A podcastek univerzuma nemcsak külföldön óriási, itthon is egyre több meghallgatásra érdemes adás készül. A rengeteg tartalom között azonban nem egyszerű eligazodni, főleg, ha ötletünk sincs, éppen mit hallgassunk. Három podcaster mesélt nekünk a kezdetekről, a műsorkészítés szépségeiről és nehézségeiről, illetve arról, hogy a podcast.hu új keresőfunkciója hogyan segít bárkinek rájuk találni, akár tartalom alapján böngészve.
A podcast egészen elképesztő lehetőségeket rejt: segítségével kedvenc hobbink vagy szakértelmünk tömegekhez érhet el. Legyen szó közéleti vagy magazinműsorról, portréinterjúkról, gasztrotartalmakról, gamingről, esetleg a hatékonyság fejlesztéséről, bármiről hallgathatunk podcastet, és már messze nem csak angolul. Számtalan adás készül magyarul, amik közül csak választanunk kell, ha elmegyünk sportolni, nekiállunk a takarításnak, főzésnek, vagy beülünk a kocsiba, felszállunk a villamosra. Podcastet bárki készíthet, de az már egyáltalán nem mindegy, hogy milyen minőségben teszi ezt. Szerencsére a hazai műsorok színvonala folyamatosan jobb és jobb lesz, az elérésben pedig az olyan oldalak segíthetnek, mint a podcast.hu, ahol a címek, készítők és címkék mellett az elhangzott tartalomra is rákereshetünk. Mindezt egy szövegfelismerő algoritmus teszi lehetővé, ami a műsorokban elhangzó beszélgetést írott szöveggé alakítja. Elég egy kulcsszó vagy mondatrész is ahhoz, hogy újabb és újabb epizódokra bukkanjunk, a találatokat ráadásul szövegkörnyezettel együtt láthatjuk, így gyorsan kiderül, hogy valóban a kívánt tartalomra akadtunk-e rá.
A műsorgyártás folyamatáról három tapasztalt podcastert, Géczi Balázst (Bögre Gaming Podcast), Mikos Ákost (Debrecen Podcast) és Tóth-Czere Pétert (Hatékony leszek!) kérdeztük.
Otthoni környezettől a profi felszerelésig
A Bögre Podcastet ketten alapították, most is ketten viszik: bár a témáknak a bögrékhez nem sok köze van, a név sokkal inkább azt jelzi, hogy olyan, mintha egy bögre kávé mellett beszélnék ki a PC- és konzolvilág legfrissebb híreit. „Hét éve csináljuk, aminek különböző fázisai voltak. Az első, amikor otthon, egy ötezer forintos mikrofonnal vettük fel az adásokat. A második, amikor később beújítottunk egy átlagembernek megfizethető mikrofont. A harmadik fokozat pedig az volt, amikor megnyílt a Telekom KraftLab, és bejutottunk oda. Így nemcsak a hang lett jobb, de képet is fel tudunk venni hozzá, ami otthon nem ment volna” – kezdte Géczi Balázs.
Hozzájuk hasonlóan a Debrecen Podcast (DePo) egyik alapítójának, Mikos Ákosnak is van jó néhány évnyi tapasztalata, ő azonban nem a podcasteknél találkozott először mikrofonnal. „Viktor (Löki Viktor, DePo) ezelőtt soha nem podcastelt, én viszont korábban is ezzel foglalkoztam és foglalkozom most is. Tizenegy évig kereskedelmi rádiókban dolgoztam, majd amikor abból a világból kiléptem, a podcastek felé fordultam. Tulajdonképpen a podcastek iránti elkötelezettségem és a KraftLab, a Telekom debreceni alkotóterének technikai segítsége adta meg a legbiztosabb alapot a kezdéshez” – tette hozzá Mikos Ákos. A DePo-val egy ritkább műfajt, a helyi műsorok brandjét próbálják erősíteni. Magazinműsorukban Debrecené a főszerep: szó esik helytörténetről, gasztronómiáról, de a helyi undergroundról is.
Több, mint hobbi
„Abszolút az értő, odafigyelő hallgatás a legnagyobb előnye ennek a műfajnak. Olyan közvetlenség van benne, amit nem lehet becserélni egy videómegtekintéssel, hiszen a podcasten keresztül sokkal intimebb helyzetekben tudjuk elérni a hallgatót.
Ez az intim közeg pedig napjainkban különösen fontos: a céges és a személyes márkaépítés is sokkal eredményesebben működik általa” – ezt már a Hatékony leszek! egyik műsorvezetője, Tóth-Czere Péter mondta, aki egyébként a DePo-ból megismert Mikos Ákossal gyárt tartalmat. Csatornájuk a hatékonyságot járja körbe: egy olyan műsort szerettek volna létrehozni, ami mindenkinek szól, amivel mindenki meg tudja találni azt a kis pluszt, amivel a mostani nagy nyomás alatt is azt érezheti, hogy jobb a helyzet a feladatai terén, mint tegnap volt. A csatorna első online adása 2020-ban került ki, Tóth-Czere Péter pedig gyártóként szintén elkezdett podcasteket készíteni. A lelkesedés azóta is töretlen, bár hangsúlyozta, hogy ahogy gyarapodnak a podcastek, úgy egyre nehezebb a hallgatókhoz eljutni. „A hazai gyártóközösség előtt az a kihívás, hogy a műsorkészítés a kisebb feladat: a terjesztés komolyabb mennyiségű tartalmat és időráfordítást igényel. Ezt vagy megoldja saját erőből egy podcaster, vagy csatlakozik egy olyan csapathoz, ahol ebben támogatást kap” – tette hozzá a műsorvezető.
Podcast és mesterséges intelligencia
Az, hogy egyes podcastek mekkora elérésre képesek, nagyban függ a témától. Míg az általánosabb tartalmak nagyobb, akár több tízezres közönséget is bevonzhatnak, addig a rétegtémákkal foglalkozó csapatok kisebb, de annál hűségesebb rajongókkal gazdagodhatnak. „Itthon nagyjából egymillióan hallgatnak podcasteket, de a DePo esetében annyira rétegtémát dolgozunk fel – Debrecent magát –, hogy kevesebb emberrel számolhatunk az elérés szempontjából. Viszont úgy állunk hozzá, hogy egy évig nem is nagyon nézzük, hogy hányan hallgatnak minket: vannak kitűzött céljaink, de sokkal inkább a műsor hatását, interakcióját akarjuk figyelni és megélni” – mondta Mikos Ákos.
„A podcast komoly erőssége, hogy lehet csak hallgatni – kép nélkül –, és úgy van kitalálva, hogy elindíthatjuk olyan tevékenységek mellett, amiket mondjuk nem szívesen csinál az ember, legyen az fűnyírás vagy mondjuk mosogatás. Ha pedig a hallgatók visszatérnek, az nemcsak egy jó visszajelzés, de azt is mutatja, hogy a közönség folyamatosan növekszik.” – mondta Géczi Balázs, akik a Bögre Podcast-tel havi szinten körülbelül egy ezerfős közönséget mozgatnak meg, ráadásul a közösség egy része aktívan tartja egymással a kapcsolatot online, sőt már offline is van erre igény. A podcast.hu-ra szinte azonnal felkerültek – már akkor, amikor elkezdtek a KraftLab-ba járni.
Az oldalon összegyűjtve találjuk a felkerült podcasteket, és műfajokra bontva lelhetünk rá a kedvenceinkre. Az újdonság pedig az, hogy harminc csatorna podcastjeit a mesterséges intelligencia segítségével leiratozták – a régi és az új adásokat egyaránt –, és így tartalom alapján is kereshetővé váltak. „A YouTube-on olyan kulcsszavakra kereshetünk, amiket a feltöltők manuálisan beírnak; vagy a leírásban, címben, címszavakban szerepelnek. Mivel ez emberi input, így olykor hibás, hiányos lehet. Tehát lehet, hogy pont egy olyan dologra keres valaki, amiről beszélünk, de nincs ott a leírásban: ezért szuper, hogy a podcast.hu keresőjével viszont ránk találhatnak olyan témákon keresztül is a hallgatók, amikről mi akár nem is gondoltuk, hogy fontos lehet” – foglalta össze Géczi Balázs. Tóth-Czere Péter ugyancsak üdvözli a funkciót, SEO-szakértőként pedig különösen fontos fejlesztésnek látja. „Ez a trend úton van a tökéletesség felé, ha a kereső-algoritmusokról van szó. Egészen biztosan könnyebben fognak minket is megtalálni, mert a hatékonyság nem egzakt. Számos nézőpontból vizsgáljuk, így tökéletes példa vagyunk arra, miért fontos egy AI-leirat és a tágabb kereshetőség” – zárta a gondolatait.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Telekom megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
