Steinmetz Ádám: Nem fér bele a korrupció, a pökhendiség, a gyűlöletcunami

HVG: Fegyelmezetten követte a családi hagyományokat, vízilabdázó és jogász lett, mint az édesapja, aki, úgy hírlik, meglehetősen szigorú kritikusa volt. Soha nem lázadt?

Steinmetz Ádám: Nem volt mi ellen. A szüleim érvelve segítettek át a bátyámmal együtt a fiatalkori hullámvölgyeinken. Szülőként látom csak, mekkora áldozat volt édesapámtól, hogy minden egyes meccsünket végignézte, végigszurkolta, igaz, egy idő után könnyebb dolga volt, mert a bátyámmal egy csapatban játszottunk. A meccseimet kielemezte, és akkor is elmondta, mit csináltam rosszul, ha úgy éreztem, hogy nagyon jó voltam. Néha talán nem esett jól, de sokat tanultam belőle, azt is, hogy soha sem dőlhetünk hátra.

HVG: Látom, most is könny szökik a szemébe, ha róla beszél. Egyébként soha nem lazít?