„Minden felfedezésünk a természetből indul” - a víztisztítás forradalmára, Andrew Benedek a HVG-nek
7 perc
2024.10.07. 15:00
Már 13 évesen ’56-os menekült lett, de a vízkezelésben alkotott forradalmit. Vízszűrő membránja iparági standarddá vált, kétszer épített fel globálisan meghatározó céget a környezetvédelmi iparágban. Két hullámban tért vissza Magyarországra beruházásokkal.
Utáltuk a kommunizmust – indokolta távozását a HVG-nek Andrew Benedek, aki 1956-ban, 13 évesen hagyta el Magyarországot, egyedül.
„Sok sírás után édesanyám elengedett egy kis hátizsákkal, amiben füstölt libamell volt a mesebeli hamuban sült pogácsa helyett.”
Pénz nélkül indult, de ismerősök és rokonok segítették. Bécsben kifutófiúként dolgozott, majd egy nagynénjével Kanada felé vették az irányt, 14 évesen ért Montrealba. A középiskolát munka mellett végezte: dolgozott golyóstollgyárban, ruhagyárban, volt hétvégi kisegítő könyvtárban – kulcsfontosságú döntéseiben is könyvek játszottak fő szerepet –, egyszer pedig egy húsgyárban kapott munkát. „Mostam a vért a pultokról.”
Az iskolában inkább az elméleti dolgokban volt ügyes. Bár nagyon érdekelte a filozófia, praktikus okokból vegyipari mérnöknek tanult. Ekkor szembesült először a környezetszennyezéssel: 1964-ben kezdett egy polietilént előállító üzemben dolgozni az egyetem mellett, ahol azt látta, hogy kezeletlenül engedték az ipari szennyvizet a Szent Lőrinc-folyóba. Amikor megoldásokat javasolt, nem fogadták el. Egy olvasmányélmény is a felelős környezeti gondolkodás felé fordította: Rachel Carson Néma tavasz című könyve, amely a mezőgazdaságban nyakra-főre használt rovarirtók katasztrofális hatásaira hívta fel a figyelmet. „Hihetetlen ereje volt. Elindított egy egész környezetvédelmi mozgalmat, beleértve engem is.”
Az egyetem után mégis az azóta hírhedtté vált olajipari óriásnál, az Exxonnál helyezkedett el, ahol hasonlóval szembesült, mint a vegyi üzemben: „Mindent beleengedtek a vízbe.” Itt is hiába kereste fel szennyezéscsökkentési ötleteivel az akkorra – társadalmi nyomásra – kinevezett, környezetért felelős alelnököt. „Majdnem kidobott az irodájából. Addigra ugyanis biológusok már azon dolgoztak, hogy bebizonyítsák, valójában nem is okoznak kárt a természetben az oda kiengedett vegyi anyagok.” Ezt a kifordított logikát nem tudta elfogadni, és rájött, hogy az ellenkezőjét szeretné:
„Arra használni a mérnöki tudományt, hogy segítsek megóvni a természetet.”