Se forró levessel visszavert támadás, de még létrás roham se volt Eger ostrománál
6 perc
2022.09.12. 09:30
Négyszázhetven éve ostromolták meg a törökök sikertelenül Eger várát. A magyar köztudatban rengeteg legenda él az erről készült könyvnek és filmnek köszönhetően a hősies küzdelemről. Azt tudta, hogy egy XVI. századi várostrom leginkább az I. világháború árokharcokhoz hasonlított leginkább?
A regény harci jeleneteit illetően végeztünk egy elemzést arról, mi valós, és mi az írói képzelet szüleménye.
Semmi sem egyezett, egészen más volt Eger ostroma
– mondta Kelenik József hadtörténész, a Dobó István Vármúzeum szakmai igazgatóhelyettese a HVG360-nak arról, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében leírt harcokról. Eger ostromának most van a 470. évfordulója, ennek kapcsán kerestük meg a szakembert.
A problémák sora ott kezdődik Kelenik szerint, hogy Gárdonyi a várat is rosszul rajzolta fel, az alaprajz ismerete híján egyes helyszíneket felcserélt, az ostrom menetének leírásában pedig Tinódi Lantos Sebestyént követi – a saját korának ismeretei, illetve a saját elképzelései alapján vetette papírra. Ugyanakkor a szakember szerint érdemes tudni, hogy, amikor az író Egerben élt, már egy egészen más várat látott, mint amely 1552-ben kiállta az ostromot. Hadtörténeti ismereteink is a XX. században bővültek jelentősen, akkor váltak ismertté egyes források (pl. a bécsi hadtörténeti levéltárból). Ráadásul szépirodalomról beszélünk, ahol az írói szabadság elfogadott – mondta.
Tinódi Lantos Sebestyény híres históriás éneke Eger ostromáról: