A jelenlegi parlamenti ellenzék pozícióit gyengíti leginkább a választókerületek fideszes átrajzolása

6 perc

2024.11.29. 13:00

Amit a kormány a választókerületek arányosítása érdekében tett reformként hirdet, az valójában brutális aránytalansághoz vezet – elsősorban az ellenzéki Budapest kárára.

Közjogi ügyeskedéssel, alkotmánymódosítással, a választókörzetek átrajzolásával is dolgozik saját hatalomban maradásán a Fidesz, ám egyre inkább kérdéses, hogy mindez elég lesz-e a Tisza Párttal szemben. Orbánék láthatóan kezdik beárazni, hogy akár veszíthetnek is a 2026-os választásokon. Különben miért álltak volna elő már a minap a legújabb alkotmánymódosítási javaslattal, amely szerint a jövőben a legfőbb ügyészt nem kizárólag az ügyészek közül választhatná meg az Országgyűlés. Emellett az alkotmánybíróvá válást is megkönnyítenék.

Kiből lehet AB-tag?
Az alkotmánybírók megválasztásának feltételein is módosítana a parlamenti kétharmad. A KDNP-s Vejkey Imre által jegyzett indítvány az alkotmánybíróvá választás kritériumai közül – magyar állampolgárság, büntetlen előélet, 45–70 év közötti életkor, kiemelkedő elméleti jogászi tudás, vagy legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlat – az utóbbihoz nyúlna hozzá. A ma hatályos előírás szerint ugyanis „a jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség”. Ezt a szűkítő feltételt dobná ki, miközben továbbra is elvárás maradna a jogász végzettség, valamint a legalább húszévi, jogi területen szerzett szakmai gyakorlat.

Az indoklás ezt azzal magyarázza, hogy jelenleg számos munkakör nincs jogász végzettséghez kötve, „holott a munkakör betöltője kétséget kizáróan szakmailag releváns – az alkotmánybírói hivatásra való rátermettséget is megalapozó – jogi munkát végez”.

Vejkey hivatkozik arra is, hogy az európai alkotmányok és az alkotmánybíróságról szóló törvények sem tartalmaznak olyan feltételt, hogy csak az minősül jogi gyakorlatnak, amelynek betöltésének feltétele a jogász végzettség. A tagállamok nagy többségében az alkotmánybíróvá válás feltételének szakmai szempontból kizárólag a jogi területen végzett gyakorlat ideje kerül meghatározásra, többletfeltétel nélkül.

Ma még nem tudni, hogy kinek (kiknek) az érdekében nyúlna bele a képviselői javaslat az alkotmánybíróvá választás feltételeibe, de az előzmények alapján sejthető, hogy nem minden aktualitás nélkül vált sürgőssé a módosítás e téren is.

Bár a hivatalos indoklás úgy szól, hogy a rendszerváltás óta ezt a tisztséget betöltő három személyből ketten nem voltak ügyészek az első megválasztásukkor, a Fidesz szempontjából inkább arról lehet szó, hogy nem akarja megvárni, amíg négy év múlva lejár az eddig a NER-t mindenben védelmező Polt Péter mandátuma.

Kormányváltás esetén beláthatatlan következményekkel járna Orbán oligarchái számára, ha sikerülne független főügyészt választania a parlamenti többségnek. Amennyiben viszont Polt még a választások előtt lemond, a kormánypárt újabb 9 évre megbízható kádert állíthatna a hivatal élére – a mostani alkotmánymódosítás révén akár olyan kebelbélit, akinek még szakmai múltja sincs. A beavatkozás nem volna példa nélküli; korábban hasonló módon ültették a Kúria élére a bírói gyakorlattal nem rendelkező Varga Zs. Andrást.

Elsősorban a saját szempontjai alapján módosítja a választási törvényt is a kormánypárt, formálisan az igazságügyi bizottság javaslataként megfuttatva. A múlt hétfőről keddre megszületett módosítás indoka elvben racionális: rég hozzá kellett volna már nyúlni a választókerületekhez, hiszen azok lakosságszáma a törvény szerint 20 százaléknál nagyobb mértékben nem térhet el az országos átlagtól. Ez lenne a garancia arra, hogy minden választó voksa (nagyjából) ugyanannyit érjen, azaz az egyéni képviselők megválasztásához mindenütt körülbelül ugyanannyi szavazatra legyen szükség.