egy olyan közlekedési balesetet, amelyben teherautó is részes, általában „teherautós balesetként” emlegetnek. Még akkor is, ha a teherautó csak szenvedő alanya volt az eseménynek és a gépkocsivezető terhére a baleset bekövetkeztében semmi sem róható. A tehergépkocsikat érintő közlekedési balesetekre a személygépkocsikhoz képest aránytalanul nagyobb médiafigyelem hárul. De mi a realitás, mit mutatnak a tények, a számok?

Kevesebb baleset, lényegesen enyhébb baleseti következmények

A nagyteherautók baleseti részesedését illetően csak korlátozottan állnak rendelkezésre európai szintű felmérések, széleskörű vizsgálatok, statisztikák. A Német Szövetségi Statisztikai Hivatal pontos értékelő összeállításaiból, a 2004-ig rendelkezésre álló adatokból azonban levonhatók fontos következtetések. Eszerint 2004-ben Németországban 50 ezer 281-en szenvedtek sérülést olyan közúti balesetben, amelynek teherautó is részese volt. Ez 5,7 százalékkal kevesebb, mint 12 évvel korábban, miközben a haszonjárművek forgalma folyamatosan emelkedett. Kedvező tendenciát mutató változás tapasztalható a baleseti következményekben is. A könnyű sérülések számának kismértékű, 5 százalékos növekedésével (39 ezer 817 személyi sérülés) szemben a közlekedési balesetek halálos áldozatai számának 32 százalékos csökkenése áll (1284 balesetben elhunyt), továbbá 31 százalékkal 8180 főre csökkent a súlyos sérültek száma is. Ez azt jelenti, hogy tehergépjármű minden hetedik halálos kimenetelű közúti balesetben volt részes.

A teherautók nagy tömege következtében a baleset lényegesen súlyosabb következményekkel jár a másik fél, mint a teherautóban ülők számára. Így a baleset érintettjei számának csak egynegyede, 12 ezer 3 fő volt, akit a teherautóban ért a baleset. A teherautón kívül tartózkodó, balesetben érintett személy négyszer nagyobb valószínűséggel válik egy teherautóval kapcsolatos baleset halálos áldozatává, mint a teherautóban ülő fél.

© daimlerchrysler

A járművek nagy tömege és az egyre növekvő forgalom által a tehergépkocsi-vezetőkre nehezedő óriási terhelés nem jelenti, hogy a nagyteherautók vezetői gyakrabban lennének azon balesetek okozói is, amelyben járművük részessé vált. A statisztikai hivatal adatai szerint a 12 ezer tonna össztömeget meghaladó teherautók vezetői a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek 52 százalékában tehetők felelőssé a baleset bekövetkeztében, nyerges szerelvényeknél 51 százalék ez az arány. A számok évek óta stabilan ezen értékek közelében alakulnak.

Figyelemre méltó, hogy a nagyteherautók vezetői az autópályán bekövetkező baleseteknél lényegesen az átlag alatti mértékben okozói a baleseteknek. A nyerges szerelvények részvételével történő személyi sérüléssel járó balesetek kevesebb mint felében (45 százalék) terheli a fő felelősség a teherautó vezetőjét. A 16 tonna összsúlyt meghaladó teherautók adatait szemlélve ez az arány csak 42 százalék. Halálos áldozattal járó közúti baleseteknél az esetek 32 százalékánál okozója a tehergépkocsi-vezető a balesetnek. A baleseti statisztikák alakulása tehát nem támasztja alá a nagyteherautókat érintő előítéleteket.

A sebességgel van a legtöbb baj

Nemcsak a bekövetkező balesetek fajtájának elemzése szükséges. A baleseti számok és a következményes károk lényeges csökkentése érdekében hozandó intézkedések kidolgozásához elengedhetetlen a nagyteherautók vezetőinek hibás cselekvésének feltárása, vizsgálata. A nyerges szerelvények által okozott balesetek legfőbb kiváltója a sebesség helytelen megválasztása (ennek aránya az összesen belül egyértelműen csökkenő tendenciát mutat), a csekély követési távolság, az elsőbbségi, valamint a kanyarodási szabályok megsértése. 2004-ben a személyi sérüléssel járó balesetek következtében 4574 esetben nyerges szerelvény vezetőjét vonták eljárás alá.

Első helyen 944 esettel (20,6 százalék) a sebesség helytelen megválasztása áll, 722 gépkocsivezető ellen jártak el (15,8 százalék) a követési távolság be nem tartása, 327 esetben (7,0 százalék) az elsőbbség és 268 esetben (5,9 százalék) pedig a kanyarodás szabályainak megsértése miatt. A fáradtság (106 eset, 2,3 százalék), valamint az alkoholos befolyásoltság (45 eset, 1,0 százalék) igen csekély esetben és arányban játszott szerepet.

A baleset egyéb részeseiről is állnak rendelkezésre részletes statisztikák. 4092 személyi sérüléssel járó balesetben, amelyben az egyik fél a nyergespótkocsis szerelvény volt, 67 százalékában személygépkocsi, 16 százalékában másik teherautó vagy transzporter volt a másik fél. Egyéb szereplők elhanyagolható szerepet játszanak.

Csökkenek a nagyteherautós balesetek

A személyi sérüléssel járó balesetekhez hasonlóan tanulságos a jelentős anyagi kárral járó közúti balesetek elemzése. Pótkocsis és nyerges nagyteher-szerelvények baleseteit együttesen vizsgálva 1994 és 2004 között Németországban ezek baleseti részesedése 18 ezer 756-ról mindössze 5271-re csökkent. Míg 1994-et megelőzően a balesetek bekövetkeztében a nagyteherautók vezetői az esetek 55,5 százalékánál voltak elsődlegesen hibáztathatók, tíz évvel később ez az arány 44,9 százalékra csökkent.