Túlzás nélkül állítható, hogy életmentő segítséget kaphatnak azok a közép- és nagyvállalatok, amelyek bevételei, vagy megrendelései a koronavírus-járvány hatására jelentősen visszaestek, illetve likviditási problémáik adódtak. Az Európai Bizottság ugyanis 50 milliárd forint (jelenlegi árfolyamon körülbelül 140 millió euró) keretösszegű programot szavazott meg Magyarország számára. Az április 20-ától elérhető Versenyképesség-növelő támogatásról szóló pályázat keretében 800 ezer eurónak megfelelő, azaz mintegy 285 millió forintos, vissza nem térítendő készpénztámogatást igényelhetnek a feldolgozóipari és az üzleti szolgáltató központi szektorban működő közép-és nagyvállalatok olyan beruházásokra, amelyeket ez év végéig, de legkésőbb 2021. június 30-áig meg tudnak valósítani. Kedvező, hogy az uniós és állami pályázatokkal szemben e pénzt ezúttal nem utólag, hanem teljes egészében előlegként megkapják a sikeres pályázók.

„A pályázat másik fontos eltérése, hogy ezúttal nem érvényesül az az általános uniós cél, miszerint egy országon belül a lemaradó térségek a felzárkóztatásuk érdekében nagyobb támogatásban részesülhetnek, mint a viszonylag jobb helyzetben lévők, illetve csak az előbbi kör preferált” – hívja fel a figyelmet Heinczinger Róbert, az EY adótanácsadási szolgáltatásokkal foglalkozó partnere. „Normál esetben” például a Kelet-Magyarország régióban tevékenykedők egy-egy beruházáshoz 50 százalékos támogatást is elnyerhetnek, ezzel szemben a Közép-Magyarország régióban lévő cégek egyetlen eurócentet, illetve fillért sem.

A budapestiek is labdába rúghatnak

A Versenyképesség-növelő támogatásra az ország minden részéből lehet pályázni, így a budapestiek és a Pest megyeiek is labdába rúghatnak. Az viszont változatlanul fontos szempont, hogy olyan cégek jussanak támogatáshoz, amelyek tevékenységének javulásához az érezhetően hozzájárul, úgy, hogy nem torzítja a versenyt.

A pályázók számára kedvező, hogy ezúttal a szokásosnál kisebb az adminisztráció, kevesebb dokumentumot kell benyújtani az elbíráláshoz. Amely ugyanakkor az ígéretek szerint jóval gyorsabb lesz, az eddigi több hónapos átlaggal szemben már egy-két hét alatt megszülethet a döntés. Ezért szinte biztos, hogy csak a jó és hiánytalan pályázatok mennek át a rostán.

Ez az egyszerűsítés, illetve a folyamat gyorsasága azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene a szigorú általános feltételeknek megfelelni. A pályázóknak ezúttal is alaposan meg kell indokolniuk, hogy az anyagi támogatás miért is elengedhetetlen a további működésükhöz, a likviditási problémáik enyhítéséhez.

„Az uniós pályázatoknál szokásos ágazati megkötések ugyanakkor itt is érvényesek, azaz amihez az EU a tevékenység jellege miatt eddig nem engedett támogatást, arra ezúttal sem fog. Ilyenek az energiatermelés, az elsődleges mezőgazdasági termelés vagy az idegenforgalom” – hozta fel példaként Heinczinger Róbert. Ezzel szemben pályázhatnak a jármű- vagy alkatrészgyártásban tevékenykedő közép- és nagyvállalatok, amelyek az elnyert támogatásból tárgyi eszközöket vásárolhatnak vagy kapacitásbővítő beruházásokat hajthatnak végre. Amennyiben azonban ez legkésőbb 2021. június 30-áig nem történik meg, akkor a támogatást vissza kell fizetni – hívja fel a figyelmet az EY partnere.

Objektív és szubjektív szempontok

„Objektív és szubjektív szempontok egyaránt érvényesülnek a pályázat elbírálásánál” – veszi át a szót Kocsis Zsolt, az EY adótanácsadási szolgáltatásokkal foglalkozó associate partnere. „Objektív feltétel, hogy eleve csak azok a közép- és nagyvállalatok pályázhatnak, amelyek konszolidáltan – azaz amennyiben több cégből álló csoportot alkotnak, akkor együttesen – 50-nél több főt foglalkoztatnak, az éves árbevételük pedig legalább 10 millió euró, azaz jelenlegi árfolyamon mintegy 3,5 milliárd forint. Azt már a cégeknek kell bemutatniuk, hogy azért szorulnak a vissza nem térítendő támogatásra, mert a koronavírus-járvány miatt az árbevételük vagy a megrendelésállományuk 25 százalékkal visszaesett”.

„Ennél a szubjektivitás ott érvényesül, hogy e csökkenést milyen adatok, viszonyítási alapok mentén mutatják be. Többféle megoldás elképzelhető” – mondja Kocsis Zsolt. Például, ha a 2020 első negyedévi tényszámokat és a 2020-as üzleti tervet vetik össze a 2019-es adatokkal. Az is járható, ha az idei első negyedévi számokat az előző év azonos időszakához (azaz a 2019. január-március közöttivel) viszonyítják. Továbbá szintén szubjektív, hogy ki hogyan mutatja be, hogy a támogatás mennyiben segíti őt abban, hogy visszataláljon a növekedési útra. Ezen szempontoknak azért van jelentősége, mert például hiába dolgozik két cég ugyanabban az iparágban, teljesen eltérő lehet a helyzetük.”

Versenyelőnyt hozhat a gyors reakció

Arra a kérdésre, hogy egy közepes méretű vállalkozás mely esetben lehet képes túlélni ezt a válságot, esetleg a mostani helyzetből akár megerősödve is kijönni, az EY szakembere elmondta, nagyon fontos, hogy egy cég minél gyorsabban legyen képes reagálni, alkalmazkodni, üzleti terveit a megváltozott prioritásokhoz igazítani. Az is sokat számíthat, mennyire képesek ezt a mostani időszakot felhasználni arra, hogy felkészüljenek arra, ha majd a koronavírus-járvány okozta válság lecseng és a gazdaság visszanyeri a lendületét. Egy megfelelő reakció, tudatos, átgondolt tervezés jelentős versenyelőnyt hozhat – hangsúlyozza Kocsis Zsolt.

Verseny azonban már most is lesz, méghozzá e pályázat pénzeinek elnyeréséért. Hiszen az adatok szerint Magyarországon többezer cég árbevétele haladja meg az alsó határként meghúzott 3,5 milliárd forintot. Ha pedig a most elérhetővé tett 50 milliárd forintos keretből minden sikeres pályázó a cégenként maximálisan elnyerhető, 285 milliós támogatáshoz hozzájut, akkor kétszáznál is kevesebb vállalat lehet befutó. Ezért is lesz fontos a gyors reakció és az átgondolt tervezés, hogy a pályázók valóban olyan célokra igényeljék a támogatást, amelynek révén elő tudják mozdítani az üzleti tevékenységüket, már csak a jól felfogott érdekükből – mutat rá az EY szakértője.

Az oldalon elhelyezett tartalom az EY megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A cikk elkészítésében a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.