Hiába a világmegváltó ötletek és a kezdeti lelkesedés, ha a startupok alapítói nem rendelkeznek kellő rutinnal és megfelelő háttérismeretekkel az üzleti életben. A statisztikák szerint az induló vállalkozások fele öt éven belül elbukik. A túlélők azonban jó eséllyel sikerre viszik cégüket. De hogyan kerülhetünk utóbbiak közé?
Vállalkozói körökben sokszor idézett statisztika, hogy a startupok mintegy fele nem éli meg alapításának ötödik évfordulóját. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy az első két évet túlélők között drasztikusan megnő a hosszabb távon is sikeresek száma. Tom Koulopoulos nemzetközi üzleti szakértő, a Delphi Group alapítója szerint ez elsősorban annak tudható be, hogy nekik az első években sikerül kiépíteni egy biztos vevőkört, megteremteni némi pénztartalékot, illetve – s talán ez a legfontosabb – tökéletesre hangolni a cég mögött álló üzleti modellt. Ehhez azonban feltétlenül szükségesek olyan vállalkozói háttérismeretek, melyek segítenek átlendülni a kezdeti nehézségeken, úgy a bürokrácia csapdáin, mint a befektetői bizalmatlanság problémáján.
Bár sok induló startupnak – jellemzően sokadszor próbálkozó alapítókkal – már önerőből is sikerül az előbbi kihívásokat leküzdeni, a többség számára azonban igencsak jól jön az afféle mentorálás, melyre a nemzetközi üzleti életben számtalan példa van.
Az úgynevezett vállalkozói akcelerátor programok igazi jelentősége abban rejlik, hogy olyasfajta támogatást biztosítanak az induló startupok számára, melyek egyfelől az első nehézségek túléléséhez nélkülözhetetlen ismeretekkel vértezik fel a cégek vezetőit, másfelől – jórészt ebből adódóan – olyan magabiztosságot adnak számukra, ami már önmagában is nagy segítség a célok beteljesítéséhez. E programok a szükséges tudás és üzleti rutin megszerzésén túl nem ritkán anyagiakban mérhető támogatással is szolgálnak az általuk mentorált vállalkozásoknak, ami – lássuk be – hatalmas biztonságot ad egy induló cég számára. A nemzetközi üzleti életből számtalan sikeres példa ismert erre. A Telenor thaiföldi és malajziai akcelerátor programja a közelmúltban hatalmas lendületet adott a térség startupszférájának; a Skype sikere nyomán indult mentorprogramok gyökeresen átalakították az észt vállalkozók szemléletmódját, és nagy hatással voltak az ország digitális fejlődésére is; az Európai Bizottság Startup Scaleup elnevezésű programja pedig összességében hárommillió eurós összeget mozgatott meg tizenegy ország közel ötven kezdő vállalkozása, mintegy száznyolcvan induló fejlesztés, digitális alkalmazás érdekében.
– A saját tapasztalataim szerint egy induló vállalkozás esetében, bár nagyon fontos, önmagában nem elegendő a csapat lelkesedése, rengeteg unalmas dologgal is muszáj foglalkozni: intézni a könyvelést, megszerezni a szükséges engedélyeket – hangsúlyozza Várkonyi Balázs, az Extreme Digital alapítója, ügyvezető igazgatója. – Ezek eleinte komoly kihívást jelentenek, egy akcelerátor program keretében azonban rengeteg olyan tapasztalatot megoszthatunk a startupok vezetőivel, amelyek birtokában már sok olyan akadályt eleve kikerülhetnek, amelyekben az Extreme Digital tizenöt évvel ezelőtti megalapításakor mi még megbotlottunk.
A szakember az első hazai akcelerátor programban, a Telenor Accelerate-ben maga is mentorként segíti az induló startupok vezetőit.
– Szerintem egy induló vállalkozás vezetőinek hatékonyan kell priorizálniuk a feladatokat: manapság már nem lehet minden feladatot házon belül fejleszteni, mindig ki kell számolni, hogy egy adott fejlesztést hogyan gazdaságosabb kivitelezni. Célszerű fókuszálni is a fejlesztések során, nem lehet minden funkciót és szolgáltatást egyszerre megújítani, lépésről lépésre kell haladni – teszi hozzá Várkonyi Balázs, aki úgy véli, hogy Magyarországon a nagy cégek is egyre komolyabban veszik a startupokat.
E tendenciát jól példázza az is, hogy hazánk egyik piacvezető telekommunikációs cége, a Telenor is komoly figyelmet szentel az induló magyar startupoknak. Vállalati akcelerátor programja keretében a már említett nemzetközi példákra – különösen a jól működő maláj programra – alapozva, ám annál jóval intenzívebb formában, az általában ismert egy-másfél év helyett három hónap alatt ad gyakorlati haszonnal bíró ismereteket, komoly szakmai és gazdasági hátteret a mentorált cégeknek. A programba választottak egyebek mellett hozzáférést kapnak a Telenor ügyfélköréhez és partnerhálózatához, személyes mentoring-foglalkozásokon, dizájn-workshopokonés kommunikációs tréningeken vehetnek részt, kapcsolatot teremthetnek angyalbefektetőkkel, finanszírozási források nyílnak meg számukra, potenciális helyi és nemzetközi partnerekkel ismerkedhetnek meg, illetve akár 10 millió forintos befektetés is lendületet adhat a vállalkozásuknak.
– A programban a Telenor nemzetközi startup akcelerációs tapasztalatait ötvözzük a magyar digitális iparág legjobbjainak szakértelmével. A hazai és nemzetközi lehetőségek és tudás ilyen ötvözete egyedülálló Magyarországon, és meggyőződésem, hogy a program az egész hazai startup ökoszisztéma számára hasznos lesz – fogalmazott a téma kapcsán Takács Zoltán, a Telenor Magyarország innovációért felelős alelnöke.
S hogy a tapasztalat, a megfelelő szakmai és üzleti ismeretek megléte mekkora helyzeti előnyt is jelent egy-egy vállalkozás számára, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a cikkünk elején már idézett statisztikák arra is rámutattak: a sikeres startupok vezetőinek 95%-a legalább egy alapképzéses diplomával rendelkezik, a korábbról már vállalkozói tapasztalattal bíró vezetők pedig 20-30%-kal nagyobb eséllyel visznek sikerre egy-egy induló céget. Az akcelerátorok ezt a hátteret képesek megteremteni akár a teljesen kezdők számára is, hogy azok a korai kudarc helyett akár a sok millió dolláros startupok útjára is léphessenek.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Telenor Magyarország közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.