Szlovénia tökéletes választás, ha nem akarunk hosszú repülőutakat végigszenvedni, mégis változatos és gyönyörő tájakra vágyunk. Budapestről autóval is mindössze négy óra alatt elérhetjük a határt, és onnan ezernyi kaland vár ránk. Ha túrázni, a vízparthoz, hajózni vagy biciklizni támad kedvünk, a legjobb ötlet délnyugatra indulni.

1. Változatos túraparadicsom  

A partvidékhez közeledve a szlovén karsztvidék számos bámulatos séta- és túraútvonalat tartogat. Ljubljanától csak egy órányi autózásra találjuk a Vipava-völgyet, amitől északra a Trnovo-fennsík helyezkedik el, míg délre a Karszt-fennsík található. Leírhatatlan látvány tárul elénk a megszámlálhatatlan szőlőssel és gyümölcsössel, ami ősszel, a szüret idején még inkább tele van élettel. Felmászhatunk a Nanos, a Dinári-hegység egyik mészkővonulatára is, vagy élvezhetjük a tájat Postojna felől. A Nanos legmagasabb pontja 1313 méter magas, mely Szlovénia legcsapadékosabb területei közé tartozik, ráadásul tényleg fontos választóvonal: a római időkben itt húzódott Pannónia nyugati határa.

Megéri túrázni a környéken, hiszen a Vipava-völgyben sétálhatunk el a Otliško oknóhoz, azaz egy természet faragta ablakhoz, ami olyan, akár a képeslapokon, és a legenda úgy tartja, maga az ördög vájta ki a lyukat. Itt készíthetjük el a legszebb fotóinkat a völgyről, vagy egyszerűen csak elveszhetünk a természetben. De ha a tenger szerelmesei vagyunk, akkor a Trnovo-fennsík irányából fantasztikus látvánnyal tárulhat elénk a nagy kékség.  

2. Tengerpart a Római Birodalom idejéből

A szlovén tengerpart nem hosszú, mindössze 42 kilométer széles, de annál gyönyörűbb. Koper őrzi a Római Birodalom emlékeit: sétálgathatunk a rómaiak alapította kikötőben, és olykor az az érzésünk támadhat, mintha Velence egyik szűk utcáján vacsoráznánk.

Szállhatunk vitorlásra, wind- vagy kitesurfözhetünk, átadhatjuk magunkat az adrenalinnak, hogy aztán esténként a hangulatos utcákat járva pihenjük ki a kalandokat.

3. Sárkányok nyomában

A szlovén karsztvidéken szinte folyamatosan fedeznek fel újabb és újabb barlangokat, jelenleg mintegy nyolcezer barlangot számlálnak, amiből húsz látogatható is. Itt találhatóak az UNESCO világörökség részét képező vadregényes és lélegzetelállító Skocjan barlangok, illetve Európa egyik leghíresebbje, a Postojnai cseppkőbarlang, ami kicsivel több mint 24 kilométeres járatával egyedülálló útvonalat tár elénk. A barlangról először a 17. században születettek leírások, de később olyan rajzokat találtak, ami 1213-ra datálható. A karsztbarlangot 1819-től látogatják a turisták, és azóta is ámulatba ejti az embereket a földalatti világ, illetve annak lenyűgöző faunája is.

Ha igazi sárkányokat nem is, de sárkányfiókának tartott barlangi vakgőtét találni a Postojnában, ami a maga átlátszó bőrével tényleg meseszerű. Bár már a 17. században született a vakgőtékről leírás, csak a 18. században sikerült befogni egyet, hogy megszülethessen 1768-ra a Proteus anguinus tudományos leírása. Még Charles Darwin is megemlítette az 1859-es A fajok eredete című művében a furcsa lényeket. Aki Szlovénia felé veszi az irányt, semmiképpen se hagyja ki a barlangot!

4. Vasút és kocsi helyett bicikli

Akár négy napot is átbiciklizhetünk a Parenzana vonalán, ahol egykor még az utasokat vitték a vonatok Triesztből Szlovénián át Porec városáig. A sínek helyett ma páratlan bicikliút épült ki, és alagutakon és viaduktokon át tehetjük meg az összesen 123 kilométeres távot. Az biztos, hogy ilyen élményben nem volt még részünk!

5. Madárlesen lóháton

Szlovéniáról legelőször a síelés vagy az olasz hangulatú tengerparti kisvárosok jutnak eszünkbe. Ugyanakkor ha aktívan szeretnénk eltölteni az őszi időszakot, akkor tökéletes választás lehet, ha az Isztriai-félszigeten teszünk sétát, miközben a szőlősökben vagy az olívaültetvényekben gyönyörködünk, de felkereshetjük a Koperhez közeli Škocjanski Zatok Természetvédelmi Rezervátumot is. A mocsaras, lápos területet a kalandvágyóbbak lóháton járhatják be, miközben különleges madárfajokat figyelhetnek meg.

A lipicai ménes Szlovénia kulturális örökségének fontos része, 2016 óta pedig az UNESCO Világörökséghez tartozik. II. Károly osztrák főherceg 1578-ban alapította az istállót, ami 1918-ig állt az uralkodói család tulajdonában. Károly olyan lovakat akart tenyészteni, amik megállják a helyüket a bécsi Spanyol Lovasiskolában is. Azért esett a választása a szlovén karsztos vidékre, mert ez közel áll a spanyol vidék adottságaihoz.

A tapasztalt lovasok lóháton kirándulhatnak, de remek családi program is a ménes, könnyen el lehet tölteni az állatok körül egy napot akár egy fárasztóbb biciklitúra vagy városnézős nap után.