A közelmúlt megmutatta, hogy a világ működése szempontjából milyen fontos szerepet tölt be a logisztika, amelynek köszönhetően a járvány során sem fogyott el az üzletekből az élelmiszer, hogy a koronavírus megjelenését követően csaknem konvertibilis valutává váló higiéniai termékek példáját ne is említsük. A technológia fejlődésével ma már egyre több helyen jelennek meg az intelligens vállalatirányítási rendszerek és az ezek által vezérelt robotok, önvezető ipari járművek, illetve a teljes mértékben automatizált raktárak, ahol a robot-munkatársak fáradhatatlanul dolgoznak akkor is, amikor az embereknek karanténba kell vonulnia.

A robotizáció már nem űrtechnológia, bárki számára elérhető

Az intelligens robotok sok ember fejében úgy élnek, mint a csúcstechnológia legjobb példái, amelyeket legfeljebb a legnagyobb cégek engedhetnek meg maguknak. Bár tény, hogy a hasonló eszközökben sokszor a legújabb innovációs megoldások jelennek meg, tévhit, hogy a hasonló berendezések ne lennének elérhetőek akár a kisebb cégek számára is.

Kiváló példa erre a  Jungheinrich önvezető targoncája, amely emberi beavatkozás nélkül, a nap 24 órájában képes tenni a dolgát. Több ilyen intelligens targonca is üzemel például a Gyermelyi tésztagyárában, ahol naponta akár 300 kilométert is megtehetnek anélkül, hogy zavarnák egymást, vagy veszélyeztetnék az üzemben dolgozó emberek testi épségét.

Horváth Zoltán, a Jungheinhrich Hungária Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a teljesen autonóm önvezető targoncákhoz hasonló eszközöket már a XX. század hatvanas éveiben használtak, igaz, akkor még egy földre fektetett indukciós szálat követtek a gépek. A technológia fejlődésével viszont ma már többféle megoldás is elérhető, a legnépszerűbb a lézeres navigáció (lidar – a radarhoz hasonló, lézersugarakat használó szenzor-rendszer), amely milliméteres pontossággal képes vezérelni a teljesen önálló robot-targoncákat. Így a gépek nem csak „kötött pályán” tudnak mozogni, hanem a környezetükben lévő embereket és tárgyakat érzékelve, egyszerűen kikerülik az őket akadályozó objektumokat, vagy megállnak, hogy ne ütközzenek neki például egy embernek, aki épp a raktárban tevékenykedik.

Az önvezető targoncák egy központi vállalatirányítási rendszeren keresztül programozhatóak, utasíthatóak, hogy milyen feladatokat lássanak el, milyen útvonalakat járjanak be. Mivel ez a rendszer akár távolról is vezérelhető, semmi akadálya, hogy a gépeket felügyelő emberek – nem kell nagy technikai stábokra gondolni, 1-2 operátor bőven elég - akár home office-ból is szemmel tudják tartani a működésüket.

A fejlett szenzoroknak köszönhetően a targoncák tökéletesen képesek együtt dolgozni a „humán” kollégákkal, az ilyen területen dolgozókat rövid képzéssel fel lehet készíteni a gépekkel való együttműködésre.

Nem úri huncutság

Bár természetesen az önvezető targoncák és az intelligens vállalatirányítási rendszer telepítése, kiépítése pénzbe kerül, ezek már nem csak a tőkeerős multicégek kiváltságai, megfelelő tervezéssel ugyanis akár egy kisebb cég is kihasználhatja a fejlett logisztikai megoldásokban rejlő előnyöket. Az önvezető targoncák ugyanis akár a nap 24 órájában képesek dolgozni – leszámítva persze azt az időt, amíg feltöltik az akkumulátoraikat – soha nem lesznek betegek, nem mennek szabadságra, így képesek biztosítani a logisztikai folyamatok biztonságát, amely kulcsfontosságú, például a tavalyihoz hasonló világjárvány idején.

Nem veszik el az emberek munkáját!

A robotizációval kapcsolatos gyakori félelem, hogy az intelligens gépek megjelenése feleslegessé teszi a humán erőforrást, azaz az embereket. Tény, hogy egyes munkaköröket könnyedén ki tudnak váltani az önvezető targoncák, azonban ezek jellemzően a monoton, fizikai erőt, ugyanakkor akár az emberek képességeit meghaladó precíziót igénylő feladatok. A legtöbb vállalat felismerte ezt, és a robotokat, önvezető targoncákat nem az emberek pótlására, hanem támogatásukra, segítésükre alkalmazzák. Az esetlegesen feleslegessé váló munkaköröket pedig átképzéssel tartalmasabb, a dolgozó számára is kielégítőbb feladatokra lehet lecserélni, így a szólásmondást kissé aktualizálva, az önvezető targonca is jól lakik, de az emberi munkaerő is megmarad.

Kiváló példa erre a Magyarországon immár negyed évszázada jelen lévő ZF Hungária Kft., amely 1996- óta gyárt haszongépjárművekhez való alkatrészeket, főleg modern, automata sebességváltókat. A vállalat 2017-ben százmillió eurós beruházással csúcstechnológiás gyárat hoz létre Eger térségében, amelyben egy úgynevezett automatizált magasraktár is helyet kapott. Az automatizáció azonban nem járt együtt létszámleépítéssel, épp ellenkezőleg: 2016 és 2018 között csaknem megduplázták az alkalmazottak számát, 860-ról közel 1500-ra. Emellett azonban annyira megnőtt a cég által kezelt anyagok volumene, hogy a zökkenőmentes működéshez hibamentesen működő, precíz automatizált raktárra volt szükség, hiszen naponta akár 5-600 raklapnyi áru is megfordul a ZF Hungária Kft. szerelősorain.

A gyártósorok kiszolgálása érdekében ráadásul egyből két automatizált raktár is létesült, amelyeket a Jungheinrich szakértői terveztek meg és üzemeltek be. Így már több ezer raklap kezelése sem okoz gondot, biztosítva a termelés folyamatosságát. Emellett egy kisméretű alkatrészek és anyagok kezelésére szolgáló, úgynevezett kisalkatrész-tárolórendszer is létrejött, ahol raklapok helyett automatizált rendszerek által mozgatott tárolóládákban, rekeszekben szállítják a gyártósor megfelelő helyeire a szükséges elemeket. Természetesen az elkészült termékek, árucikkek raktározását, tárolását is a vállalatirányítási rendszerhez kapcsolt automatika végzi el. Több százezer elemről van szó, évente közel 360 000 darab készül a ZF Hungária termékeiből, amelyhez szám szerint ennek sokszorosát kitevő alkatrészekre van szükség.

Az automatizált mozgatási – szaknyelven ki-, és betárolási – folyamatok közben az alkatrészeket tartalmazó ládákat egy szintén automata rendszer fel is címkézi, hogy az emberek számára is könnyen, gyorsan megtalálható legyen minden, amire a gyártás során szükség van.

A hasonló rendszerek nem, hogy elvennék az emberek munkáját, épp ellenkezőleg: munkahelyeket teremtenek. Jó példa erre a Jungheinrich csoporthoz tartozó MIAS Hungary Kft. gyöngyösi üzeme, ahol 2019-ben tették le az új gyártóüzem alapkövét, ahol a Jungheinrich által fejlesztett automatizált polcrakodó gépeket fognak gyártani.

Christian Erlach, a Jungheinrich AG igazgatósági tagja kiemelte, hogy az automatizált logisztikai rendszerek iránti, egyre fokozódó kereslet miatt folyamatosan növelik a gyártókapacitásukat, amely további munkahelyek létrejöttét is eredményezi.

Mint látható, az innovatív logisztikai rendszerek, intelligens, önvezető ipari robotok és targoncák alkalmazásával mindenki jól jár, a nagy- és kisvállalatok ugyanúgy, mint a hasonló helyeken dolgozó vagy épp munkát kereső szakemberek is.