Tudós, celeb, zseni – Stephen Hawking élete, 8. rész: Halhatatlan próféta
10 perc
2022.10.24. 17:30
Stephen Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával, hanem annak is utánajár, valóban sokat köszönhet-e neki az emberiség? Az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre ismerhetjük meg, milyen elemekből született és épült fel a Hawking-mítosz. Nyolcrészes, most véget érő sorozatunkban részleteket közöltünk a HVG Könyvek által kiadott Hawking, Hawking című életrajzból, követve annak sajátos, ám a címszereplőhöz nagyon is illő logikáját – halálától a kezdetekig.
Egy anekdota szerint az 1930-as évek elején Albert Einstein Hollywoodban járt, látogatóban jó barátjánál, a színész-komikus Charlie Chaplinnél. Éppen Elsa Einstein süteményéből lakmároztak, és csevegtek, amikor Einstein fia ezzel fordult a színészhez: „Ön népszerű – kezdte –, mert mindenki megérti önt. Ugyanakkor apám azért népszerű, mert senki sem érti.”
1919-ben Albert Einstein gyors átalakuláson ment keresztül. Szinte egyik napról a másikra lett világhírű. Egyszerű elméleti fizikusból a zseniális tudós mintapéldájává vált. Ez az átalakulás nagyrészt Einstein munkájának felfoghatatlanságára épült. A The New York Times úgy igyekezett megismertetni a relativitáselméletet a nagyközönséggel, hogy közben mindent megtett azért, hogy meggyőzze az olvasót annak érthetetlenségéről. Einstein relativitáselméletről szóló könyvét úgy reklámozták, hogy az a világ 12 legokosabb emberének szól: „Amikor Einstein kiadót keresett legutóbbi és legfontosabb művének, figyelmeztette a szerkesztőket, hogy az egész világon nincs több 12 olyan embernél, akik meg is fogják azt érteni. De a kiadók vállalták a kockázatot.” Ezt a legendát és a 12-es számot sokszor emlegették később, mialatt Einstein hírneve nőttön-nőtt, noha ő maga tagadta, hogy ilyet mondott volna. „Hogy a 12 ember sztorija sosem kopott ki a köztudatból, annak ellenére, hogy Einstein és mások is cáfolták, azt mutatja, hogy nagy benyomást tett a közönségre – írta egy történész. – Talán ez volt a legfontosabb oka annak, hogy a relativitáselmélet olyan híressé vált.”
A tanítványai gyűrűjében álló Einstein az új fizika zászlóvivőjévé vált, aki felváltotta Newton Ószövetségét. Az, hogy ezt a fizikát a matematika laikusok számára érthetetlen nyelvén írták, éppen, hogy fokozta az Einstein iránti bámulatot, ahelyett, hogy tompította volna. A közvéleményt kevésbé érdekelte a relativitás elmélete, mint az, amit az elmélet képviselt – éppen úgy, ahogyan kevésbé érdekelte a hús és vér Einstein, mint az emberi elme diadalát jelképező sztártudós.
