Míg a mobilkommunikáció egyre természetesebb része a mindennapjainknak, maga a mobileszköz-használat pedig évről évre kényelmesebbé és egyszerűbbé válik, a háttérben mind komplexebb és bonyolultabb rendszereket üzemeltetnek a szolgáltatók. Fejlesztéseik során nem csupán a folyamatosan változó technológiai trendekkel kell számolniuk, de például a fesztiválok, egy-egy új irodaház vagy éppen lakópark, a vastag belvárosi falak, az új metróvonalak, sőt az időjárási viszonyok is folyamatos kihívások és megoldandó feladatok elé állítják őket.

A mobilinternet-hálózatok fejlődését, illetve fejlesztését három fő tényező motiválja. Egyrészt az eszközgyártók diktálta trend – a 3G elterjedését például az iPhone-széria második tagjához kötik –, másrészt a szolgáltatók üzleti céljai, végül pedig a felhasználói szokások változása, a generációváltással összefüggő ügyféligények növekedése.

A magyar 4G a világ élvonalában

„A fiatalok számára a térbeli lefedettség vagy a hálózati minőség szempontjából már nagyon nehéz dolog kompromisszumokat kötni. Az látszik, hogy igényként már egyfajta higiéniás faktorrá kezd válni, hogy bárhol, bármikor, akár korlátlanul is tudják használni az internetet” – számolt be tapasztalatairól Csaba Tamás, a Telenor hálózati stratégiai területének vezető tanácsadója. Mint fogalmazott, általánosságban persze az a jellemző, hogy a technológia diktál, az üzleti igények pedig lassabban kezdenek kialakulni.

„Magyarország a világ élmezőnyében van a 4G-t illetően. Lefedettségben a hetedik, átviteli sebességben pedig az ötödik az OpenSignal világrangsorában. A technológiai háttér tekintetében tehát elég jól állunk, a használatot, a felhasználói tudatosságot nézve azonban van egy elég komoly lemaradásunk” – mondta el a vezető tanácsadó. Úgy véli, ennek nem csupán gazdasági, hanem kulturális okai is vannak, ezért aztán a jövőben nagy jelentősége lesz az ilyen célú edukációnak hazánkban. „A magyar társadalom technológiailag sajnos még nem tartozik a világ modern társadalmai közé. Az SMS és az e-mail persze bevett dolog nálunk is, de a telefonon és az interneten keresztül ma már ennél sokkal izgalmasabb és fontosabb dolgokat is lehet csinálni mind a privát, mind pedig az üzleti életben. A folyamat elindult, nagyon jól halad, de még messze vagyunk attól, hogy a technológia adta lehetőségeket teljesen kihasználjuk.”

Országszerte mindenhol, pincétől a padlásig

Bár az eszköz mobil, a szolgáltatók felmérései szerint az emberek nagyjából 70 százalékban helyhez kötötten és többségében beltérben használják a telefonjaikat.

„Az összhasználatot tekintve viszonylag ritka az, amikor mozgásban – autóban, gyaloglás közben – használjuk a készülékeket. Fontos dolog tehát, hogy az élményt bevigyük a falak közé. Ennek fontos eleme, hogy a negyedik generációnál megjelent a 800 MHz-es frekvenciatartomány, aminek a segítségével közel meg tudjuk ismételni az úgynevezett 2G vagy GSM által nyújtott hanglefedettséget. Minél kisebb ugyanis a frekvencia, annál könnyebben terjed, és annál kevesebb állomással tudunk jó lefedettséget biztosítani.”

Az emberek hozzászoktak ahhoz az elmúlt években, hogy a mobilnetet egyre több helyen lehet használni, az elvárások pedig a 4G megjelenésével csak fokozódtak. „Elvárás az ügyfelek részéről, hogy mindenhol használhassák az eszközeiket, akár a metróban, a pincehelyiségekben, az éttermekben vagy éppen kirándulóhelyeken, mert folyamatosan fenn akarnak lenni a hálón.”

A Telenor jelenleg a meglévő hálózati infrastruktúráját használja fel a fejlesztések, az új technológiák bevezetése során, az ügyféligények függvényében pedig később elkezdi majd sűríteni az egységeit. Jelenleg közel 4000 állomásuk van az országban, és 700 körül van Budapesten. Az egyes állomások hatóterülete 500 métertől pár kilométerig terjedhet, a köznyelvben ezt hívjuk lefedettségnek. 

Csaba Tamás elmondta, a nagyvárosokban a szolgáltatóknak alapvetően két problémát kell megoldaniuk. Egyrészt vannak olyan helyek, ahol egyszerre nagyobb tömegek vannak jelen – ilyenek a csomópontok, forgalmi dugók, bevásárlóközpontok, rendezvények, fesztiválok –, másrészt pedig a patinás épületek falainak vastagságával is számolni kell. A belvárosi környezetben ezek miatt jóval sűrűbb hálózatra van szükség ahhoz, hogy „bevigyék az információt” a falak mögé.

„Budapesten talán csak a külvárosi részeken lehetnek még tornyos állomások, a belvárosban jellemzően háztetőkön vannak antennák, illetve beltéri megoldásokat alkalmaznak a mobilszolgáltatók. Egy-egy bevásárlóközpontot például tipikusan úgy szoktunk ellátni, hogy belül helyezünk el antennákat, ezek a legtöbbször szinte észrevehetetlenül szolgálják a felhasználók folyamatos elérhetőségét. Sokszor álcázzuk az antennákat, így az ügyfelek nem is látják azokat. Ezek telepítése egyébként nagyon komoly tervezési és biztonsági kritériumok, illetve szigorú szabványok betartása mellett történik” – árulta el a szakértő.

Az időjárás is bekavarhat

A mobilinternet-hálózatok fejlesztőinek, üzemeltetőinek munkáját persze számos tényező megnehezítheti. Szó volt már az egy helyre koncentrálódó nagy tömegekről, a sűrű beépítettségről és a vastag falakról is, de például egy-egy új építkezés, sőt sokszor maga a természet is keresztbe tehet a hálózat egyébként stabil működésének.

„Ha egy üres telekre felhúznak egy új irodaházat vagy megépítenek egy új lakóparkot, az az esetek többségében nagyban befolyásolja a lefedettséget, és ehhez a szolgáltatóknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell. Egyrészt az új ingatlanokba költöző ügyfelek számára is elérhetővé kell tenni a szolgáltatásokat, másrészt pedig arra is figyelnünk kell, hogy a környezetében élő, dolgozó emberek elveszett lefedettségét is pótolni kell” – mondta Csaba Tamás. „Az időjárás is komoly befolyásoló tényező lehet. A hálózati központok és a felhasználó készüléke között ugyanis egy átviteltechnikai lánc továbbítja az információt, sok esetben mikrohullámú összeköttetések révén. Ez a kapcsolat érzékeny lehet az időjárási körülményekre, különösen nagy kiterjedésű, nyílt területeken – például a Balaton környékén vagy az Alföldön – jellemzően az eső befolyásolhatja a hálózat működését.” 

Nem csak le-, hanem felfelé is

De hogy mire is használjuk ma a készülékeket? Csaba Tamás szerint az „always on” jelenség meghatározó napjaink mobilinternet-használatában. A közösségi médián keresztüli folyamatos kapcsolattartás mellett megfigyelhető még a „hulladékidő” hasznos eltöltésének felértékelődése is. E két igény kielégítésére mindenképpen szükséges a nagy lefedettségű, stabil 4G hálózat. Persze vannak más funkciók is, melyek ráadásul a le- és feltöltések arányában is változásokat hoztak, hozhatnak a jövőben.

„Az egyre terjedő live stream hálózati szempontból nagyon érdekes kérdés. A felhasználók ugyanis jellemzően hálózat- és készülékirányba – ezt hívjuk letöltésnek – erősek, a forgalom 90 százalékát egyelőre ez teszi ki. Az upload viszont most kezd szárnyalni, és ez egyfajta kihívást is jelent a szolgáltatóknak. A hálózatok kapacitása általában 3:1 arányban oszlik meg a letöltés javára” – mondta Csaba Tamás. „A trendek nagyon gyorsan változhatnak, az ügyfélnek pedig nyilván mindig vannak olyan új preferenciái, melyekhez a szolgáltatóknak alkalmazkodniuk kell. A live streaming és az, hogy nagyon sokan már felhőbe töltik fel a tartalmaikat, ilyen szintű változások.”

A szakértő hozzátette: a kommunikáció egyre inkább a képi tartalmak felé ment el, arányuk 30-40 százalék körül mozog most, és lassan domináns lesz a mobilneten is. Ahogy fejlődik a készülékek minősége, az egyre magasabb (HD, Full HD, 4K) felbontás is egyre inkább fontos szemponttá válik a hálózatok oldaláról.

„A HD minőség például a kis képernyőn követett sportközvetítések esetén lényeges tényező, ahol adott esetben a labda vagy a jégkorong pici mérete miatt ez már elvárás. A jövőt tekintve azt látjuk, hogy a HD-t lassan már az UHD és a 4K kezdi felváltani a mobilkészülékeken is, hiszen ezek nem csupán kézben tartva, hanem közvetítő eszközként nagyképernyős használatra is alkalmasak. Ekkor már a mobil képessége határozza meg, hogy mit látunk a nagy képernyőn, és ez akár komoly fejlesztéseket is indukálhat a jövőben." 

Láthatáron az ötödik generáció

A szakember szerint technológiai szempontból egy ötéves időtáv jósolható meg előre, ez nagyjából az 5G érkezése lesz majd. Úgy véli, hogy az 5G szabvány várhatóan akár 2030-ig is biztosíthatja majd a technológiai igények kielégítését. „Az 5G-nek három fontos aspektusa van: az egyik az IoT (Internet of Things, azaz a dolgok internete, melynek révén az eszközök egymással kommunikálnak – a szerző), a másik a nagyon alacsony késleltetésű és nagy megbízhatóságú hálózat (például a távoperálás, az automatizált közlekedés területén használatos), a harmadik pedig a mobilinternet kapacitás-kiterjesztése.”

Csaba Tamás hozzátette, hogy az IoT indulását már a 4G is tudja támogatni, ám a nagy volumenű elterjedéséhez kell majd az új technológiai generáció. Az 5G szabványt várhatóan már idén le fogják zárni, de kereskedelmi forgalomban csak 2020-ban indulnak majd a hálózatok. A Telenor vezető tanácsadója szerint Magyarországon 2022 előtt nem lesz még szükség az 5G által nyújtott extra kapacitásokra, hiszen a szinte teljes lefedettségű 4G minden felhasználói igény kielégítésére alkalmas a következő években.