A közösségi média más, nehéz leszólni egy platform tulajdonosának, hogy ez vagy az legyen – interjú Ződi Zsolt kutatóval

Nagyobb-e a politikai befolyásolás veszélye a közösségi média platformjain, mint a hagyományos médiában?

Bizonyos szempontból nagyobb: abból a szempontból, hogy sokkal mélyebb a bevonódás ezekbe a médiumokba, mint amikor megnézem a Híradót. A fiatalok például folyamatosan pörgetik a tartalmakat, elmerülnek benne, és ez sokkal veszélyesebb tud lenni. A közösségi média sokkal jobban ismer minket, mint a hagyományos, amely képtelen volt testre szabni a tartalmakat. A Facebook algoritmusai egyedivé teszik a kínálatot, és ez nemcsak az általam tudatosan megadott adatok alapján történik, hanem a viselkedésem alapján is. Ezt viszont egy kicsit tompítja, hogy idővel sokkal nagyobb lett a kínálat. Eleinte azt gondolták katasztrofálisnak, hogy a Facebook és a többi amerikai óriás leuralja ezt a szcénát. A Google ellen folyik is egy per a keresőmotorok piacán elért monopolhelyzete miatt, amelynek a következményeként talán fel is darabolják az Alphabetet. A TikTok ugyanakkor a fiatalabb korosztálynál pár év alatt a semmiből maga mögé utasította a Facebook–Instagram-duót. Tehát van verseny, és van választék is: egyszer csak jön egy másik.

Lehet, hogy vannak versenytársak, de azért így is elég szűkös a kínálat, ráadásul a nemzeti térből a globális térbe került át a hatalmi verseny azáltal, hogy egy X, egy Facebook vagy egy TikTok a fő kommunikációs csatorna.

Ez csak nehezíti a dolgot, mert ezeknek a szabályozása is áttolódott a nemzetközi térbe. Az egyes államok is megpróbálkozhatnak vele, de az nem lesz igazán hatékony. Az Európai Parlament 2022-ben ugyan elfogadta a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet (DSA), de attól sem változott sok minden. Maga a DSA az egyik legvitatottabb kérdésnek a dezinformációt tartja, minthogy az nehezen definiálható. Vannak a nyilvánvalóan nem tényszerű dolgok, például hogy Orbán Viktornak három lába van, és vannak az egyértelműen tényszerű kijelentések, mint hogy Magyarország területe 93 ezer négyzetkilométer. A kettő között viszont van egy jókora szürkezóna, amibe beleesnek a szélsőséges vagy extrém módon elfogult vélemények meg az egyébként tényszerűen igaz események extrém módon elfogult keretezése. A nyáron a Reutersnél láttam azt a headline-t, hogy orosz dezinformációs kampány folyik a párizsi olimpiával kapcsolatban. A Szajna vize tényleg koszos volt, az olimpiai faluban tényleg papírból voltak az ágyak, tehát olyan állításokat kaptak fel, amelyek igazak voltak, csak adtak hozzá egy keretezést, amely azt volt hivatott bizonyítani, hogy az egész olimpia vacak, amúgy pedig a Nyugat válságban van, még egy olimpiát sem tud normálisan megrendezni.

Ződi Zsolt

Fazekas István

Mi a következménye annak, hogy a politika is próbálja befolyásolni a platformokat? Donald Trump győzelme után a Facebook-tulajdonos Zuckerberg napokon belül meglátogatta a megválasztott elnököt, valószínűleg a bizalmát akarta visszanyerni.