Az örökbefogadás nemcsak a menhelyi állatok életét változtatja meg, hanem a jövendőbeli gazdikét is. Ennek azonban ára van: az örökbefogadás nem javasolható feltétel nélkül mindenkinek, hiszen alapos megfontolást igényel. Kinek és milyen helyzetben érdemes belevágnia? Milyen hibákat nem szabad elkövetni és mit kell előtte mindenképpen végiggondolni? És mit tehet, aki nem áll készen a végleges döntésre, mégis szeretne tenni az otthontalan állatokért? Gazdival és szakértővel is beszélgettünk.
A menhelyi állatok sokszor hosszú utat tesznek meg, mielőtt szeretetteljes otthonra találnak. Általában hátrányos körülmények közül érkeznek: lehet, hogy elvesztették korábbi gazdájukat, elhagyottan kóboroltak az utcán, vagy súlyosabb esetben bántották őket. Az ilyen cicáknak és kutyáknak szükségük van az emberi gondoskodásra, hogy újra megtapasztalhassák a biztonságot.
Sokan még mindig a szaporítóktól vesznek kisállatot
„Amikor kutyánkat, Kazettát elhoztuk, körülbelül 5 hónapos volt, és már egy hónapja a menhelyen élt. Amikor megtalálták, egy kisboltba sétált be, órákig ott ült. Nem volt benne chip és senki nem is jelentkezett érte. Pedig valószínűleg fajtatiszta kölyökkutyáról van szó, nem egy játszótérszéli baleset eredménye” – mondja Noémi, aki férjével októberben fogadta örökbe a kiskutyát. „A menhely dolgozói azt mondták, egyre több fajtatiszta kiskutya kerül hozzájuk. Kidobják őket, miután rájönnek, hogy bár sok lájkot hoznak az Instagramon, a pénzt és az időt is viszik. A szaporítóknál is csak a helyet foglalják, ha nem sikerül eladni őket” – teszi hozzá.
„Bár nincs országos statisztika, egyre kevesebb kutyát fogadnak örökbe és egyre többet dobnak ki. Az ilyen gazdák közül sokan költözők, akik nem tudják magukkal vinni a kutyát, macskát, ezért szabadon engedik. Haláleset után is előfordul, hogy az örökösök a kutyára már nem tartanak igényt, de válási árvák is lehetnek a négylábúak, akárcsak a gyerekek. Utóbbi esetben még a közös felügyeletre is akad példa” – mondja Schreiter Kata állatvédő, az Országos Állatvédőrség Alapítvány munkatársa.
Nem csoda, hogy az örökbefogadás szabályai szigorúak: még ha nem is mindenkinek tetszik, de manapság már a legtöbb állatmentő szervezet kizárólag szerződéssel ad örökbe. Így nagyobb a kötelezettség, mintha egyszerűen csak fognák és hazavinnék a kutyust. A folyamat része az elő- és utókontroll: bár Kata szerint nem járnak az új gazdi nyakára, évente azért ellenőrzik, milyen állapotban van az állat.
„Sajnos még mindig él a szaporítói iparág, és könnyű az online hirdetések révén belefutni. Ha fajtatiszta állatot keresünk, érdemes fajtamentő szervezetet felkeresni. Lehet, hogy ott kölyköt nem kapunk, de 1-2 éves fajtatiszta vagy fajtajellegű állatot is örökbe fogadhatunk” – teszi hozzá a szakember.
Eleinte Noémi is mindenáron tenyésztőtől szeretett volna westie-t vásárolni: „Aztán megláttam egy hirdetést. A tőlünk 250 kilométerre lévő A Hangtalanokért Állatvédő Egyesület posztolt a világ leghelyesebb kiskutyájáról. Azonnal tudtam, hogy őt keressük. Felvettem a kapcsolatot velük, és kiderült, hogy nem csak én éreztem ezt. Több száz üzenetet kaptak addigra, de végül minket választottak. Ahogy beléptünk, odaszaladt hozzám a kiskutya, én pedig elbőgtem magam. Én lepődtem meg ezen a legjobban. Olyan volt, mintha abban a pillanatban került volna valami a helyére a világban”.
Egy menhelyi kutyára több szempontól és jobban oda kell figyelni
Az örökbefogadás életre szóló élmény, mégsem olyan idilli feladat, mint amilyennek elsőre hangozhat: egyes befogadott állatok súlyos traumákon mentek keresztül, ezért bizalmatlanok, agresszívek vagy épp kisajátítók lehetnek.
„Sokáig úgy tűnt, Kazettának nincs durva traumája. Aztán elkezdtem vele kutyasuliba járni, ahol kiderült, nem szereti, ha nagyon közel kell leülnie a lábamhoz. Ennek lehet az az oka, hogy korábban bánthatták. Nagyon szeretetirigy és az étvágya is csillapíthatatlan. A tanfolyam előtt azt hittük, ennek nincs különösebb oka, aztán az iskolában agresszíven kezdte venni a jutalomfalatokat, amiket adtam neki. Ez menhelyi kutyáknál gyakori, de nála annyira intenzív volt, hogy inkább arra gyanakodtak, komolyan éhezhetett” – mondja Noémi.
Egy traumán átesett kutya félelmet és szorongást mutathat új helyzetekben, különösen új emberekkel való találkozáskor, például reszkethet vagy megpróbálhat elbújni. Egyes kutyák a múltbeli élményeik miatt védekező viselkedést tanúsítanak. Morognak, ugatnak, akár harapnak is, amikor sarokba szorítva érzik magukat. Előfordulhat az is, hogy hosszú ideig bujkálnak, visszavonulnak egy félreeső helyre, vagy kerülik a szemkontaktust, és a tréningre is kevésbé fogékonyak. Utóbbi történt Noémi szerint Kazettával is:
„Bár alig volt nálunk 4 hónapja, amikor elkezdtünk tréningre járni, kiderült, hogy nem kötődik hozzánk eléggé. Ennek a hétköznapokban egyébként nem volt semmi jele, amit laikusként értettünk volna. A felismerés sokkoló volt. A tanfolyam körülbelül 8. percében derült ki, hogy abszolút oda sem figyel arra, amit mondok neki. Melós hónapok következtek, mostanra sokkal jobb a helyzet, de iszonyatos munka ezeket helyre tenni.”
Nem való mindenkinek az örökbefogadás
„Egy kutya költséges és időigényes, egy mentett kutya még inkább. Az fogadjon örökbe kutyát, aki valóban foglalkozik vele, biztonsággal tudja vállalni, hogy kifizeti a sokszor speciális étrendnek megfelelő tápot, az oltásokat, az élősködők elleni készítményeket, és még hosszan tudnám sorolni – mondja Noémi, de Schreiter Kata sem tanácsolná bárkinek ezt a műfajt: „Először át kell gondolnunk, mik a határaink és mennyit tudunk a kedvencünkre áldozni. Utána jön a kérdés, nagyjából milyen fajtát keresünk. Aki nem túl agilis, ahhoz nem való egy munkakutya, ahogy a panel földszintjére sem ideális egy terrier vagy kisgyerek mellé egy terelőkutya. Idős, mozgáskorlátozott ember mellé kölyökkutyát semmiképp sem ajánlanék, illetve akkor sem, ha valaki szinte soha nincsen otthon, vagy épp sokat költözik egyik albérletből a másikba.”
Az utazásokra is gondolnunk kell: fontos, hogy ilyenkor se hagyjuk egyedül a kedvencünket. Persze, egy repülőút nem feltétlenül működik egy német dog esetében: sokan kifejezetten azért választanak kistermetű állatot, hogy beférjen a hordozóba. Az Állatvédőrség munkatársa emlékeztet: ha kedvencünket nem tudjuk magunkkal vinni, akkor is kell B terv, kisállat-panzió, napközi, vagy egy ismerős, aki vigyáz rá.
Ha elszántuk magunkat
Bármely pontján éljünk is az országnak, 50 kilométeren belül biztos van egy állatotthon, mondja Kata. „Érdemes velük már előre megosztani az igényeinket. Fontos, hogy ne legyen kényszer mindenáron hazavinni egy kutyát, csak azért, mert van éppen elérhető! Keressük meg azt az állatot, akivel valóban szinkronba kerülünk. Jó ötlet akár többször is meglátogatni, ismerkedni, összeszokni vele.”
Létezik ideiglenes befogadói szerződés is: ebben az esetben a költségeket még a szervezet viseli, de már családon belül van az állat. Ha minden rendben megy, és beilleszkedett, akkor jöhet az állandó szerződés. Egyesek kifejezetten kérik a próbaidőt, míg mások csak ideiglenes befogadást vállalnak, hogy a gazdátlan állatok is megtapasztalhassák, milyen otthonban élni. Néhányan hospice szolgálatot is nyújtanak az otthonukban, hogy az idős, beteg állatok is részesüljenek az utolsó napjaikon a családi gondoskodásból. A fentieket bárki vállalhatja karitatív tevékenységként, ha kedvet érez hozzá.
Noémi számára kevés dolog adott annyit, mint az örökbefogadás: „Minden rá szánt energia és idő a legjobb helyre ment. Fogalmam sincs, hogy tudtunk a kiskutyánk nélkül élni. Szerintem mi sokkal többet kaptunk tőle, mint amit ő kap tőlünk. Életem egyik legjobb döntése volt befogadni Kazettát”.
A SPAR Magyarország már több mint egy évtizede segíti a magyarországi állatmenhelyek, állat- és vadasparkok ellátását azzal, hogy számukra is felajánl a kereskedelmi forgalomból kivont, az állatok élelmezésére azonban még hasznosítható termékeket. Az Országos Állatvédőrség Alapítvánnyal több mint 10 éve szerveznek állateledel-gyűjtő akciókat, amelyekkel az állatmentésben résztvevő civil szervezeteket támogatják. A kezdeményezés célja a felajánlások gyűjtésén túl az, hogy felhívják a figyelmet a felelős állattartásra, valamint a menhelyek munkájának fontosságára.
A SPAR és INTERSPAR üzletek vásárlói hónapról hónapra találkozhatnak a civil szervezetekkel és munkájukat állateledel-adománnyal támogathatják. A gyűjtések helyszínéről és időpontjáról a SPAR erre a célra létrehozott online felületén júniustól tájékozódhatnak a támogatók, mely a Mancs a bajban! oldalon érhető el.
Az oldalon elhelyezett tartalom a SPAR Magyarország megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
