Húsz éve adta ki a Magyar Telekom az első fenntarthatósági jelentését, és azóta is töretlenül elkötelezett a fenntartható szolgáltatások és vállalatirányítás iránt. Daria Dodonova pénzügyi vezérigazgató-helyettes segített nekünk betekinteni Magyarország egyik legnagyobb távközlési szolgáltatója fenntarthatósági jelentésének sorai közé.
Hogyan valósul meg a gyakorlatban a fenntarthatóságra összpontosító vállalatirányítási stratégiájuk?
Igazgatási modellünk az átláthatóságra fókuszál, összhangban a jogi és tőzsdei követelményekkel. Számomra ez üdvözlendő, hiszen fegyelmezettséget kíván a cégen belüli irányításban, ami a szervezet fejlődését eredményezi. 2023-ban megújítottuk fenntarthatósági stratégiánkat, ám három pillérünk – a klímavédelem, a digitalizáció és a befogadó, sokszínű munkahely – továbbra is változatlan maradt. Jelenlegi legnagyobb kihívásunk az, hogy 2030-ig teljesítsük a CO₂-kibocsátás 80%-os csökkentését a legnagyobb magyar tagvállalatoknál, miközben Magyarország teljes digitalizációja iránti elköteleződésünknek megfelelően 2026-ig 99%-os lakosságszám-arányos kültéri 5G-lefedettséget biztosítsunk. Az utóbbi viszont egyre növekvő energiafelhasználást igényel. Ezenkívül 2027-ig országszerte további egymillió háztartást lefedő, gigabitképes sávszélességet biztosító vezetékes hálózatot tervezünk kiépíteni. A sokszínűség és esélyegyenlőség jegyében 100%-ban akadálymentesített munkahelyet kívánunk létrehozni. Fenntarthatósági törekvéseink egyébként nemcsak ránk, de a beszállítóinkra is vonatkoznak. Arra ösztönözzük őket, hogy támogassák a céljainkat.
Stratégiai céljaik között szerepel az onsite megújuló energiatermelés bővítése, aminek keretein belül bázisállomásokra telepítettek napelemrendszereket. Beváltotta ez a tesztprojekt a hozzá fűzött reményeket?
A rövid válasz: igen. De hadd fejtsem ki bővebben! Az energiahatékonyság témaköre – ahogy korábbi válaszomban már említettem – nagyon fontos számunkra. Egyrészt azért, mert a piaci dinamika és az új technológiák fizikai követelményei növelik az energiaigényt. Másrészt pedig gazdasági okokból: minél kevesebb energiát fogyasztunk, annál kevesebb költségünk van.
Azon túl, hogy ez fenntarthatósági stratégiánk egyik központi eleme, én, mint gazdasági vezető, nagyon is érdekelt vagyok ebben a témában. Nemrégiben létrehoztunk egy új szervezeti egységet, melynek funkciója, hogy holisztikusan átlássa és kezelje a cég energiairányítását, így még egy olyan szakértői gárda is rendelkezésre áll, amelynek feladata nem a konkrét teljesítés, hanem egy stratégia kidolgozása az energiahatékonyság növelése érdekében.
A kérdésre visszatérve pedig: igen, van ez a pilot projektünk, amit anyavállalatunk kezdeményezett és finanszírozott, mert ők is rendkívül elhivatottak a kérdésben. Ezt a tesztprojektet azért végeztük el, hogy megértsük a különböző konfigurációban telepített technológiák működését, és feltérképezzük az előnyeiket. Az egyik tanulság az volt, hogy sajnos nem lehetséges 100%-osan fedezni egy adott bázisállomás energiaszükségletét ezzel a megoldással. Ugyanakkor sikerült lefedni a szükséges energiafogyasztás mintegy harmadát, ami így is nagy eredmény. Stratégiánk része folytatni a kísérletezést, és nemcsak a mobilhálózat egységeinek esetében, de nagyobb adatközpontoknál is. Ez természetesen további befektetéseket igényel, de mint mondtam, meg kell vizsgálnunk az energiaellátás más elemeit is, mert a 2022-es energiaválság megmutatta a gyakorlatban is a diverzifikálás fontosságát.
Ezen elemek egyike éppen az onsite energiatermelés, de nem az egyetlen: ha vállalatként aktívabbak lehetnénk a villamosenergia-piacon, akkor akár jobb árakat is kaphatnánk. Tehát mielőtt döntenénk, hogy mekkora legyen a saját termelésből fedezendő kereslet, meg kell határoznunk az energiaellátásunk optimális diverzifikálásához szükséges egyensúlyt.
Tavaly ősszel a körforgásos gazdaság támogatása jegyében elindult a felújított telefonok forgalmazása is. Miként alakult a kereslet azóta?
Október óta körülbelül 10 000 felújított mobileszközt értékesítettünk, ami arra utal, hogy a kereslet jelen van, sőt, növekszik. Ez az intézkedés nemcsak költségmegtakarítást jelent, hanem összhangban van a fenntarthatósági célokkal is, csökkentve az új eszközök gyártásával járó karbonlábnyomot. Gondolta volna, hogy egyetlen új okostelefon előállításához 268 kg nyersanyagra van szükség? Ez talán segít perspektívába helyezni, hogy mennyire fontos ez a kezdeményezés.
Egyébként az újrahasznosított eszközök forgalmazása nem teljesen új keletű dolog számunkra. Már egy jó ideje találkozhatnak a felhasználók a vezetékes hálózatunk részeként újrahasznosított set top boxokkal és routerekkel.
Az Ipar 4.0 fejlődésével megnőtt az igény a gyors és biztonságos, privát mobilhálózatok iránt. Mi a Telekom válasza erre?
A 4G/5G Campus Network megoldásunkkal exkluzív mobilhálózatokat biztosítunk például ipari telephelyek, irodaházak számára. Ezek segítségével elkerülhető, hogy a kereskedelmi és a lakossági tevékenységek akadályozzák egymás működését. Ez leginkább olyan iparágaknak előnyös, amelyek alacsony késleltetést igényelnek, mint például az autóipar és az egészségügy, de a szórakoztatóiparban és különböző rendezvényeken is használható. Teljes mértékben egyéni igényekre szabható, és a felhasználás szempontjából a szervezet méretének nincs sem alsó, sem felső határa.
Korábban már érintettük a sokszínűség és egyenlőség témáját. Milyen intézkedésekkel erősítik az integrációt?
A folyamatos innovációhoz elengedhetetlen a több nézőpont, eltérő tapasztalat és különböző gondolkodásmódok találkozása. Ezt pedig csak egy sokszínű munkahely képes garantálni. Ennek erősítése céljából ösztönözzük a munkatársi közösségek létrejöttét, mint például a Magenta Pride, a Nők a Telekomban, a Családi Közösség, az Akadálymentes Dolgozói Közösség és a Zöld Magenta Közösség. Tudomásom szerint ezekben az eltérő közösségekben körülbelül 200 ember vesz részt. A Zöld Magenta Közösség egyébként kétszeres hozzájárulás az ESG-hez, hiszen részt vesz az integrációban, valamint nagy figyelmet szentel a fenntarthatósági erőfeszítéseknek is.
Amiben személyes érintettségem is van, az a Nők a Telekomban, amelynek három fő célja van. A testi és szellemi jóllét megőrzése, a mentorálás és – ami véleményem szerint a legfontosabb – a szülési szabadságról visszatérő női kollégák reintegrációja. Sok-sok évvel ezelőtt nagyon alacsony volt a nők visszatérési aránya, de az elmúlt öt évben ezen sokat tudtunk javítani. Ez utóbbi nem egyszerűen csak a visszajövetelről szól, hanem arról az ütemezésről is, amely lehetővé teszi, hogy a nők fokozatosan fel tudják venni a munkatempót az otthon töltött hónapokat követően.
Jelenleg ez egy megosztó téma, éppen ezért kíváncsi vagyok, hogy mi a véleménye a női kvóták alkalmazásáról.
Mint említettem, a sokszínűség elősegíti a döntéshozatal minőségét, de ez nem mindig valósul meg természetes módon. Valójában ez egy rendkívül összetett kérdés. Túlnyomórészt nem arról van szó, hogy a nők tartanak bizonyos pozíciók betöltésétől, sokkal inkább az vehető észre manapság, hogy a hétköznapokban betöltött női szerepek megnövekedése miatt ez az arány magától nem javul.
A kvóták szükséges lökést adnak az egyenlőség felé, kiegészítve a tisztán szakmai alapú megfontolást. Ugyanakkor nyilvánvalóan nem szabad kizárólag erre hagyatkozni, inkább egyfajta katalizátorként tekintünk rá a sokszínűség megvalósításában.
A fenntarthatóság nyomán manapság a greenwashing vált divatos kifejezéssé a társadalmi felelősségvállalás fogalomkörében. Ez a vád gyakran illeti a multinacionális cégeket. Mit tesz a Telekom azért, hogy elkerülje ezt a stigmát?
A greenwashing egyre többet használt kifejezés, és sajnos sok esetben jogosan, amikor vállalatok félrevezetően, valós hozzájárulás nélkül beszélnek fenntarthatóságról. Például egy termék környezetbarátnak nevezett „zöld csomagolása” lehet, hogy valójában nem újrahasznosított anyagokból készül. A Telekom több mint 20 éve elkötelezett a fenntarthatóság mellett, ezért nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.
Habár az utolsó 12 hónapban a fenntarthatóság divatos szó lett, több mint 15 éve tervezzük ez irányú céljainkat és feladatainkat stratégia mentén. Így ez nemcsak üzleti célunk, hanem értékeink része is, hogy a vállalásokat és eredményeket lekövetve valóban tettek mentén járuljunk hozzá a fenntarthatósághoz.
A tartalom a Magyar Telekom megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült, létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.