A válság utáni évek, főleg 2009-2010 igazi horror volt az újlakás-vásárlók számára. Szinte naponta jelentek meg a hírek bajba került ingatlanberuházásokról, sorra dőltek be a vállalkozások, vagy sok éves csúszásokra lehetett számítani. Egy ilyen globális krízisre nem nagyon lehet előre felkészülni, hiába volt sok cég akkor tőkeerős, ezt a visszaesést nem élte túl. Most persze más a helyzet. Hihetetlenül pörög az építőipar és a lakáspiac, nyoma sincs a válságnak, mégsem árt az óvatosság. Főleg azért, mert sok friss, labilisabb cég van a piacon, és elég egy kisebb visszaesés az ingatlanárakban, máris borulnak a számításaik. Továbbá elkezdődhet egy kamatemelési ciklus, de a kedvezményes lakásáfa kivezetése is problémákat okozhat, ha egy cégben nincsenek meg a biztos fundamentumok.

A régi cég nem biztosíték

A bedőlési mutatók számai is alátámasztják az előző bekezdésben írtakat. Bár az elmúlt években kevésbé kockázatos szektorrá vált az építőipar, a bedőlési arány az elmúlt fél év friss adatai szerint még mindig 1,92 százalék. Ez nem a legrosszabb, de jóval az országos arány felett van. Nagyon magas a kényszertörlések aránya, ez a szám még növekedett is a tavalyi évhez viszonyítva. Az ingatlanközvetítői piac mutatók stagnálnak, itt azonban a bedőlési arány az országos átlagon mozog. Nagyon változó, hogy kisebb, vagy nagyobb cégek dőlnek be, jellemzően a nagy, sok referenciával bíró cégek stabilabbak, de a kor és a méret önmagában nem biztosíték. Idén is több, akár 20 éves cég dobta be a törölközőt. Ennek persze – főleg egy ilyen felívelő piacon – mindig van előjele. A pénzügyi mutatók már évekkel előre jelzik a problémákat, ezért is érdemes ellenőrizni a vásárlás előtt.

Ezek a számok ugyan bárki számára elérhetőek az Igazságügyi Minisztérium honlapján, de sajnos csak részben. Ugyanis egyre több olyan cég van, akik az egyszerűsített formátumban adhatják le a beszámolójukat, azaz kevesebb az adat. Márpedig akár egy 2,4 milliárd forintos árbevételű cég is választhatja ezt a formát. Azért sok dolog kideríthető: kik vannak a tulajdonosi szerkezetben, fiatalabb vagy idősebb tulajdonosokból áll-e a vezetőség. Nehezebb viszont megállapítani, hogy ezeknek a tulajdonosoknak milyen régebbi cégei voltak, például voltak-e bedőlt projektjeik, ki nem fizetett beszállítóik. Ehhez már olyan rendszer kell, mint például a Bisnode-é, ahol annak érdekeltségi gráfjából egyből kiderül. Persze egy kis internetes kutatással azért eljuthatunk a bedőlt projektekhez, ezek általában nagy port kavarnak akár a helyi vagy országos sajtóban. Az internet pedig nem felejt!

Ezt a folyamatot nehezíti, hogy sok építőipari cég egy külön céget hoz létre egy társasházi projekthez. Azaz egy olyan Kft.-vel kell szerződnünk, amely egészen fiatal. Ilyenkor vegyük a fáradtságot és hívjuk fel a projekt vezetőjét, kérdezzünk rá, milyen referenciákkal rendelkezik. Ez azért még messze nem oknyomozás, de meglehet, hogy a tényleges tulajdonos és ő már könnyebben ellenőrizhető. Ha megvannak a referenciák, még azt is kideríthetjük az önkormányzatnál, hogy a telek például valóban meg lett-e már véve, illetve kapott-e építési engedélyt a kivitelező. Ezen kívül még egyet tehetünk: beszélhetünk a befejezett projektek lakóival, megkérdezhetjük a tapasztalataikról. Ezek nélkül ne is kezdjünk áralkuba!