„Igenis sorsfordító lehet extra 100 pont” – Polónyi István oktatáskutató az egyetemi felvételiről
Vannak toborzási célok is az intézményi pontok mögött – ez látszik abból, hogy nem csupán nyelvvizsgáért, emelt szintű érettségiért vagy versenyeredményért járnak többletpontok a felsőoktatási felvételinél, hanem sokféle furcsaságért is. A következményekről Polónyi István oktatáskutatóval beszélgettünk.
A 2024-es általános felvételi eljárás során alkalmazták először a felsőoktatási felvételi új szabályait. Mik az eddigi tapasztalatok?
Érdemes azzal kezdeni, hogy pontosan mit takarnak az új szabályok. A leglényegesebb ugyanis az, hogy míg továbbra is megmaradt a tanulmányi és érettségi eredményekért járó 200-200 pont, 100 pontot úgymond felszabadítottak. Emellett megmaradt az olimpia és a különböző világbajnokságok kiemelt helyezéseiért járó 50 többletpont. A korábban a rendeletben felsorolt többletpontszámokról való döntést az állam átadta az intézmények kezébe. Ebbe beletartoznak többek között a nyelvvizsgák, a sporteredmények, az esélyegyenlőség, a szakképesítés, és lényegében bármi más, amit az adott intézmény többletpontokkal szeretne jutalmazni.
A magazinban tucatnyi interjú olvasható különböző tudományterületek egyetemi vezetőivel, illetve egyéb hasznos információkat találhatnak az olvasók a felvételi döntésekhez.
A kiadvány itt rendelhető meg. A magazin sok cikkét és részletes rangsorait a hvg360-on és az Eduline-on is olvashatják.
A HVG nemrég megjelent Középiskolai rangsoráról itt olvashat.
Ez elég átláthatatlan helyzetet eredményezett, hiszen ettől kezdve egyetemenként eltérő, hogy miért és pontosan hány többletpontot adnak a felvételizőknek.
Az általam átnézett 20–25 felsőoktatási intézmény alapján ez pontosan így van. Az látszik, hogy vannak intézmények, amelyek ezt egységesen csinálták. A Károli Gáspár Református Egyetem például elég átlátható tájékoztatót adott ki; minden karon egyforma, hogy mire és hány pontot adnak. A Debreceni Egyetemen viszont minden szakra külön-külön szabályok vonatkoznak. Ettől függetlenül az látszik, hogy az intézmények legtöbbje továbbra is az emelt szintű érettségire, a nyelvvizsgára, a tanulmányi versenyekre, a sporteredményekre ad pontot, többen a munkatapasztalatra és a szakképzettségre is. Megmaradtak az esélyegyenlőségi pontok is, de ebben nagy a szórás.
Milyen értelemben?
Esélyegyenlőség jogcímen korábban 40 pontot kaphattak a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, illetve gyereket nevelő felvételizők. 2024-től viszont egyes egyetemek az esélyegyenlőség okán már nem adnak pontot – például a Kodolányi és a METU. Más intézményekben, így a Semmelweis Egyetemen is, csak 5 pont jár ezekre. Ellenben a Budapesti Gazdasági Egyetem még két kategóriát bevezetett, és ezekre továbbra is 40-40 pontot ad. Én személy szerint azt gondolom, hogy az esélyegyenlőség jogkörét nem biztos, hogy ki kellett volna adni az állam kezéből. Kiváltképp egy szociálisan érzékeny kormányéból.
Vannak elég sajátos intézményi pontok is. Például, amiket a hitéletért adnak, vagy nyílt napon való részvételért – ezeknek nem sok közük van a tanulmányi eredményekhez. Mi miatt dönthettek úgy az egyetemek, hogy az ilyesmit is jutalmazzák?