Javul a hazai cégek közötti fizetési morál. A Bisnode adataiból kiderül: tavaly – a 2017-es tapasztalatokhoz képest – átlagosan két nappal rövidültek a késedelmes számlakiegyenlítések, ami annak tükrében különösen figyelemreméltól, hogy egyúttal a fizetési határidők is ugyanennyivel csökkentek.

Ami viszont talán még fontosabb, hogy javul a különösen hosszú késedelmek aránya is: két hónapnál nagyobb késés 3,77 százalékkal kevesebbszer fordult elő 2018-ban mint egy évvel korábban, a legalább három hónapos csúszás pedig az esetek 0,66 százalékát tette ki.

Szektoronként eltérő tapasztalatok

A gépjármű- és a motorkerékpár-értékesítést kivéve a kiskereskedelem az éllovas: ebben az ágazatban a számlák 85 százalékát egyenlítették ki időben. A sor végén található az információs és kommunikációs terület, az építő- és a papíripar is: e szektorok mindegyikére jellemző, hogy az esetek több mint felében késedelmes volt a számlák kiegyenlítése.

A papíripar esetében ez a rossz érték ráadásul javulás eredménye, hiszen öt százalékkal kevesebb volt a késések aránya, mint a megelőző évben; az infókommunikáció és az építőipar viszont nagyjából ugyanennyit rontott saját magához képest.

Ha nem a késedelmes fizetések arányát nézzük, hanem azt, hogy egy cég hány napot vár a pénzére, akkor a Bisnode által végzett összesítés szerint a bútoripar nagyon jó teljesítményt produkált: az itt érdekelt vállalkozások átlagosan 29 nap alatt jutottak a pénzükhöz, ami a korábbi időszakhoz képest 10 napos javulást jelent. A gépipari cégekre viszont nehezebb idők járnak, itt átlagosan 55 napig kellett várni a számlakibocsátástól számítva, hogy csipogjon az sms az ellenérték beérkezéséről.

A leggyorsabban pénzhez jutó ágazatok között vannak – a már említett bútoripar mellett – az egyéb szolgáltatásokban érdekelt vállalkozások, itt 2018-ban átlagosan 30 napot vártak a pénzükre (2017-ben 33-at), az oktatással foglalkozók (2018-ban 32, 2017-ban 31 nap), a szálláshely-szolgáltatók és a vendéglátósok (2018-ban 34, 2017-ben 45 nap), illetve a textilipari cégek (2018-ban 34, 2017-ben 35 nap).

A fent említett gépipar után a vegyi anyag, a gyógyszergyártás, a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozás területén kellett a legtöbbet, 54 napot várni, ami egy napos javulás a 2017-es értékhez képest. A számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártásában érdekeltek tavaly 54 nap után jutottak pénzhez (2017-ben 59 nap után), a papíriparban 53 napot kellett várni a korábbi 57-hez képest, a fémalapanyag és -feldolgozás területén pedig az előző évi 47 napnál még eggyel hosszabb is, 48 napos lett a várakozási idő.

Csökkennek a késések

A textiliparban az átlagos fizetési késedelem csupán tíz napos volt, e szektort követi 11 nappal a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása, illetve a gépjármű- és motorkerékpár-értékesítés nélkül számolt kiskereskedelem a maga átlagosan 12 napos bevételkésedelmével.

A művészeti és szórakoztatási területen tevékenykedők viszont a határidő után átlagban még 25 napot várnak a pénzükre, az ingatlanosok 24-et, a humán-egészségügyben és szociális ellátásban dolgozók pedig 23-at.

A nem bútorcélú fafeldolgozás és fonottáru gyártásában dolgozó vállalkozások könyvelhették el a legnagyobb javulást, az általuk elszenvedett átlagos késedelem 27 nappal lett rövidebb. A vegyi anyag, gyógyszer- valamint kokszgyártási és kőolaj-feldolgozási ágazatban viszont kevesebb ok volt az örömre, itt az előző évhez képest 5 nappal nőttek a késedelmek.

A legnagyobb érvágás az, amikor egy vállalat különösen sokat kell várjon a kintlévőségeire. Két szektor e téren rosszabb helyzetbe került 2018-ban, mint volt egy évvel előtte: a papír- és az építőipar. Előbbinél az összes számla értékének 4,11, utóbbinál 4,72 százaléka érkezett be akár három hónapon is túl.

Területileg is látható eltérések

Tavaly Komárom-Esztergom megyében volt a legalacsonyabb a késések aránya. Ameddig 2017-ben még 21 nappal a határidő után kapták meg a cégek a pénzüket, addig 2018-ban 11 nap volt a csúszások átlagos mértéke. A legrosszabb a helyzet Nógrád megyében, itt 28 nap volt az átlagos késedelmek ideje; ráadásul 17 napos romlást követően.

A legtöbbet, 52 napot, Nógrád megyében kellett várni arra, hogy egy cég a pénzéhez jusson, a legkevesebbet pedig, 38 napot Bács-Kiskun megyében.

A különösen nagymértékű, 60-90 napos késedelmek terén a megyékben kisebb a gond, az összes számla értékének kevesebb, mint egy százaléka érintett. Budapesten viszont kiugróan rossz a helyzet: a főváros neve mellett ebben a kategóriában 1,81 százalékos érték szerepel.