Hodász András: Nagy törés volt, hogy az egyházam nem mellém állt, hanem a politika kegyeit kereste
17 perc
2024.01.17. 04:30
Sok minden történt az elmúlt bő másfél évben Hodász Andrással, aki már nem pap, hanem egy kávézóban, a pult mögött dolgozik. Azt mondja, levetni a reverendát olyan, mintha az ember egyszerre hagyná ott a munkahelyét és a házastársát, nagyon nehéz innen továbbállni. Interjúnkban beszél arról is, hogy milyen új küldetést talált magának, mit szólt ahhoz, amikor a coming outja után megvált tőle az újság, melynek korábban fontos szerzője volt, és hogy részt vett-e maga is a szexuális orientációját megváltoztatni szándékozó, úgynevezett "reparatív terápián".
hvg360: 2022 őszén felmentette Erdő Péter a papi szolgálat alól. Azóta baristaként dolgozik egy belvárosi kávézóban, nemrég mutatkozott be Aeternum néven az új Youtube-csatornája, és hamarosan párkapcsolati workshopokat indít. Láthatóan kezdi megtalálni az új, civil élete értelmét. Mennyire volt nehéz beleszokni a papi hivatás után egy teljesen más életformába?
H.A.: Nagyon. A papi élet nem egy alkalmazotti élet, az inkább olyasmi, mint egyéni vállalkozónak lenni. Nagyjából én határozom meg, hogy mikor mit csinálok, akár azt is mondhatom, hogy ma nincs reggeli mise, ha úgy tartja a kedvem. Nyilván, mindent nem lehet megtenni, mert a hívek fellázadnak, de alakíthatom a napom. Itt, a kávézóban az van, hogy reggel 7-kor be kell jönni, mert 8-kor nyitunk, és ha 7 óra 10 perckor érkezem, akkor már ráncolja a szemöldökét a főnök, jogosan. Ez azért nagyon más. Ahogy az is, hogy papként van egy anyagi biztonsága az embernek, hiszen a lakhatás megoldott, a rezsi megoldott, nagyjából az élelmiszerre kell költeni meg a ruházatra, és ha éppen rosszul gazdálkodtam, és kifogytam a pénzből, na puff, majd a nénik hoznak zserbót. Most, ha rosszul gazdálkodom, akkor nem tudom fizetni az albérletet.
hvg360: Rászakadt önre a hétköznapi emberek minden nyűge, baja.
H.A.: Az igazi élet, igen. Izgalmasnak izgalmas, és bizonyos szempontból sokkal szabadabb is. Én hiszek továbbra is, és katolikusnak vallom magam, de azért az egyház egy nagyon szigorú hitrendszerrel rendelkező intézmény, ami azt is jelenti, hogy bizonyos kérdéseket nem lehet feltenni. Most ebben is több lett a szabadságom. Nagyjából most is egyetértek a katolikus egyház álláspontjával, de már sokkal nyitottabb vagyok az ellenkező álláspont meghallgatására.
hvg360: Korábban többféle módon és fórumon is megnyilvánult közéleti kérdésekben, kritizálta például a kormány „gyermekvédelminek” nevezett politikáját; az Index-tüntetésekkor a sajtószabadság fontosságáról értekezett; Pető Attila ügye kapcsán az áldozathibáztatásról és a bántalmazottakban zajló lelki folyamatokról ön írta az egyik talán legfontosabb véleménycikket. A mostani tevékenységeit látva, jól érzékelem, hogy kicsit visszavonult a közéleti kérdésektől?