2011. április. 10. 16:44 MTI Utolsó frissítés: 2011. április. 10. 16:48 Hírek

A németek megvétózhatják a dízel adójának emelését

Az Európai Bizottság a jövő héten előterjeszti javaslatát a dízel üzemanyag adójának emelésére, azonban az EU gazdasági és pénzügyminiszterei közül többen ellenzik ezt a szigorítást.

A német gazdasági miniszter, Rainer Brüderle azt mondta a Bild am Sonntag című lapnak, hogy "alapvetően nem helyesli" az adóemelést, és így - az újság értelmezése szerint - közvetve értésre adta, hogy a német kormány alkalmasint megvétózna egy ilyen próbálkozást. A luxemburgi pénzügyminiszter, Luc Frieden a hét végén, az EU gazdasági és pénzügyminisztereinek gödöllői tanácskozása közben azt mondta az AFP hírügynökségnek, hogy az efféle terveknél nem szabad megfeledkezni "a szociális dimenzióról". Szerinte figyelembe kell venni, hogy "az emberek sokfelé kénytelenek autóval járni a munkahelyükre, és ezért nagyon elővigyázatosan kell bánni bármiféle gyors áremeléssel". 

Az EU-bizottság javaslata várhatóan arra szól majd, hogy a számos tagországban alacsonyabb dízeladót arányosítani kell a többi üzemanyag adójához, figyelembe véve az energiatartalmat és környezetterhelést is. Ilyenformán, előzetes értesülések szerint, a dízel üzemanyag legalacsonyabb adója 17 százalékkal meghaladná a benzin adóját - írta az APA hírügynökség.

Amint szintén Luc Frieden elmondta újságíróknak, "még egy kis ideig" magasak lesznek az üzemanyagárak - nem utolsó sorban az atomenergia körül kiújult viták miatt -, és az áremelkedés ellen a szabadpiaci spekuláció visszaszorításával is küzdeni kell. A miniszterek Gödöllőn megállapodtak abban, hogy fel kell figyelni "a pénzügyi befektetők növekvő befolyására a nyersanyagpiacokon", és "javítani szükséges a nyersanyagok határidős piacának átláthatóságát". A francia gazdasági, pénzügy- és ipari miniszter, Christine Lagarde erről azt mondta az AFP-nek, hogy "jó szabályozásra van szükség, amely korlátozná a pénzügyi befektetők pozíciószerzését" a piacokon. A miniszterek a hét végén felhívták az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a szabályozásra.

 

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.