A fenntarthatósági szempontok előretörésével felerősödött egy sajnálatos jelenség, ám azon vállalatok, akik valóban tenni akarnak egy élhetőbb és tisztább világért az illúziók helyett konkrét intézkedéseket hoznak bolygónk megóvásáért.
Az elmúlt években egyre gyakrabban találkozhattunk a greenwashing fogalmával. A kissé sántító fordításban zöldre mosásnak nevezett gyakorlat valójában egy olyan kommunikációs stratégiát takar, amelynek lényege, hogy a külvilág és a laikusok számára egy cég vagy márka környezetbarát megvilágításban tűnjön fel. A kifejezést először 1986-ban Jay Westerveld amerikai környezetvédelmi aktivista használta, miután feltűnt neki, hogy a szállodákban arra kérik a vendégeket, hogy a törölközőiket – ha egy mód van rá – ne cseréltessék le minden nap a takarítókkal. Ezzel a gyakorlattal a mai napig lehet találkozni, azonban Westerveld felfigyelt arra is, hogy bár a hotelek a vendégek felé ezt a bolygó védelmével magyarázzák, más területen nem igazán tesznek a környezet védelméért.
A greenwashing azonban jóval több helyen is tetten érhető a különféle termékek és szolgáltatások kommunikációjában: ilyen például, amikor egyes vállalatok azzal demonstrálják a fenntarthatóságukat, hogy az általuk kibocsátott szén-dioxid ellensúlyozására úgynevezett carbon-offset szolgáltatásokat vesznek igénybe.
Ezek olyan projektek vagy tevékenységek, amelyek csökkentik vagy eltávolítják a légkörbe történő karbon-kibocsátást, ezzel kompenzálva más vállalatokat. Így a cégek nem (csak) maguk mérséklik a károsanyag-kibocsátásukat, hanem fizetnek is azért, hogy helyettük mások tegyék ezt meg, azaz kiszervezik a karboncsökkentésüket. Ezzel csak az a probléma, hogy az ilyen szolgáltatásokat kínáló cégek jelentős részéről bebizonyosodott, hogy beszedik a megbízási díjakat az ügyfeleiktől, aztán érdemben nem tesznek semmit. Egy 2020-as európai uniós kutatásból pedig az is kiderült, hogy a különféle cégek által tett „zöld” állítások és vállalások 42 százaléka túlzó, hamis vagy félrevezető volt, illetve, hogy a hasonló állítások 59 százalékát nem támasztották alá megfelelő bizonyítékokkal.
Ez számos problémát eredményez: egyrészt félrevezeti a fogyasztókat, ami önmagában komoly negatívum, nem beszélve arról, hogy bírósági és/vagy fogyasztóvédelmi eljárásokat is vonhat maga után. Sőt, arra is alkalmas, hogy csorbítsa a módszerrel élő cégek jó hírnevét. Ennél azonban problémásabb, hogy a hamis állításoknak is van negatív környezeti hatása, mivel a megtévesztett tömegek azt gondolhatják, hogy az adott fenntarthatósággal vagy környezetvédelemmel kapcsolatos téma jó kezekben van, ezért nekik nem szükséges további lépéseket tenniük. Ráadásul hátrányos helyzetbe hozza azokat a vállalatokat, amelyek felelős üzleti szereplőként tényleges érdemi lépéseket tesznek saját működésük környezeti terhelésének csökkentéséért.
Mindez azért is nagyon fontos, mert az elmúlt évek egy másik fontos trendje az úgynevezett ESG elterjedése volt. A betűszó az angol environmental, social és governance szavak kezdőbetűiből áll össze, a lényege pedig, hogy a működésük során a vállalatok egyszerre szentelnek figyelmet a környezetvédelmi, fenntarthatósági és társadalmi szempontoknak, emellett pedig gondos gazdaként saját céges működésüket is átláthatóbbá és hatékonyabbá teszik.
Mit tesz egy valóban felelős vállalat?
A Jungheinrich a greenwashing gyanújának teljes elkerülésére a világ első független ellenőrzési szabványának feleltette meg fenntarthatósági célkitűzéseit. A vállalat felelős hozzáállását remekül példázza, hogy már 2021-ben csatlakozott a korábban is szigorú célszámokat meghatározó Science Based Targets initiative (SBTi), azaz tudományos alapokon nyugvó célszámokat előirányzó – egyben a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel harmonizáló – kezdeményezéshez. Ezzel a Jungheinrich vállalta, hogy 2050-ig a teljes ellátóláncában nullára csökkenti a káros anyagok kibocsátását, tudományos alapokon nyugvó stratégiát vezet be az emberi működés eredményeként kialakult klímaváltozás elleni küzdelemben, emellett 28 országban működő telephelyeit 100 százalékban megújuló energiával látja majd el. A cég vállalásait pedig nemrég maga az SBTi is megerősítette, amellyel a vállalat egy szűk körű elit klub tagjává vált: az SBTi vezetése eddig a tagság kevesebb mint 10 százalékánál hitelesítette a valós, nettó nulla kibocsátást.
„Csak tudományosan megalapozottan tudjuk az ember által okozott üvegházhatást és az ebből eredő globális hőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius-fokra korlátozni” – mondta el ezzel kapcsolatban dr. Lars Brzoska, a Jungheinrich AG vezérigazgatója. „Az emberiség csak így biztosíthatja, hogy az éghajlatváltozás drasztikus következményei és kockázatai jelentősen csökkenjenek.”
A fentiekkel összhangban a Jungheinrich 2023. márciusa óta kizárólag elektromos meghajtású targoncákat gyárt és azt is vállalta, hogy járműparkját lépésről lépésre elektromos autókra cseréli, ezzel is hozzájárulva a fosszilis energiahordozókról való leváláshoz. Emellett pedig folyamatosan dolgoznak saját termékeik fenntarthatóságán, illetve a teljes értékláncuk átfogó emissziócsökkentésén. Ennek eredményeként például a lítiumion-akkumulátorral működtetett Jungheinrich targoncák már most is körülbelül 20 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak napi használatuk során, mint a régi technológiát képviselő, ólomtartalmú akkuval szerelt versenytársaik. Ha pedig a telephely már eleve zöld, megújuló forrásból kapja az energiát, a targoncák is valóban zéró emissziós munkagépként képesek üzemelni. Használtgép felújító üzemeikben járművenként akár 99% újrafelhasználást és újrahasznosítást érnek el, ezzel aktívan hozzájárulnak a körforgásos gazdasághoz.
„Ambiciózus célokat tűztünk ki magunk elé” – hangsúlyozta dr. Lars Brzoska. „Az éghajlati válság kezelése óriási feladat. Csak közösen tudunk fenntarthatóbb világot teremteni a jövő generációi számára. Ehhez a Jungheinrich is hozzájárul a maga részéről.” Ezért az üzleti partnerek is szorosan részt vesznek a nettó nulla üvegházhatású gázkibocsátás felé vezető úton. A vállalat felmérése jelenleg több mint 750 beszállítót vizsgált meg, ezek a cég beszerzési volumenének 75 százalékát teszik ki.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Jungheinrich Hungaria Kft. megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
