Belgiumban több kábítószer fogyott, mint valaha, közben súlyos drogháború dúl Antwerpenben és Brüsszelben
Továbbra is súlyos társadalmi és belpolitikai feszültségek forrását jelenti Belgiumban a kábítószerprobléma. Sőt, a helyzet fokozódik. Szeretettel Brüsszelből sorozatunk aktuális cikkében részletesen beszámolunk az országban tapasztalható, sokakat kétségbeejtő droghelyzetről és annak politikai vonatkozásairól.
Nem mindig örvendetes hír, ha váratlanul kiderül: a lakosság valójában kétszer annyit fogyaszt valamiből, mint amennyit korábban a hivatalos statisztikák feltüntettek. Márpedig most a belga Nemzeti Bank az ország 2023-as makroökonómiai adatainak felülvizsgálata után kénytelen volt a módosítani a lakosság kábítószerfogyasztását tükröző számokat. Úgy találták ugyanis, hogy görbe volt a tükör: a korábbi 647 millió eurós összeget csaknem a kétszeresére, 1,2 milliárdra kellett módosítani.
A kínos korrekciót a belga bruttó nemzeti össztermékbe (GDP) beleszámító feketegazdaság nagyságának pontosabb felmérése, valamint a szövetségi rendőrség és az európai kábítószer-ügynökség friss adatai tették szükségessé. (Egyébként az is kiderült, hogy a szexiparban keletkezett, a GDP-be szintén nyilvántartott jövedelmeket is alaposan alábecsülték.)
Már korábban sokszor írt a belga sajtó arról, hogy az Európába szánt kokain milyen iszonyatosan nagy mennyisége kerül be kontinensünkre Antwerpen kikötőjén keresztül és hogy ennek csak a töredékét tudják feltartóztatni a belga hatóságok. Valamennyit azért csak-csak lefoglalnak belőle – tavaly például 116 tonnát -, de ez csupán a jéghegy csúcsa.
A tetemes maradékért – és az antwerpeni kikötő, valamint az egész Európára kiterjedő biznisz ellenőrzéséért – véres háborút vívnak egymással a különféle bandák, miközben igyekeznek Antwerpent elkerülő, alternatív terjesztési útvonalakat és új piacokat is létrehozni.