„Több nagyvárosban is elrendelték a szmogriadó tájékoztatási fokozatát” - olvassuk egyre gyakrabban a hírekben, amint beköszönt az ősz, majd a téli hidegek. Ilyenkor a szálló por légszennyezettségi szintje elérte azt a határértéket, amikor már tájékoztatni kell az embereket arról, hogy a levegő, amit belélegeznek, rossz minőségű.

A lakosságot ilyenkor rendszerint arra kérik a városvezetők, hogy törekedjenek a minél kevesebb károsanyag-kibocsájtásra, válasszák az autójuk helyett a tömegközlekedést, ne égessenek semmit nyílt térben, hogy ne rontsák tovább a helyzetet.

A szmog (füstköd, az angol smoke (füst) és fog (köd) kifejezésekből) létrejöttének elsődleges oka a környezetszennyezés. Elsősorban fosszilis tüzelőanyagok, (főleg szén) felhasználása nyomán alakul ki, kedvez neki a szélcsendes időjárás, a magas légnyomás és relatív páratartalom, valamint a -3 – +5°C közötti hőmérséklet.

A légköri viszonyok – főleg a szálló por és a korom koncentrációja – hatására jelentős mennyiségű kén-dioxid és kén-trioxid kerül a levegőbe, így savas eső is kialakulhat. Természeti folyamatok, például erdőtűz is okozhat szmogot, ilyenkor elég látványosan szemmel is láthatóvá válik a légszennyezés káros hatása.

Az alábbi fotó például a kínai Fanhe városában készült, 10 nap eltéréssel (feltehetően a koronavírus miatti karanténnak köszönhető, hogy láthatóvá váltak a felhők az égen):

Hol (ne) lélegezzünk nagyokat?

Sajnos szoros a verseny a legrosszabb levegőjű városok listáján, a jelenlegi kétes dicsőségű győztes, az indiai Ghaziabad városa, ahol az IQAir.com adatai szerint 2017 óta folyamatosan romlik a levegő minősége, amely 2019-ben csak két alkalommal érte el a „mérsékelten szennyezett” minősítést (amely még mindig 2 kategóriával rosszabb a WHO által ajánlottnál, az év egyharmadában pedig a „nagyon egészségtelen” minősítést kapta. Tőle csak egyetlen tizedpontra lemaradva a kínai Hotan következik, ahol 2019 legjobb hónapjaiban is „egészségtelen” volt a levegő minősége.

A kanadai Calgary egy több mint egymillió lakosú település, mégis elbüszkélkedhetett a világ legtisztább levegőjű városa címmel. Tavaly azonban már a német Hamburg vette át a vezető helyet, egyrészt, mivel az egyik legnagyobb közpark itt található, másrészt pedig a város vezetése rendkívül szigorú rendelkezésekkel kitiltotta az utcákról a dízelüzemű járműveket. A német kormány emellett 500 millió eurót különített el, kifejezetten egy Tiszta Levegő Kezdeményezés nevű programra.

Miért fontos a tiszta levegő?

Triviális kérdésnek tűnik, de fontos tudni, hogy nem csak a szabadban lehet ártalmas, ha nem egészséges, tiszta és friss levegőt lélegzünk be. A lakásunk, otthonunk esetében fontos az alapos szellőztetés, ugyanis, bent ülve nem feltétlenül vesszük észre, hogy “elszívtuk” az oxigént, legfeljebb azt tapasztalhatjuk, hogy egyre fáradtabbak vagyunk, esetleg a fejünk is fáj, és nem tudunk már koncentrálni sem.

Emellett, nagyon fontos, hogy rendszeresen takarítsunk, a háztartásunkban található por ugyanis nem csak porcicák formájában okozhat bosszúságot, hanem akár igen komoly egészségi problémákat is előidézhet. A tiszta levegő emellett bizonyos betegségek – például az influenza vagy más, cseppfertőzéssel terjedő kórokozók– ellen is hatékony védelmet nyújt.

Furcsa módon az Európai Bizottság Adóügyi és vámuniós weboldalán található az egyik legjobb összefoglaló a por egészségügyi hatásairól, ezt érdemes átböngészni. A lényeg azonban annyi, hogy a por fogalma sok mindent takarhat, a növényi pollenektől a különféle nanorészecskékig, amelyek a véráramba jutva irritációt, de akár komolyabb betegségeket is okozhatnak.

Mit tehetünk a tisztább levegőért?

A nagyvárosok levegőjének tisztaságához hozzájárulhatunk, ha kevesebbet használjuk az autót, illetve, ha belső égésű motorral szerelt jármű helyett hibrid, vagy elektromos gépkocsit választunk. Otthon pedig a rendszeres takarítás és szellőztetés mellett azzal is segíthetünk, ha beruházunk egy légtisztító berendezésre.

Ezek a készülékek napjainkban válnak egyre népszerűbbé, ami nem csoda, mivel kompakt méretük és barátságos árfekvésük mellett gazdaságosak is: a jobb változatok ugyanis rendkívül kevés áramot fogyasztanak. A légtisztítók többsége könnyedén mozgatható, így nem gond egyik szobából a másikba áttelepíteni, ha az előző helyiséggel már végzett.

A modernebb készülékekben olyan, különleges érzékelők is helyet kapnak, amelyek folyamatosan figyelik a lakás levegőjének minőségét és jeleznek, ha itt az ideje a beüzemlésüknek.

A csúcsmodellek az otthoni wifi-hálózatunkra is tudnak csatlakozni, így akár a munkahelyünkről vagy máshonnan is rápillanthatunk a lakásunk levegőjének a minőségére okostelefonunkon keresztül, ha pedig úgy látjuk, hogy kissé áporodott otthon a levegő, akár távolról is utasítást küldhetünk a légtisztítónak, hogy lépjen működésbe. Utóbbi funkció akkor is rendkívül hasznos, ha a kütyük kezelésében kevésbé jártas idősebb rokon vagy gyerek tartózkodik a lakásban, ilyenkor ugyanis az ő beavatkozásuk nélkül is lehet üzemeltetni a légtisztító berendezést.